NATO | Egy kis zászlógyár sebtében NATO-zászlókat gyárt Svédországban – az üzleti szféra örül a tagságnak
Åkersberga
A mennyezeti a címeren különböző országok kis zászlói lobognak boldogan a szélben.
A címer a Flagghuset nevű épülethez tartozik. A szabadon „zászlóházzá” alakítható hely Åkersberga városi körzetében található, mintegy 20 kilométerre Stockholm központjától.
A 19. század végén alapított cég a nevének megfelelően zászlókat gyárt. Az 1980-as évek óta a svédországi Åkersbergában gyártják.
Jelenleg egy kék szövetet nyomtatnak ki az épületben futó gépből, amelyre fehér, iránytű rózsaszerű logó van nyomtatva.
Például hasonló zászlót tűztek ki a finn vezérkarban 2023. április 4-én, amikor Finnország az észak-atlanti védelmi szövetség, a NATO tagja lett.
Várhatóan Svédországban is lobognak a NATO-zászlók.
svéd mintegy másfél éve vár NATO-tagságának ratifikálására.
A magyar parlament a tagországok közül utolsóként, február 26-án hagyta jóvá Svédország tagságát. Március 2-án, szombaton az Országgyűlés elnöke Lezsák Sándor aláírva tagság. Most várhatóan az ország elnöki hivatala írja alá.
Az új elnök Sulyok Tamás március 5-én, kedden lép hivatalba.
Az elnök aláírása után az elfogadó dokumentumokat letétbe helyezik Washingtonba, az Egyesült Államokba. Aztán a NATO főtitkára Jens Stoltenberg hivatalos meghívást nyújthat be Svédországnak, hogy csatlakozzon a katonai szövetséghez.
Utána talán a NATO-zászlókat is felvonják a lakatba.
Legalábbis ez a helyzet a Flaghuset gyártásvezetőjével Stig Kvarntyg által. A Flagghuset raktározási jegyeket gyárt, mert a Kvarntyg arra számít, hogy mindaddig növekedni fog a kereslet, amíg végre megvalósul a tagság.
Flaghuset Ez az egyik példa arra, hogy a katonai szövetség tagsága milyen sokoldalú hatással lesz Svédországra.
A Svéd Munkaadók Szövetségének védelmi és biztonságpolitikai tanácsadója Johan Sjöberg a tagság megköveteli például a svéd iparnak, hogy erős szerepet játsszon az ellátásbiztonság és az általános honvédelem fejlesztésében.
„Mivel a folyamat elhúzódott, a társadalomnak volt ideje alkalmazkodni” – mondja Sjöberg.
A harmadik cikk arra kötelezi a NATO-tagországokat, hogy fenntartsák és fejlesszék a felek fegyveres támadásokkal szembeni ellenálló képességét. Sjöberg szerint ez nem lehetséges az üzleti világ közvetlen részvétele nélkül, például áruk és szolgáltatások terén.
Sjöberg emlékeztet arra, hogy a NATO-taggá válás minden területen bevonja a társadalmat. Az üzleti élet szempontjából ez a legjobb esetben a hosszú távú működési tervezés lehetőségét jelenti.
„Már valóban nemzetközi ország vagyunk, nemcsak az EU-ban, hanem globálisan is. Csatlakozunk egy olyan egyesülethez, amely már megfelel a szakmánknak” – mondja Sjöberg.
Szerinte a NATO egységes védelmi képességének biztosításában már számos svéd nemzetközi vállalat alapvető szerepet játszik.
„A vállalatok szaktudása, ipari képességei és műszaki know-how-ja mind olyan tényezők, amelyek nagymértékben támogatják a szövetség ellátási megbízhatóságát és rugalmasságát” – mondja Sjöberg.
Most az üzlet keresi szerepét Svédország általános honvédelmében.
Johan Sjöberg idézi Stoltenberg főtitkárt, aki a NATO Ipari Fórumán 2023 őszén azt mondta, hogy a biztonság, a védelem és az elrettentés nem lehetséges ipar nélkül.
„Ebbe beletartoznak a védelmi iparon kívüli ágazatok is, mint például a közlekedés, az energia, a fémipar és hosszú távon a bányászat is” – mondja Sjöberg.
Az átfogó honvédelemért felelős iparágak esetében a tagság valószínűleg elmélyíti és kiterjeszti a piacot.
„Jót tesz az üzletnek” – mondja Sjöberg.
Ugyanakkor Sjöberg szerint a tagság a kereskedelemben és az iparban is hosszú távú tervezést és tervezést igényel.
Sjöberg szerint ma már számos területen hiány van a szakmai ismeretekből. Reméli, hogy ez a terület is fejlődni fog, ha a tagság révén a közös jövőkép erősödik.
„Úgy gondolom, hogy ez pozitív hatással lesz az északi üzleti világgal való együttműködésre” – mondja Sjöberg.
Helsinki A jegygyár beszerzési menedzsere Sami Korkekunnas azt mondja, hogy Finnország NATO-tagságának ratifikálása a finn zászlógyár gyártását is érintette. A honvédség és az állami intézmények mellett magánszemélyek is szerettek volna a katonai szakszervezet zászlóit.
Korkeakunnas szerint a NATO-zászlók gyártása a katonai szövetséghez való csatlakozás óta a mai napig élénken folyik.
Stig Kvarntyg a Flagghuset második generációs gyártásvezetője. A céget 2007-ben örökölte szüleitől.
„Mondhatnánk, hogy én magam is részt veszek a cég működésében annak születése óta. Most a fiam itt dolgozik velem” – mondja Kvarntyg.
A Flagghuset zászlórudakat és -lábakat is gyárt, amelyekkel a zászlók a hangszórók hátterében állnak állami látogatások alkalmával, például a Rosenbad sajtócsarnokban.
Technológia a fejlesztés megkönnyítette a jegyek készítését.
A jegy méretétől függően körülbelül három órát vesz igénybe az elkészítése. A szublimációs nyomtató kék hátteret és fehér logót nyomtat fehér szövetre. A Flagghusetben árusított NATO zászlók logóját Kvarntyg lánya tervezte, aki részmunkaidőben dolgozik a családi vállalkozásban.
A Kvarntyg szerint a legtöbb NATO-jegy megrendelése az államtól és az önkormányzatoktól érkezett, de magánszemélyek is rendeltek, főleg kisasztalos jegyeket.
Flaghuset a termelést ma már társadalmi események, örömök és bánatok befolyásolják.
Jegyeket rendeltek a cégtől, például a Kuningastól Károly Gusztáv XVI és Silvia Sommerlath az 1976-os esküvőre és a koronahercegnőre Victoria és Daniel Westlingtől esküvőre 2010 nyarán.
Ami a NATO zászlókat illeti, még nem beszélhetünk tömeggyártásról – mondja Kvarntyg. Utoljára 2022-ben volt ilyen, amikor Oroszország teljes körű támadást intézett Ukrajnában.
A támadás előtt Az ukrán jegyeket eladták évente körülbelül öt példányban. A támadást követően a Flagghuset az első héten mintegy 500 ukrán zászlót gyártott.
„Többnyire a nagy produkciókhoz a szomorúság társul. Ez nem mulatságos, sokkal viccesebb, ha például királyi esküvőről van szó.”