Munkaerőpiac | Halad a helyi megállapodási törvény projektje – az új törvényeket jövő év elején kívánják hatályba léptetni
A kormány a munkaerőpiacon a helyi alkuk növelését célzó projekt halad. Az új törvények várhatóan a jövő év elején lépnek hatályba.
A javaslat több, a munkával kapcsolatos életről szóló törvényt módosít, amelyek azt szabályozzák, hogy milyen szinten és ki tud megegyezni a munkahelyi játékszabályokról.
A Munkaügyi és Gazdasági Minisztérium csütörtökön ismertette a reform főbb pontjait. A tényleges jelentés február végén készül el. Helsingin sanomat újság már a múlt héten elmondták a reformról és annak hatásairól.
A kormány az előterjesztésben a megállapodási lehetőségeket úgy bővítik ki, hogy a jövőben a cégspecifikus kollektív szerződésekben és a szervezetlen, azaz a munkáltatói jogkörbe nem tartozó társaságokban is lehetséges legyen az egyes munkavégzésre vonatkozó törvényektől való eltérés. unió.
A lehetőséget eddig csak az országos kollektív szerződéseket követő szervezett, azaz a munkáltatói szakszervezethez tartozó cégek élték meg.
Ha a kollektív szerződés előírja, hogy a megbízottnak részt kell vennie a helyi alkuban, akkor a megbízott hiánya jelenleg akadályozza a helyi megállapodás megkötését.
A jövőben a kollektív szerződés felei alternatív eljárást határozhatnak meg ilyen helyzetekben. Utolsó esetben helyi megállapodást lehetne kötni a vagyonkezelővel vagy a kollektív szerződés hatálya alá tartozó személyzettel.
A kormányprogram előirányozta, hogy a munkáltató helyi megállapodást is köthet „egy másik személy által választott képviselővel”. Ez végül nem valósult meg.
A változások érintik a magánszektorban dolgozókat, valamint egyes állami alkalmazottakat.
„Az államban a változások elsősorban az egyes ügynökségeket érintik, például a Szolgáltatásbiztonsági Központot” – mondta az igazgatótanács tanácsadója Jan Hjelt mondta újságíróknak.
Bemutatás egy háromoldalú munkacsoportban készült, amelynek jelentése várhatóan eltérő véleményeket tartalmaz. Csütörtökön a gazdasági szervezetek méltatták a reformot, a szakszervezetek pedig bírálták azt.
„A jogi reformok lehetőséget adnak a béreseknek és a vállalatoknak a kiváló helyi alkura” – mondja a Finn Üzleti és Ipari Szövetség (EK) szakértője. Nyári Lahti-Leeve a szervezet közleményében.
Suomen Yrittäjät jónak tartotta a reformot, de talált még javítanivalót is.
„Sajnos a reform nem tartalmazza az eltérő megállapodás jogát, amit Yrittäjät már régóta követel. Akkor még nem született konszenzus a Säätytalo igazgatósági tárgyalásain” – mondta a munkaerőpiaci igazgató Janne Makkula – kommentálta a szervezet sajtóközleményét.
Ellenkező esetben a megállapodási jog azt jelentené, hogy a munkahelyeknek lehetőségük lenne eltérni a kollektív szerződéstől, ha közös megegyezésről van szó.
Szakszervezetek szerintük a felkészülés során nemigen hallatszott a véleményük.
„A helyi megállapodásoknak a jogok és kötelezettségek egyensúlyán kell alapulniuk. Most már csak a szervezetlen munkáltatók jogait növelik. A változások gyengítik a cégek szerveződési kedvét, ami hozzájárulhat az általános kötelezettségi rendszer eróziójához” – mondta az STTK központi munkatársi szervezetének ügyvédje. Sanna Rantala bírálták a közleményben.
A SAK, a finn szakszervezetek központi szervezetének munkaerő-piaci vezetője Rami Lindström ismét attól tart, hogy a helyi alkuk szervezetlen cégekre való kiterjesztése megfosztja a munkaerő-piaci partnereket attól a lehetőségtől, hogy figyelemmel kísérjék a minimális munkakörülmények megvalósulását.
A SAK tájékoztatása szerint a munkavállalói szervezetek a munkacsoportban bemutatták, hogy a megbízói tisztséget a nem szervezett gazdasági társaságokban is törvényileg el kell ismerni, ha ott választják meg a megbízottt. Ez nem tetszett a munkáltatóknak.
A SAK szerint az ügyet tisztázatlan akarták hagyni a jogszabályban, hogy a vállalkozók továbbra is vitathassák a megbízott jogállását és jogait.
