Munkaerőpiac | A HS által látott dokumentumok: A szakszervezetek visszahatása felemészti a helyi alkuk előnyeit

A kormány a Helsingin Sanomat birtokába került előkészítő dokumentumok szerint a helyi megállapodás szerinti munkafeltételek kiegészítésére vonatkozó javaslat nem mutatható ki közvetlen foglalkoztatási vagy gazdaságjavító hatással.

A helyi alkuk fokozása a kormányzat egyik központi munkahelyi változása. A prezentációt háromoldalú munkacsoport vázolta fel, a tervek szerint február folyamán kommentálják. A kormány végleges javaslata valószínűleg júniusban érkezik a parlamentbe.

A HS megkapta a prezentáció aktuális tervezetét és a hatásvizsgálatok tervezetét. Néhány pont még pontosítható, változtatható a felkészülés során.

Bemutatás több munkaügyi törvényt is megváltoztatna, amelyek azt szabályozzák, hogy milyen szinten és ki tud megegyezni a munkahelyi játékszabályokról.

A finn béresek mintegy 90 százaléka valamilyen területen kollektív szerződésnek megfelelő munkakörben dolgozik. Általában a munkáltató és a munkavállalói szakszervezet köti meg. A kollektív szerződések meghatározzák például a fizetéssel, munkaidővel, szabadsággal és családi szabadsággal kapcsolatos gyakorlatokat.

A kollektív szerződésekkel a munkával kapcsolatos jogszabályok több előírásától is el lehet térni. Másrészt a kollektív szerződésben foglaltaktól a munkahelyeken kötött helyi megállapodások is eltérhetnek. Eddig ehhez az kellett, hogy legyen országos kollektív szerződés, és hogy a foglalkoztató cég egy munkáltatói szövetséghez tartozzon.

A kormány az előadás a megállapodási lehetőségek bővítését javasolja, hogy a jövőben a cégspecifikus kollektív szerződéseknél és a szervezetlen, azaz a munkáltatói szakszervezethez nem tartozó cégeknél is lehessen eltérés.

Emellett a kollektív szerződésről szóló törvény módosítását javasolják, hogy a helyi szerződést a munkahelyeken ne csak a szakszervezethez tartozó megbízott, hanem a munkatársak által választott megbízott is megköthesse. Alternatív megoldásként ezt a teljes személyzet megteheti, ha nincs a kollektív szerződésben előírt képviselő, és a kollektív szerződés nem egyezik meg arról, hogyan kell eljárni a személyzet képviselője hiányában.

A jogszabályi változások becslések szerint 500-700 ezer bérest érintenek. A HS-hez beérkezett tervezetben bemutatott változtatások csak a versenyszférára vonatkoznának. A HS információi szerint azonban a munkacsoport az állami munkaerő-piaci intézmény kérésére mérlegelte, hogy a paragrafus alkalmazható-e legalább az állami alkalmazottak egy részére.

A Munkaügyi és Gazdasági Minisztériumban Az elkészített becslés szerint a javasolt változtatások hosszú távon rugalmasságot hozhatnak a munkaerőpiacon, esetleg javíthatják a termelékenységet, ami erősítené a gazdasági fejlődést.

Ez azonban attól függ, hogy a munkaerő-piaci szervezetek és a munkahelyi helyi tárgyaló felek hogyan reagálnak a jogszabályváltozásra.

„A javaslat tehát nem tekinthető azonnali nemzetgazdasági hatásnak” – becsüli a tárca.

Becslések szerint a foglalkoztatási hatások alapvetően attól is függnek, hogy ezzel együtt javul-e a termelékenység. A feljegyzés rámutat arra, hogy Svédországban a termelékenység javulását a béremelések „mérik”, ami szintén nem erősíti a foglalkoztatást. A foglalkoztatást erősítené, ha a termelékenység javulását a vállalatok jobb jövedelmezőségébe irányítanák.

Szakszervezetek elégedetlenek voltak a kormány projektjével, és kiterjedt politikai sztrájkokkal is tiltakoztak ellene.

Több munkaerő-piaci forrás is azt közölte a HS-vel, hogy a szakszervezetek a következő kollektív szerződési körben megpróbálnak „bosszút állni” a munkaadókon, ha a kormány szándéka megvalósul.

A minisztérium memorandumaiban szerepel annak a kockázata is, hogy a bemutató visszahatást válthat ki.

„A törvényben biztosított lehetőség arra, hogy a megbízotton kívül mással is helyi megállapodást kössön, bizonyos helyzetekben a bérest követelheti, hogy törölje ki a kollektív szerződésből a helyi megállapodás lehetőségét. Ha a kollektív szerződésekben a helyi alkuk lehetőségeit jelentősen csökkentenék, az természetesen gyengítené a munkaerőpiac rugalmasságát, és ezáltal a potenciális termelékenységnövekedést” – számol a tárca.

Szövetségekben félő, hogy a változtatások csökkentenék a munkáltatói társaságok munkáltatói szakszervezetekhez való csatlakozási kedvét, ami viszont a kollektív szerződések hatályának csökkenését vonná maga után.

A tárca becslése szerint azonban a törvényi változások közvetlenül nem vezetnek ilyen fejleményhez.

„Ennek az az oka, hogy a javaslat még a szervezett cégek lehetőségeit is erősíti, hogy kihasználják a helyi alkut mindaddig, amíg nincs megbízottjuk.”

A tárca úgy látja továbbá, hogy a cégspecifikus kollektív szerződések alkalmazása nem fog jelentősen növekedni, ezek vonzerejét gyengíti például a tárgyalásokból adódó magas költségek a cégek számára.