A 2024-es orosz elnökválasztás várhatóan nem hoz változást a Kremlben.
Mivel a legtöbb ellenzéki ember börtönben vagy külföldön van, és számos független médiát blokkoltak, a Kreml szigorú ellenőrzést tart az ország politikai rendszere felett. A márciusi szavazás minden bizonnyal garantált, hogy a 71 éves Vlagyimir Putyin elnök legalább 2030-ig megerősíti hatalmát.
Mindazonáltal a választásokat szorosan figyelemmel kísérik azok, akik betekintést szeretnének szerezni Oroszország politikai machinációiba, valamint a szélesebb orosz társadalom véleményére, alig több mint két éve azóta, hogy Moszkva megkezdte teljes körű ukrajnai invázióját.
Íme, mit kell tudni a közelgő választásokról, hogyan működik a szavazás, ki állítja kihívás elé Putyint, és mit jelent ez a globális politikai színtéren.
Minden 18 éven felüli orosz állampolgár, aki nem tölti börtönbüntetését, szavazhat az ország elnökválasztásán. 2024 februárjában az orosz központi választási bizottság azt közölte, hogy Oroszországban és Ukrajna oroszok által megszállt területein mintegy 112,3 millió ember szavazhat. További 1,9 millió külföldön élő orosz is jogosult szavazni – áll a közleményben.
A legutóbbi, 2018-as orosz elnökválasztáson a részvételi arány 67,54% volt, bár megfigyelők és egyéni szavazók széleskörű jogsértésekről számoltak be, beleértve az urnák megtömését és a kényszerű szavazást. A 2021-es országgyűlési választásokon 51,7 százalékos volt a részvétel.
A szavazás Oroszországban és Ukrajna annektált régióiban nagyrészt a szavazóhelyiségekben zajlik majd, március 15. és 17. között három napon keresztül. Ez az első elnökválasztás Oroszországban, amikor egy helyett három napig tartanak nyitva a szavazóhelyiségek.
Az orosz tisztviselők először a 2020-as népszavazáson alkalmaztak többnapos szavazást, amelyet Putyin olyan alkotmányos reform előmozdítására szervezett, amely lehetővé tenné számára, hogy még két ciklusban induljon. Ez lesz azonban az első alkalom, hogy többnapos szavazást alkalmaznak az elnökválasztáson.
Ez lesz az első olyan elnökválasztás is, amelyen a választók online szavazhatnak, és az e-szavazást 29 régióban vezették be.
Független választási megfigyelők széles körben kritizálták a szavazás több napos meghosszabbítását és az online szavazás lehetővé tételét, mondván, hogy ez olyan taktika, amely tovább akadályozza a szavazási folyamat átláthatóságát. Az ellenzéki csoportok 2021-ben azt mondták, hogy az ország parlamenti választásain a digitális szavazatok a manipuláció jeleit mutatták.
A szavazásra kerül sor a Krím-félszigeten is, amelyet Moszkva 2014-ben elcsatolt Ukrajnától, és az ország délkeleti négy régiójában, amelyeket Oroszország a 2022-es teljes körű invázió megindítása után annektált – annak ellenére, hogy az orosz erők nem irányítják teljes mértékben. a négy közül bármelyik. A szavazás ottani megtartására vonatkozó döntést Kijev és a Nyugat elítélte.
Az előzetes szavazás egyes régiókban már elindult, és fokozatosan bevezetik más régiókban is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök független jelöltként indul a választáson. Minden bizonnyal bebiztosítja ötödik mandátumát, miközben egy trió jelképes versenyzővel kell szembenéznie.
A parlamentben képviselt Kreml-barát pártok további jelöltjei: Nyikolaj Haritonov a kommunista pártból, Leonyid Szluckij a nacionalista Liberális Demokrata Pártból és Vlagyiszlav Davankov az Új Néppártból. Haritonov korábban 2004-ben futott Putyin ellen, távoli második helyen végzett.
Széles körben támogatják a Kreml-et és politikáját, beleértve az ukrajnai inváziót is. A korábbi választások azt mutatták, hogy az ilyen jelöltek valószínűleg nem kapnak elég szavazatot ahhoz, hogy valódi kihívást jelentsenek Putyinnal szemben. A 2018-as elnökválasztáson a kommunista párt második helyezettje a szavazatok 11,8%-át szerezte meg, szemben Putyin 76,7%-ával.
Eközben Putyint kihívó ellenzéki személyek többségét vagy bebörtönözték, vagy külföldre száműzték. A múlt héten Alekszej Navalnij Oroszország legismertebb ellenzéki vezetője, akinek 2018-ban elutasították Putyin elleni indulási kísérletét, hirtelen meghalt a börtönben, miközben 19 éves börtönbüntetését töltötte szélsőségesek vádjával.
Sok kommentátor, valamint Oroszország jórészt szétszórt ellenzéke a választást az ukrajnai háborúról szóló népszavazásnak minősíti, amelyet Putyin két éve indított.
Abbas Galljamov politikai elemző, aki korábban Putyin beszédírója volt, úgy jellemezte a szavazást, hogy „a többszörös választási lehetőséget egy egyszerű, kettős választás váltja fel: „Ön Putyin mellett vagy ellene?” és azt mondta, hogy ez „népszavazás lesz a háború kérdésében, és a Putyinra szavazás a háborúra szavaz”.
Az ellenzék úgy tekint a szavazásra, mint lehetőség arra, hogy demonstrálja a Putyinnal és a háborúval való elégedetlenség mértékét. Nem sokkal váratlan és máig megmagyarázhatatlan halála előtt Navalnij felszólította a választókat, hogy március 17-én délben menjenek el szavazni, és állítsanak hosszú sorokat.
„Putyin a választásokat népszavazásnak tekinti tettei jóváhagyásáról. Népszavazás a háború jóváhagyásáról” – mondta Navalnij nem sokkal halála előtt a rács mögül átadott nyilatkozatában. Törjük meg a terveit, és gondoskodjunk arról, hogy március 17-én senkit ne érdekeljen a hamis eredmény, de egész Oroszország látta és megértette: a többség akarata az, hogy Putyinnak távoznia kell.
A 2024-es orosz elnökválasztást követő megfigyelőknek aligha reménykednek, hogy a szavazás szabad és tisztességes lesz. Az aktivisták olyan gyakorlatokról számoltak be, mint például a 2021-es országgyűlési választások alkalmával kikényszerített szavazás, a közösségi médiában pedig olyan videókkal, amelyeken a szavazólapokat szavazóládákba gyömöszölték.
Az ország legutóbbi, 2018-as elnökválasztása során az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Nemzetközi Választási Megfigyelő Missziója úgy jellemezte, hogy a szavazás nem volt valódi verseny, és „a kritikus hangokra nehezedő folyamatos nyomás nehezedik”.
A következő években az ország parlamentje egyre elnyomóbb jogszabályokat vezetett be, amelyek korlátozzák a szólásszabadságot. A független orosz sajtóorgánumok túlnyomó többségét betiltották, és akár 15 évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetik azt, akit bűnösnek találnak a kormány által „szándékosan hamis információk” terjesztésében az ország Ukrajna elleni inváziójáról.
