Ne feledd már ezekben a tavaszi napokban, hogy mindig legyen nálad naptej. De vajon tudod, hogy mik azok a fényvédők és hogyan működnek? Az is érdekes, hogyan tesztelik a termékeket, mielőtt forgalomba kerülnek.
@vladdeep/123rf
Itt a tavasz, a nappalok egyre hosszabbak, és egyre gyakrabban vagyunk kitéve a napsütésnek. Tudtad, hogy nem csak nyáron kell védeni a bőrünket és a kicsikét a napsugaraktól? Olvassa el azt is:
Kezdjük tehát már most azzal, hogy mindig magunknál tartunk egy tubus naptejet, amelyet szükség szerint használunk, és amely a fototípusunknak megfelelő (vagy legalább SPF 50+-os, ha gyerekről van szó).
A következő cikkben már adtunk néhány tippet a legjobb használatához:
Ma szeretnénk többet megtudni a fényvédőkről és azok hatásáról, de azt is megtudhatjuk, hogy a hatékonysága .
Mik a fényszűrők és hogyan működnek
A krémekben és spray-kben használt különböző napszűrők működésének megismerését segíti a Airc Alapítvány a Rákkutatásért, amelyet különösen érdekel a téma, mivel a napozás közbeni védekezés elmulasztása növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát (ezt a kockázatot soha nem szabad elfelejteni vagy alábecsülni).
Jelenleg az Európai Bizottság 45 UV-szűrő használatát hagyja jóvá a kozmetikai termékekben (lásd a listát).
Amint azt az Airc elmagyarázza:
A napvédő krémek olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek elnyelik, visszaverik vagy szétszórják az UV-sugárzást. Az aktív összetevők lehetnek szervetlen vegyületekmint például (TiO2) és cink-oxid (ZnO), vagy szerves vegyületekmint például az oktokrilén és a butilmetoxidibenzoil-metán. Az előbbiekre általában „fizikai szűrőként”, az utóbbiakra pedig „kémiai szűrőként” is hivatkoznak. Valójában mindkettő kémiai anyag, míg a hatásmechanizmusok, amelyekkel az UV-sugárzás ellen védelmet nyújtanak, fizikai jelenségek; ezért helyesebb lenne különbséget tenni a következők között szervetlen szűrők és szerves szűrők.
A szerves és szervetlen szűrők eltérő működési rendszerrel rendelkeznek: az előbbi „befogják az UV-sugárzást, és az elnyelt energiát vagy kis energiájú, hosszabb hullámhosszú sugárzás formájában bocsátják ki, vagy hő formájában vezetik el.„. A szervetlen szűrők ezzel szemben visszaverik és szétszórják a napsugarakat.
Néha egyes termékek egyszerre tartalmaznak szerves és szervetlen szűrőket, hogy hatékonyabbak legyenek, kihasználva a különböző anyagok szinergiáját.
Mind a szerves, mind a szervetlen szűrőkkel kapcsolatban sok a mondanivaló: az előbbiek közül néhányat veszélyesnek tartanak (pl. az oktokrilént, amiről már többször is beszéltünk, mivel hajlamos a vitatott benzofenonná bomlani), míg az utóbbiak nem mindig hatékonyak az UVA-sugarakra, ahogy egy tavalyi teszt kimutatta.
Olvassa el még:
Függetlenül attól, hogy a fényvédő krém, spray, gél vagy más, a címkén mindig fel kell tüntetni:
- fényvédő faktor (SPF – Sun Protection Factor), minél magasabb a szám, annál nagyobb a védelem.
- amplitúdó a napspektrummal szemben: azaz, hogy a termék véd-e az UVB, az UVA vagy mindkettő ellen.
- vízállóságvagy „vízálló” azt jelenti, hogy a termék fürdés vagy izzadás közben is hatékony marad (ez azonban nem jelenti azt, hogy a védelem csak egyszer használható a napozás során).
Hogyan tesztelik a fényvédő szerek hatékonyságát?
A napvédő krémek kevéssé ismert részlete az, hogy hogyan tesztelik a hatékonyságot a különböző termékeknek az azokat forgalmazó cégek által.
Amint azt az Airc elmagyarázza, a fényvédő szerek hatékonyságát jelenleg a következők alapján értékelik önkéntesek csoportjain végzett tesztekkelAlapvetően azt mérik, hogy az emberek mennyire „égnek” le egy bizonyos ideig tartó napozás után, miután előzőleg bekenték magukat egy bizonyos naptejjel.
Ezután egy bizonyos mennyiségű krémet, spray-t, tejet vagy egyéb fényvédő krémet visznek fel az önkéntesek (akik bizonyos tulajdonságokkal rendelkeznek) bőrére. A termék hatékonyságát úgy mérik, hogy ellenőrzik a bőr pigmentációját vagy az erythema megjelenését a mesterséges UV-sugárzásnak való kitettséget követően.
A fényvédő termék SPF-je valójában a termék által védett bőrön erythemát (MED) okozó minimális sugárzási dózis és az ugyanazon alany védtelen bőrén erythemát okozó minimális dózis közötti arány. Az erythemás reakciót, amely a bőr kipirosodásában nyilvánul meg, és a sugárzás által kiváltott gyulladásos reakció, 16-24 órával az UV-forrásnak való kitettség után állapítják meg.
De aAirc helyesen kérdezi:
Etikai szempontból elfogadható-e, hogy ahhoz, hogy kiderüljön, hogy egy napkrém hat-e, például kiütést kell adni valakinek? Vannak alternatívák?
Mellesleg, mint a Trends in Analytical Chemistry:
Hangsúlyozni kell, hogy mivel több, különböző bőrtípusú alanyon végeztek vizsgálatokat, a különböző központokban végzett tesztek ritkán adják vissza ugyanazt az SPF-et, ami kétségeket vet fel e mérések reprodukálhatóságával kapcsolatban.
Léteznek alternatívák, például a hibrid tesztek, amelyekben mindig önkénteseket használnak a védelem hatékonyságának tesztelésére, de nem várják el az erythema megjelenését, ehelyett a napszűrő által visszavert sugárzást mérik műszerrel. Ez a módszer azonban nem elegendő az önkénteseket érintő valamennyi kockázat elkerülésére.
Tanulmányozzák az „in vitro” teszteket is, azaz a mesterséges emberi bőrön végzett laboratóriumi vizsgálatokat. Nem könnyű azonban olyan anyagot készíteni, amely hűen reprodukálja azt, ami az UV-sugárzásnak kitett bőrrel történik.
Egy másik lehetőség az in silico vizsgálat, ahol:
számítógépes szimulációkat végeznek az SPF-érték becslésére a naptej összetevői és azok UV-spektruma alapján. Az ilyen típusú vizsgálat egyik fő korlátja, hogy a termék pontos összetételét csak a gyártó ismeri, és számos segédanyag nagymértékben befolyásolhatja az eredményeket.
Kövessen minket a | | | |
Forrás:
Olvassa el még: A következő cikket:
