Miközben Kongó a fúrások kiterjesztésére törekszik, egyes közösségek attól tartanak, hogy a szennyezés tovább romlik

MOANDA, Kongó — Az Adore Ngaka otthonából kifutó olajfúrók naponta emlékeztetik őt mindenre, amit elvesztett. A nyugat-kongói falujában végzett kitermelés szennyezte a talajt, kiszáradta a termést, és arra kényszerítette a családot, hogy megtakarításokat égessenek el a túlélés érdekében.

A 27 éves gazdálkodó a kertjében egy csökevényes kukoricakalászra mutatva azt mondja, hogy ez körülbelül fele akkora, mint amilyennek az olajipari műveletek csaknem egy évtizeddel ezelőtti kiterjesztése előtt volt Tshiende falujában.

„Ez szegénységbe sodor bennünket” – mondta.

Kongó, egy ásványkincsekben gazdag ország Közép-Afrikában, úgy vélik, hogy jelentős olajtartalékokkal is rendelkezik. A fúrások eddig egy kis területre korlátozódtak az Atlanti-óceánon és a tengeren, de ez várhatóan megváltozik, ha a kormány sikeresen elárverez 30 olaj- és gázblokkot az országban. A vezetők szerint a gazdasági növekedés alapvető fontosságú elszegényedett embereik számára, de egyes közösségek, jogvédő csoportok és környezetvédők arra figyelmeztetnek, hogy a kibővített fúrás károsítja a tájat és az emberi egészséget.

Amióta a francia-brit szénhidrogén-cég, a Perenco 2000-ben megkezdte a fúrásokat Moanda területén, a lakosok szerint a szennyezés súlyosbodott, a kiömlések és szivárgások rontják a talajt, és fáklyák – a földgáz szándékos elégetése a fúrási helyek közelében – beszennyezték a belélegzett levegőt. A kongói kormány pedig kevés felügyeletet gyakorol, mondják.

A Perenco azt mondta, hogy a kitermelési módszerei során betartja a nemzetközi szabványokat, nem jelentenek egészségügyi kockázatot, és a szennyezés csekély mértékű volt. A cég azt is közölte, hogy felajánlotta egy olyan erőmű támogatását, amely hasznosítja a földgázt, és így csökkenti a fáklyát. A kormány nem válaszolt a tervezett üzemtel kapcsolatos kérdésekre.

Didier Budimbu, Kongó olaj- és gázellátását felügyelő minisztere kijelentette, hogy a kormány elkötelezett a környezet védelme mellett.

___

Kongó ad otthont a Kongó-medence esőerdejének nagy részének, a világ második legnagyobb és a világ legnagyobb trópusi tőzeglápjának nagy részének, amely részben lebomlott vizes élőhelyek növényi anyagából áll. Mindkettő együttesen hatalmas mennyiségű szén-dioxidot köt meg – évente körülbelül 1,5 milliárd tonnát, vagyis a globális kibocsátás körülbelül 3%-át. Az árverésre bocsátott parcellák közül több mint egy tucat fedik át tőzeglápok és esőerdők védett területeit, köztük a Virunga Nemzeti Parkot, amely a világ legritkább gorilláinak ad otthont.

A kormány szerint a rendelkezésre álló 27 olajblokk becslések szerint 22 milliárd hordóval rendelkezik. Környezetvédelmi csoportok szerint több fúrásra szánt terület elárverezése Kongóban és külföldön egyaránt következményekkel járna.

„Minden új olaj- és gázprojekt, bárhol a világon, táplálja az éghajlati és természeti válságot, amelyben most vagyunk” – mondta Mbong Akiy Fokwa Tsafak, a Greenpeace Afrika programigazgatója. Azt mondta, hogy a Perenco műveletei semmit sem tettek a szegénység mérséklése érdekében, hanem lerontották az ökoszisztémát, és megterhelték a közösségek életét.

Környezetvédelmi aktivisták szerint Kongóban nagy lehetőségek rejlenek a megújuló energiák fejlesztésére, beleértve a napenergiát, valamint a kis léptékű vízenergiát. Ez a világ legnagyobb kobaltgyártója, amely az elektromos járművek akkumulátorainak kulcsfontosságú alkatrésze és más, a globális energiaátálláshoz nélkülözhetetlen termékek, bár a kobaltbányászat saját környezeti és emberi kockázatokkal jár.

Budimbu szerint most nincs itt az ideje a fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadásnak, amikor az ország még mindig rájuk támaszkodik. Azt mondta, hogy a fosszilis tüzelőanyag-függőség hosszú távon fokozatosan megszűnik.

___

A biológiai sokféleségben gazdag Moanda a Mangrove Nemzeti Park mellett fekszik, amely az ország egyetlen védett tengeri területe. A Perenco évek óta ellenőrzés alatt áll, a helyi kutatók, segélyszervezetek és a kongói szenátus több mint egy évtizedes múltra visszatekintő szennyezésről számoltak be. Két civil társadalmi szervezet, a Sherpa és a Friends of the Earth France 2022-ben pert indított, amelyben Perencót az olajkitermelés okozta környezetszennyezéssel vádolták; az a per még folyamatban van.

A nemzetközi média ritka látogatása során az olajmezőkön, köztük két fúrás közelében lévő faluban, az Associated Press több tucat lakossal, helyi tisztviselőkkel és jogvédő szervezetekkel beszélt. A lakosok azt mondják, hogy a fúrások egyre közelebb kerültek otthonaikhoz, és rendszeresen látták, hogy csövek törnek, és olaj kerül a talajba. A levegő- és talajszennyezést hibáztatják azért, mert megnehezítik a növények termesztését, és egészségügyi problémákat, például bőrkiütéseket és légúti fertőzéseket okoznak.

Azt mondták, hogy a Perenco gyorsan reagált a szivárgásokra és kiömlésekre, de nem tudta kezelni a gyökeres problémákat.

Az AP újságírói olyan fúrási helyszíneket kerestek fel, amelyek néhány száz méterre voltak az otthonoktól, ahol kilátszottak és korrodálódtak a csövek. Legalább négy olyan helyet is láttak, ahol fáklyázták a földgázt. Ez a technika a gáz elégetésével szabályozza a nyomást, amelyet gyakran használnak, amikor nem praktikus vagy nem jövedelmező a begyűjtés. Az AP nem látott aktív kiömlési helyet.

2012 és 2022 között Kongóban a Perenco több mint 2 milliárd köbméter földgázt fáklyázott fel, ami körülbelül 20 millió kongóénak felel meg az Environmental Investigative Forum, a környezeti oknyomozó újságírók globális konzorciuma szerint. A csoport a Skytruth adatait elemezte, egy olyan csoport, amely műholdfelvételek segítségével figyeli a bolygó természeti erőforrásait fenyegető veszélyeket.

A főként metánból álló földgáz fáklyázása szén-dioxidot, metánt és fekete kormot bocsát ki, és káros az egészségre a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint.

Kinkazi faluban a helyiek azt mondták az AP-nak, hogy Perenco évekig elásta a vegyszereket egy közeli gödörben, és ezek beszivárogtak a talajba és a vízbe. Fényképeket tettek ki a szerintük mérgező vegyszerekről, mielőtt eltemették őket, és elvitték az újságírókat arra a helyre, ahol azt mondták, hogy kidobták őket. A közösségnek négy évbe telt a tiltakozások és sztrájkok, mire Perenco máshol ártalmatlanította a vegyszereket.

A legtöbb falusi lakos vonakodott megengedni nevének használatát, mondván, attól tartanak, hogy egy olyan cég visszahatása léphet fel, amely alkalmi munkák forrása. Percekkel azután, hogy az AP riporterei megérkeztek az egyik faluba, egy lakos azt mondta, hogy a Perenco egyik alkalmazottja felhívta a találkozó célját.

Az egyik hajlandó megszólalni Gertrude Tshonde gazdálkodó, aki elmondta, hogy Perenco 2018-ban kezdett vegyi anyagokat lerakni Kinkazi közelében, miután egy közeli falu megtagadta ezt.

„Tshiende-i emberek felhívtak minket, és megkérdezték, hogy megengedjük-e nekik, hogy hulladékot dobjanak a környékünkön” – mondta Tshonde. „Azt mondták, hogy a hulladék nem jó, mert elterjed a föld alatt és tönkreteszi a talajt.”

Tshonde elmondta, hogy a farmja a gödör mögött volt, ahová vegyszereket dobtak, és a manióka rothadni kezdett.

Az AP nem tudta önállóan ellenőrizni, hogy vegyi anyagokat temettek el a helyszínen.

A Perenco szóvivője, Mark Antelme elmondta, hogy a cég nem temeti el a vegyszereket a föld alá, és a Kinkazi melletti telephellyel kapcsolatos panaszok egy elődcég több mint 20 évvel ezelőtti régi hulladéklerakásához kapcsolódnak. Antelme azt is elmondta, hogy a Perenco nem helyezte át tevékenységét közelebb az emberek otthonához. Ehelyett, mondta, egyes közösségek fokozatosan közelebb építettek a fúróhelyekhez.

Antelme azt is elmondta, hogy a vállalat fáklyázása nem bocsát ki metánt a légkörbe.

Perenco azt mondta, hogy jelentősen hozzájárul Moandához és az országhoz. Ez az egyetlen energiaszolgáltató Moandában, és évente körülbelül 250 millió dollárt fektet be az oktatásba, az útépítésbe, az egészségügyi személyzet képzési programjaiba és az egészségügyi ellátáshoz való könnyebb hozzáférés érdekében az elszigetelt közösségekben.

De a lakosok szerint ezek az előnyök némelyike ​​túlzott. A Perenco által az egyik faluban épített egészségügyi klinikán nincs gyógyszer, és kevesen engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek az orvoshoz – közölték.

És amikor a Perenco megtéríti az olajszivárgás okozta károkat, a helyiek szerint ez nem elég.

Tshonde, a gazda elmondta, hogy körülbelül 200 dollárt kapott, amikor nyolc évvel ezelőtt egy olajszennyezés pusztulásra ítélte mangóját, avokádóját és kukoricáját. De a veszteségei ennek több mint kétszerese volt. Perenco tevékenységei miatt a földjén elszenvedett tartós károk arra kényszerítették, hogy más bevételi forrásokat keressen, például fákat vágjon, hogy szénként értékesítse.

Sok más gazdálkodó, akinek a földje leromlott, ugyanezt teszi, és a fák borítása eltűnik – mondta.

Budimbu, a szénhidrogén-miniszter szerint a kongói törvények tiltják a fúrásokat otthonok és mezők közelében, és az olajüzemeltetőknek meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket az olajszennyezés megelőzésére és megtisztítására. Azt azonban nem részletezte, hogy a kormány mit tesz a közösségi panaszokra válaszul.

___

Kongónak az aukció 2022. júliusi elindítása óta nehézségei vannak a licitálók megtalálásában. Három vállalat – két amerikai és egy kanadai – költözött három metángázblokkon a Kivu-tóban, a ruandai határon. A kormány májusban közölte, hogy lezárják ezeket a pályázatokat, de nem válaszolt az AP januári kérdésére, hogy ezek az ügyletek megtörténtek-e.

A 27 olajblokkról nem ismertek megerősített ügyletek, és a szándéknyilatkozatok határidejét az idei évre meghosszabbították. A tavalyi év végén a Perenco visszalépett a licitálástól a jelenlegi működési helyéhez közeli tartományban lévő két blokkra. A cég nem válaszolt az AP kérdéseire, hogy miért vonult vissza, de az Africa Intelligence jelentése szerint a Perenco úgy találta, hogy a blokkokban nincs elegendő potenciál.

Perenco szintén nem válaszolt arra a kérdésre, hogy követ-e más blokkokat.

Környezetvédelmi szakértők szerint a licitálás lassú lehet, mert az ország nehezen működhet a burjánzó konfliktusokkal, különösen keleten, ahol dúl az erőszak, és ahol néhány blokk található.

A helyi érdekképviseleti csoportok szerint a kormánynak meg kellene oldania a Perencóval kapcsolatos problémákat, mielőtt más cégeket bevonna.

„Először is látnunk kell a változásokat az itt működő vállalatnál, mielőtt megbízhatunk másokban” – mondta Alphonse Khonde, a Fenntartható Fejlődésért Fellépők és Akciók Csoportjának koordinátora.

Kongónak is van korrupciós története. A Világbank adatai szerint ásványkincsei csekély mértékben csordultak le egy olyan országban, amely a világ öt legszegényebb országa közé tartozik, ahol a 100 millió ember több mint 60%-a napi 2,15 dollárnál kevesebbből él.

Egyes csoportok pedig bírálták az átláthatóság hiányát a blokkok árverésre bocsátásának folyamatában, ami azt jelenti, hogy „a helyi közösségek homályban maradnak a földjeik és erőforrásaik kiaknázására irányuló tervek miatt” – mondta Joe Eisen, a csoport ügyvezető igazgatója. Rainforest Foundation UK.

Egyes közösségek, ahol a kormánynak nem sikerült munkahelyeket és alapvető szolgáltatásokat biztosítani, azt állítják, hogy nincs más lehetőségük, mint hogy több fúrást engedélyezzenek.

Kimpozia faluban, az egyik árverésre bocsátott terület közelében, mintegy 150 ember él az erdőben, iskola és kórház nélkül. A lakosoknak meredek dombokon kell gyalogolniuk, és öt órát kell motorozniuk, hogy elérjék a legközelebbi egészségügyi rendelőt, és több órát gyalogoljanak az iskoláig. Louis Wolombassa, a falu vezetője elmondta, hogy a falunak útépítésre és egyéb segítségre van szüksége.

„Ha jönnek és hoznak, amit akarunk, hadd fúrjanak” – mondta.

___

Kövesd Sam Mednicket az X-en: @sammednick

___

Az Associated Press éghajlattal és környezettel kapcsolatos tudósításai több magánalapítványtól kapnak pénzügyi támogatást. Az AP kizárólagos felelőssége minden tartalomért. Keresse meg az AP jótékonysági szabványait, a támogatók listáját és a finanszírozott lefedettségi területeket az AP.org oldalon.