Moldova | A kutató egyértelműnek tartja, hogy Putyin kormánya előre tudta, hogy Transznisztria „védelmet” fog kérni Oroszországtól.

Moldovába a formálisan a Dnyeszteren túli szeparatista régióhoz tartozó terület pénzügyi támogatást kér Oroszországtól.

Ezért gyűltek össze szerdán az oroszbarát térség parlamentjének és más közigazgatási szerveinek képviselői ritka közgyűlésükre, ill. az orosz parlamenthez fordult, hogy „védelmet” kérjen a moldovai „nyomással” szembenértékeli a Külpolitikai Intézet programigazgatója Arkagyij Moshes.

„Ez azt jelenti, hogy ők (Dnyeszteren túli döntéshozók) pénzt akarnak Oroszországtól. Ilyen egyszerű” – mondja Moshes.

Moshes továbbra is ismétli hogy valószínűtlennek tartja, hogy Oroszország az Ukrajna és Moldova között fekvő Transznisztria bekebelezését tervezné.

orosz elnök Vlagyimir Putyin félő volt, hogy csütörtökön javasolni fogja Transznisztria Oroszországhoz csatolását, amikor Putyin a nemzet állapotáról szól az orosz parlamenthez.

Félelemként fogalmazták meg, hogy Oroszország Dnyeszteren túlról megpróbál egy második frontot nyitni Ukrajna ellen.

Moshes nem hiszi, hogy ez megtörténhet. Elmondja, hogy Oroszország nem tud csapatokat küldeni Dnyeszteren túlra, mert nincs közös határ, és jelenleg nem lehetséges a csapatok előrenyomulása délről.

Másrészt Moshes szerint az ukrán hadsereg könnyen átveheti a földsávot, ha ilyen kérést kapna a moldovai kormánytól.

Moshes egyértelművé teszi, hogy a moszkvai orosz adminisztráció előre tudta, hogy Dnyeszteren túl szerdán védelem iránti kérelmet nyújt be.

Transznisztria Oroszország felé fordulást a szeparatista régió mély gazdasági helyzetével magyarázzák. Moshes szerint a gazdasági nehézségek a régió összetett történelmében gyökereznek.

Moshes a Dnyeszteren túli gazdasági rendszert mindig is „félig bűnözőnek” minősítette. Pénzt kerestek csempészettel és olyan megállapodásokkal, amelyek során a Dnyeszteren túlról származó árukat moldovaiként Moldován keresztül külföldre exportálták.

A szeparatista régió segítséget kapott Oroszországtól, különösen az ingyenes energiát.

A háború miatt most lezárt határ Dnyeszteren túli és Ukrajna között megnehezíti az exportot és az importot.

Transznisztria nyomásgyakorlással vádolja Moldovát. Moshes szerint a valóságban „az államnak kell tennie, például beszednie az adókat”.

állásfoglalásában Dnyeszteren túli döntéshozói nemzetközi szervezetek, így az OECD gazdasági szervezet, az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) segítségét is kérik.

Moshes szerint a szervezetekhez való fordulás elkeseredettséget mutat. Elmondja, hogy a Transznisztria által szerdán megkeresett szervezetek egyike sincs döntő helyzetben, ezért nem tudja megoldani a régió problémáit.

– Ebből is látszik, hogy ők (Dnyeszteren túli döntéshozók) diplomáciai szempontból nem túl profik.

Szavazásával és segélykérésével azonban a szeparatista régiónak sikerült felhívnia magára a figyelmet. Oroszországnak válaszolnia kell a kérésre.

„A legtöbb üzenet Chișinăunak (Moldova fővárosának) szól. Meg akarják mutatni, hogy vannak más lehetőségeik, szponzoraik, barátaik és partnereik.”