Miért hallgatnak a férfiak egy veszekedés után, és hogyan oldják meg a konfliktust: pszichológus tanácsa
Meddig maradhat csendben egy férfi egy veszekedés után? Örökké, ha a konfliktus olyan mértékben eszkalálódik, hogy a távozás mellett dönt. Ez persze szélsőség, és reméljük, hogy ez nem következik be. Ezért azonnal vessük el ezt a szomorú lehetőséget, és beszéljünk arról, hogy az erősebb nem képviselői miért maradnak inkább csendben.
„A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról származnak” – írta John Gray 1992-ben, és egyszerű példákkal mutatta be a nagyközönségnek,
Kezdjük azzal, hogy a konfliktusok inkább jók: ha felmerülnek, az embereket érdekli, hogy mi történik az életükben, és meg akarnak állapodni. Más kérdés, hogyan zajlik a konfrontáció: kiegyensúlyozottan, felnőtt módon, vagy valaki gyerekes helyzetbe kerül – sikoltozik vagy visszahúzódik, elmosogat vagy társat üt, anyához szökik, vagy kiutat keres a függőségből.
Nézzünk bele egy átlagos férfi fejbe, és határozzuk meg, miért maradnak csendben egy veszekedés után:
- A fiúkat gyermekkoruktól kezdve arra tanítják, hogy ne sértsék meg a lányokat, és rejtsék el érzelmeiket, ezért felnőve az ember nem érti az érzéseit, és fél agressziót mutatni egy veszekedésben vagy megvédeni álláspontját. Az eredmény érzelmi bezárkózás.
- A férfi agy inkább logika, a női agy pedig érzések formájában működik, ami a kommunikáció során félreértéshez vezet, hiszen megoldásokat, tanácsokat kínál, és néhány mulandó élményről beszél.
- Családjában volt egy elnyomó anya vagy nagymama, aki mindenben meghozta a végső döntést, más véleményeket nem vettek figyelembe. Ennek eredményeként nem tanulta meg érdekeit környezetbarát módon megvédeni, hanem megszokta, hogy magába zárkózik.
- Az elkerülés vágya – nem feltétlenül gyáva, talán egyszerűen nem akar olajat önteni a tűzre, ezért elzárkózott, és elment a garázsba vagy horgászni a hétvégén. Mi van, ha magától megoldódik?
- Reflexió szükséges ahhoz, hogy megértsük érzéseinket, átgondoljuk a helyzet megoldására vonatkozó tervet, és több információt gyűjtsünk. A férfiaknak ritkán van elég intuíciójuk; kemény tényekkel kell megerősíteni őket.
- Reakcióktól való félelem – női sikolyok, könnyek, sértések, sértések. Nem érti, hogyan oldja meg ezt a rejtvényt, és mit tegyen, hogy megnyugodjon. De néha csak ki kell dobnia a felgyülemlett feszültséget a testén keresztül. Neki is hasznos lenne, ha az egészsége érdekében sikoltozna és elsírná a rejtett érzelmeket, de egyelőre kevesen döntenek így.
- Képtelenség kommunikálni, gondolatokat és érzéseket közvetíteni. Nem kommunikatív introvertált, nem vett részt nyilvános beszédtanfolyamokon, és ahogy az élet egyre inkább online levelezéssé válik, a helyzet tovább romlik.
- A kiszolgáltatottságtól való félelem – igen, az „erősebb nem” is sebezhető, és biztonságot akar. És ahhoz, hogy a végsőkig megtudja a kapcsolatot, meg kell nyitnia a lehető legtöbbet, és őszintének kell lennie az érzéseit és vágyait illetően. Emiatt fél attól, hogy sebezhetővé és gyengévé válik a szemedben, ami egy belső élményen keresztül áramlik át anélkül, hogy a felszínen látható folyamat lenne.
- Csönddel büntet. Az ember társas lény, és a legrosszabb, amit velünk tehetnek, ha elutasítanak, kiűznek a törzsből, ami az ókorban a halállal volt egyenlő. Még most is a magánzárka a börtönben az elutasítás szörnyű büntetése. Ezért, ha az embere hallgat egy veszekedés után, akkor talán így manipulál és megmutat. Lehet, hogy fel sem fogja mit csinál, csak ugyanúgy megbüntették gyerekkorában, és számára ez a normális viselkedés.
- Ha egy férfi hosszú ideig hallgat egy veszekedés után, ez valószínűleg nagyon felzaklat és megzavar. Találjuk ki, miért is választ ilyen kegyetlen reakcióstratégiát?
A legfontosabb, hogy ne feledjük: a rendellenesség mindig megterhelő a szervezet számára, reakcióink pedig a mobilizációra korlátozódnak, amikor egy bizonyos hormonkoktélt a vérbe fecskendezünk, és mi a három stratégia valamelyikét választva reagálunk: harc, menekülés vagy fagyás.
„A stressz nemcsak rossz, nem csak szerencsétlenség, hanem nagy áldás is, hiszen különféle természetű stressz nélkül az életünk unalmas és monoton lenne” – mondta Hans Selye, a biológiai stressz elméletének megalapítója.
Stresszor lehet a szervezet bármilyen reakciója külső és belső ingerekre: a környezet változásaira, más élőlényekkel való ütközésre (beleértve a háztartási vitákat is), az emberi pszichében zajló belső folyamatokat, a társadalmi körülményeket stb. bármilyen változás, legyen az negatív vagy pozitív (egy váratlanul adományozott bunda is).
Úgy tűnhet, hogy az embert bármi stresszhelyzetbe hozhatja, és semmi sem múlik az egyénen, hiszen minden ingerre létezik egy szokásos tanult reakció. De van egy jó hír: Richard Lazarus amerikai pszichológus különbséget tett a stressz fiziológiai és pszichológiai megértése között, és hozzáadott egy láncszemet ennek a láncnak a közepére: „a személy reakciójának értékelését”. Mit jelent ez neked? Nézzük a következő pontot.
Hogyan oldhatja meg a konfliktust a kölcsönös előnyök érdekében? Kérjük, vegye figyelembe, hogy az általánost én írtam, nem a tiéd:
Ön viszonyban van valakivel, akinek hasonló értékrendje van, és ugyanazok a célok felé haladtok a közjó érdekében, igaz? Ha nem, akkor azt javaslom, hogy gondold át, miért van szükséged erre a kapcsolatra, és mit kompenzálsz vele.
Ön és partnere megtanulhat másképp reagálni, ha követi az ebben a cikkben található ajánlásokat, vagy egy képzett pszichológus segítségével. A rossz hír: ritkán megy valaki szakorvoshoz, ha kénytelen-kelletlen, és ha mégis, az ellenállás és a személyes kérés hiánya miatt nem garantált a hatás.
Ne hagyja ki
Ezért hasznos lenne emlékezni Mahatma Gandhi szavaira: „Ha meg akarod változtatni a világot, kezdd magaddal!” Először is tanulja meg, hogy a jó minőségű visszajelzések segítségével ne hozzuk ütközésbe a helyzetet. Ehhez használhatja a Feedback Sandwich nevű technikát.
Sokan hallottak már róla, de ne aggódj, ha nem tartozol közéjük – elvégre sajnos kevesen használják. Tehát minden visszajelzést a következő sorrendben adunk meg, mint például a kedvenc lazacos és sajtkrémes croissantnál:
1. Pozitív visszajelzés
- „Tetszik a helyzet…”
- – Sikerült jól döntened…
- – Ez a rész különösen sikeres volt.
2. Negatív visszajelzés
- „Az a benyomásom, hogy…”
- „Ez a rész jobb lenne, ha…”
- – Ha legközelebb…
- „Mit lehetett volna elkerülni annak érdekében, hogy…”
3. Pozitív visszajelzés
- „Bízom benned”
- „Biztos vagyok benne, hogy bírod ezt”
- „A jellemvonásod pontosan az, amire szükség van a probléma megoldásához”
Kulcs: higgadtan kritizálja nem a személy egészét, hanem múlt idejű cselekvését, szigorúan a szövegkörnyezeten belül.
Rossz példa: „Görbült a kezed, és nem szögezted le azt a polcot, amit tavaly megígértél, hogy megjavítod, amikor rossz színű iPhone-t adtad az exem apukájának! Az egész életemet tönkretette, amikor feleségül vett!”
Ne hagyja ki
A logikus gondolkodású és elfojtott érzelmekkel rendelkező ember egyszerűen nem érti ezt a tirádát, és még mindig ragaszkodik egy tényhez, mint egy süllyedő fregatt árbocához. Meg kell értenie, milyen külső fenyegetésre kell reagálnia, és szilárd talajnak kell lennie a lába alatt. Ezért,
Összesít: minél tisztábban, nyugodtabban és megfontoltabban (anélkül, hogy személyeskedne) fejezi ki elégedetlenségét, annál kisebb az esélye annak, hogy válaszul bojkottálják.
Ha veszekedés történt, és kedvese hosszú ideig hallgat, akkor lehetősége van megtenni a következő lépéseket, megértve az ilyen viselkedés okainak sokféleségét:
- Hozzon létre egy biztonságos teret a kommunikációhoz, ahol mindkét partner kifejezheti gondolatait és érzéseit anélkül, hogy félne a negatív következményektől. Néha jobban megfelel egy családpszichológus rendelőjének, akinek tanácsai további stratégiákat és eszközöket emelhetnek ki a kapcsolat javítása érdekében.
- Kezdje a beszélgetést nyugodtan, partnere érzéseit és álláspontját tiszteletben tartva.
- Figyeljen aktívan, tegyen fel tisztázó kérdéseket, próbálja átérezni és megérteni a nézőpontját.
- Fejezd ki saját érzéseidet és szükségleteidet az „én” üzenetekkel vádaskodás helyett. Például: „Amikor elhallgatsz, elhagyatottnak érzem magam, és félek” – sikítás és szemrehányás helyett.
- Hozzon létre együttműködést, és keressen olyan megoldásokat, amelyek mindkettőt kielégítik. Ez ugyanaz a Harvard Win-Win tárgyalási stratégia, amelyet Stephen Covey népszerűsített, nem ott, ahol az ember teljesen ellene van, hanem megadja magát, hogy véget vessen a konfrontációnak. Az elégedetlenség hógolyóként gyűlik, és a következmények mindenki számára pusztítóak lesznek.
- Cselekedjen körültekintően, felismerje és tartsa tiszteletben a felfogása közötti különbségeket. Próbáld meg az ő oldaláról nézni a nézeteltéréseket, és logikusan közvetítsd viselkedésed okait. Felesleges érzelmek nélkül. Ez nagyon fontos.
Az érzelmi kitartás a társadalom legértékesebb készsége, azonban sajnos a férfiak gyakran érzelmek elrejtésével valósítják meg. Mit is jelent ez? Megszakadt kapcsolatok, mert a nő nem érzi lelki közelségét, és rossz egészségi állapotot.
Ha úgy tűnhet, hogy a munka teljes terhét az Ön törékeny vállaira helyezem, és nemi szolidaritásból sajnálom a férfiakat – ez nem így van, ugyanazt a tanácsot kapnák, de más példákkal.
Nagyon nehéz valakit megváltoztatni meggyőzéssel, motivációval és fenyegetéssel. Könnyebb példát mutatni, és még ha hosszú is az út, megéri, nem?
1) John Gray, A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról, 1992
2) Hans Selye, Stressz szorongás nélkül, 1974
3) Robert Sapolsky, A stressz pszichológiája (Miért nem fekélyesednek ki a zebrák), 1994
4) Richard Lazarus, Stress, Assessment and Coping, 1984
5) NLP gyakorló tanfolyam, Feedback Sandwich és kiváló minőségű visszajelzés
6) Stephen R. Covey, A rendkívül hatékony emberek hét szokása. Hatékony személyiségfejlesztő eszközök, 1989
7) https://www.psychologies.ru/articles/chikagskaya-semerka-bolezni-kotorye-my-priobretaem-iz-za-emocii/?ysclid=lopol41c9n391795713
