Mit jelez a héj színe, és mi a különbség a világos sárgája és a sötét között? A válasz meglepő lehet
Alig néhány évvel ezelőtt a tojást korlátozták, és nem a Lengyel Népköztársaság idejéről van szó, amelyet a bolti áruhiány jellemez. Abban az időben azt hitték, hogy a felesleges tojás káros lehet az egészségre. Az idő múlásával a korlátok lazultak, de a tojások számát továbbra is fontosnak tartják. KI mit szól ehhez?
Hetente hány tojás egészséges?
Jelenleg úgy gondolják, hogy nem igaz, hogy károsak lehetnek az egészségre. Éppen ellenkezőleg, az egyik legegészségesebb ételnek tartják. Ez azt jelenti, hogy húsvétkor korlátlanul ehetjük őket?
Köztudott, hogy mítosz, hogy a tojás növeli a vérszintet. A tojássárgájában lévő koleszterin és a fogyasztók vérében mért koleszterin között nem találtak közvetlen összefüggést.
Irenka asszony tanácsot ad a tojás fogyasztásáról. Különben szégyellni fogod magad!
A WHO azonban továbbra is konkrét számokat közöl a napi és heti tojásfogyasztási határértékekkel kapcsolatban. Érdekes módon a lengyel szakértők által megadott határértékek alacsonyabbak. A WHO úgy véli, hogy az egészséges emberek, akiknek nincs koleszterinproblémája, hetente 12 tojást ehetnek.
Prof. is betölti ezt a pozíciót. A PAP által idézett Mariusz Korczyński, a Wrocławi Környezet- és Élettudományi Egyetem Takarmányozás- és Takarmánytudományi Tanszékének munkatársa megjegyzi, hogy a dietetikusoknak eltérő vélemények vannak ebben a kérdésben: – A dietetikusok még többet mondanak: napi kettő – magyarázza prof. Mariusz Korczyński.
A lengyel szabványok kevesebb tojást engedélyeznek, mint a WHO
A Nemzeti Táplálkozási Oktatási Központ által bemutatott lengyel táplálkozási szabványok szerint a mérsékelt tojásfogyasztás napi egy tojás.
– Jelenleg a napi étrendben heti 7 tojás fogyasztása ésszerűnek tekinthető – erősíti meg prof. Ph.D. n. med. Barbara Cybulska, az Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet munkatársa, idézi a Nemzeti Táplálkozástudományi Oktatási Központ honlapján.
Érdekes módon a tojásfogyasztás országonként eltérő mértékben változik. Például Szerbiában csak 1,5 tojás hetente. Dániában – heti 4,5 tojás, és ez a felső határ.
Az európai átlag heti 3,5 tojás. Ennek fényében a lengyelek átlagosak – alig több mint 3 tojást eszünk hetente.
Tápanyagok a tojásban
Mit találhatunk egy tojásban? A legnépszerűbb csirketojások körülbelül 90 kcal-t tartalmaznak tojásonként, amelynek tömegét körülbelül 60 g-ra becsülik, és egy tojás 25 százalékot is tartalmaz. vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak, amelyekre a szervezetnek minden nap szüksége van.
A tojás gazdag tápanyagokban, mert olyan összetevőket tartalmaznak, amelyek elősegítik az új élet fennmaradását a kikelésig. A szabadtartásban tartott tyúkok és a ketrecben tartott tyúkok tojásainak összetétele kissé eltér. Az állatjólétet szem előtt tartva azonban érdemes biotojást és szabad tyúktól származó tojást választani.
Prof. Mariusz Korczyński elmagyarázza: – A sárgája gyakorlatilag az összes, a természet által ismert vitamint tartalmaz, beleértve: B12, hanem A+E és . Vannak olyan foszfolipidek is, amelyek beépített hosszú láncú zsírsavakat tartalmaznak. (…) A fehérjét azonban az egyes aminosavak tartalmát tekintve a két ideális fehérjestandard egyikének tartják.
Mítoszok a tojásról. A sötét héj és a sötét sárgája rejtélye
A tojásban lévő koleszterin „halálos adagjairól” szóló mítoszok mellett léteznek mítoszok a tojáshéjjal és a tojássárgájával kapcsolatban is. Eközben a héj színe genetikai tényezők eredménye. Függetlenül attól, hogy a héj fehér vagy barna, a tojás íze és tápértéke hasonló.
A fogyasztók ízlésében azonban észrevehető különbségek vannak. A lengyelek például jobban értékelik a sötétebb héjakat, a fehéret „természetellenesnek” tartják, míg a fehér tojást az USA-ban szeretik leginkább.
A sárgája színének kérdése hasonló: A lengyel fogyasztók a színesebbeket részesítik előnyben, bár a sárgája világos színe nem jelenti azt, hogy a tojás kevesebb tápanyagot tartalmaz. Ráadásul a franciák jobban szeretik a narancssárgáját, és ezt kapják. A sárgáját a takarmányban lévő növényi színezékekkel színezik, mint például a kukoricaszem vagy a szárított és porított sárgarépa. – magyarázza Mariusz Korczyński, a Wrocławi Környezet- és Élettudományi Egyetem Takarmányozás- és Takarmánytudományi Tanszékének munkatársa a PAP-nak adott interjújában.