Hírek

Miért rendez Japán konferenciát Ukrajna újjáépítéséről, amikor még mindig háború van? AP elmagyarázza.

#image_title
380views

TOKIÓ — Japán konferenciát szervez japán és ukrán tisztviselők számára, hogy megvitassák Ukrajna újjáépítését közvetlenül az orosz invázió kétéves évfordulója előtt, miközben az Egyesült Államok és más nyugati országok továbbra is a hadszíntéren nyújtott katonai segítségnyújtásra összpontosítanak. Vezető tisztviselők és vezetők százai vesznek részt Tokióban a Japán-Ukrajna Konferencián a Gazdasági Növekedés és Újjáépítés elősegítéséért. Az AP elmagyarázza az eseményt, annak célját, kik vesznek részt és a megvitatás alatt álló projekteket.

KI VÉG RÉSZT?

A konferenciát a japán és az ukrán kormány, a nagyhatalmú japán üzleti szervezet, a Keidanren és a Japán Külkereskedelmi Szervezet, a JETRO közösen szervezi.

Ukrajna miniszterelnöke, Denys Shmyhal vezeti országa több mint 100 kormány- és vállalati tisztviselőből álló küldöttségét. Jelen volt Julija Svyrydenko első miniszterelnök-helyettes, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, valamint Ruslan Strilets környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztere is.

Fumio Kishida miniszterelnök vezeti a japán oldalt, csatlakozik hozzá többek között Yoko Kamikawa külügyminiszter, Keidanren elnök, Masakazu Tokura. Körülbelül 100 tisztviselő japán cégektől, többségük startupoktól, de olyan vezető cégektől is részt vesz, mint a Kawasaki Heavy Industry, a mezőgazdasági berendezéseket gyártó Yanmar Holdings és a Kubota Co., valamint a Rakuten Symphony távközlési vállalat.

MIÉRT MOST?

Japán reméli, hogy a konferencia elősegíti Ukrajna támogatását, mivel a háború két év után elhúzódik, amikor a figyelem a gázai helyzetre terelődött. Tokiói tisztviselők szerint a globális közösségnek össze kell fognia Ukrajna támogatásában, hogy megmutassa, más országokkal szembeni erőszak alkalmazása nem tolerálható.

MIÉRT TESZI EZT JAPÁN?

A konferencia nagyrészt az ukrajnai újjáépítésről és befektetésekről szól, amelyek Japánt a görbe elé helyezhetik. Japán nemzetbiztonságáról is szól. Kishida többször is kijelentette: „A mai Ukrajna holnap Kelet-Ázsia lehet”. Japán határozottan ellenezte Oroszország invázióját, és a „status quo” egyoldalú, erőszakos megváltoztatásának tekinti azt. Aggodalmát fejezi ki Kína egyre határozottabb katonai akciói miatt a térségben.

Japán a második világháború utáni pacifista politikája révén komoly hírnevet szerzett gazdasági és fejlesztési együttműködésével, amely arra kötelezi, hogy soha ne alkalmazzon erőszakot más nemzetekkel szemben. Tokió enyhített ezen a korlátozáson, hogy katonai elrettentő erőt építsen ki Kína ellen, de Ukrajnának nyújtott támogatása nagyrészt humanitárius segítségnyújtásra irányult. A katonai felszerelések szállítását nem halálos fegyverekre korlátozta.

Japán 12,1 milliárd dolláros hozzájárulása Ukrajnának az elmúlt két évben jóval kisebb, mint az a 111 milliárd dollár, amelyet az Egyesült Államok és más nyugati országok fegyverek, felszerelések és humanitárius segítségnyújtás terén nyújtottak.

A kormány azt reméli, hogy megkönnyíti a magánszektor befektetéseit, miközben minimalizálja az ukrajnai üzleti műveletek kockázatait.

A második világháború pusztításának hamvaiból, valamint a nagy földrengések és más katasztrófák okozta károkból Japán úgy véli, hogy különleges szerepet kell játszania Ukrajna újjáépítésének segítésében.

MILYEN AJÁNLATOK ALÁÍRJÁTOK?

Az ukrán Shmyhal nagy elvárásokat támasztott a japán vállalatok technológiai szakértelmével, valamint Japán háború utáni és katasztrófa utáni újjáépítésben szerzett tapasztalataival szemben. Ukrajna újjáépítése egyben jövőbeli befektetési és üzleti lehetőségeket is jelent a startupok számára, akik a konferencián résztvevő cégek többsége volt.

A japán kormány hét célterületet választott – köztük az aknák és a törmelék eltávolítását; a humanitárius és életkörülmények javítása; mezőgazdasági; biokémiai gyártás; digitális és információs iparágak; energiatermelési és szállítási infrastruktúra, valamint korrupcióellenes intézkedések.

Összesen 56 együttműködési megállapodást jelentettek be japán és ukrán kormányhivatalok és cégek között, és Kishida bemutatta a JETRO kijevi iroda megnyitásának tervét.

Egy tokiói székhelyű hídépítő cég, a Komaihaltec közösen fejleszt kis szélerőműveket az ukrán állami gázszolgáltatóval. A Sumitomo Corp. és a Kawasaki Heavy Industries közös tanulmányban állapodott meg az ukrán gázszállító rendszer üzemeltetőjével a gázkompresszor állomások korszerűsítéséről. A Rakuten Symphony és az ukrán Kyivstar telekommunikáció közösen tervezi a digitális infrastruktúra újjáépítését. Az egyik japán startup radarra szerelt taposóakna-eltávolító berendezést fejlesztett ki, egy másik pedig a talajkomponensek műholdfelvételek segítségével történő elemzésével segíti a gazdálkodás optimalizálását.

MI VAN A KÖZÖS KÖZLEMÉNYBEN?

A közös közleményben Japán és Ukrajna megerősítette, hogy az Oroszország elleni szankciók „döntő fontosságú és hatékony intézkedés” Oroszország katonai tevékenységeinek elrettentésére. Megerősítették azon elhatározásukat is, hogy megakadályozzák a szankciók megkerülését.

Japán továbbra is támogatja Ukrajna újjáépítésének minden szakaszát, a kezdeti vészhelyzeti kilábalástól a gazdasági újjáépítésig és az ipari fejlesztésig.

A két ország adóegyezményt írt alá, és megkezdik a befektetési szerződés felülvizsgálatát. Japán bejelentette az ukrán állampolgárokra vonatkozó vízumkényszer enyhítését is.