A történetekben egy csók egy békából herceggé változhat, vagy egy alvó szépséget ébreszthet fel kómából. A csókok szimbolikusan kulcsfontosságúak a személyiségfejlődésben – abban a pillanatban, amikor a gyermek és a felnőtt, a romantikára és a szaporodásra való felkészülés metszéspontjában állnak.
A kapcsolatokban a csók olyan testi intimitást hoz létre, amely jobban megérinthet bennünket, mint a szerelmes szavak. A csókok is sokak számára szentek. A filmek azt mondják, hogy a prostituáltak ne csókoljanak szájon – ezt az intimitást megőrzik igazi szeretőjüknek.
De a csók is lehet romantikus. A gyermek homlokára tett puszi gyengéd és gondoskodó, míg az arcára tett puszi üdvözlés is lehet. Megcsókolni valakinek a lábát vagy a földet előtte alázatot és alázatot mutat – ez az istenek és zsarnokok iránti tisztelet és félelem kifejezésének módja.
A probléma az, hogy a csók egy kicsit eldurvul, ha ráközelít a szájra. Egy 10 másodperces csók 80 millió szájbaktériumot vált ki. Ily módon a betegség nagyon gyakran átadódik.
Akkor miért tesszük?
Az első csók az emberiség történetében
Troel Arbol, a dániai Koppenhágai Egyetem asszírológusa azt mondja: „Az első bizonyítékunk a szájról szájra csókolózásra Kr.e. 2500 körüli időszakból származik. Mezopotámiából, az ókori Irakból származó mitológiai szövegben jelenik meg. A szöveg két isten párosodását és csókolózását írja le. Ez határozottan szexuális találkozás” – mondta Arbol a DW-nek.
Arbol és társszerzője, Sophie Rasmussen új pillantást vetett a csók ősi történetére, és a közelmúltban publikálták a Science folyóiratban. Van egy új elméletük, amely szerint a romantikus csók több ősi kultúrában fejlődött ki több évezred alatt. Mezopotámia mellett a szövegek erotikus csókolózást is ábrázolnak Indiában és Egyiptomban Kr.e. 1500-tól.
Arbol azzal érvel, hogy a szex és a csók akkor kezdett gyakrabban megjelenni, amikor az írás adminisztratív eszközből történetmesélés módjává fejlődött. A csókolózást például drámai módon ábrázolja a Gilgames-eposz, az egyik legrégebbi írott történet, amelyet Kr.e. 2000 körül írtak. A modern értelmezésekhez hasonlóan az intimitás is átalakul – a vad férfi Enkidu találkozik a szent prostituált Shamhattal – a vele való szexuális aktus férfivá változtatja.
Míg a csók nagyon korán megtalálható az erotikus irodalomban, Arbol az ókori Mezopotámia életének napi dokumentációjában is megtalálja.
– Például azt a férfit vagy nőt, aki nem házas, el kell választani, és nem csókolózni. A társadalmak megpróbálták szabályozni a romantikus csókot. Az, hogy szabályozva van, egyértelműen azt jelenti, hogy ez bevett gyakorlat volt a mindennapokban – mondta Arbol.
Veleszületett a csók?
Arbol feltételezi, hogy a romantikus csók nem veleszületett emberi viselkedés, hanem az összetett társadalmakban tanult párzási magatartásként fejlődik ki.
– Úgy tűnik, a csók nem minden kultúrában általános. Ez egybeesik a társadalmi interakciók megnövekedett összetettségével – mondta, történelmi szövegekre és friss adatokra is hivatkozva, hogy az emberi kultúrák 46 százaléka nem csókol romantikus értelemben.
De egyes antropológusok úgy vélik, hogy a csók veleszületett, legalábbis nem romantikus. Az emlősöknél, például macskáknál, kutyáknál, elefántoknál és majmoknál gyakoriak az olyan viselkedések, mint a nyalás és a szippantás. A törpecsimpánzok (bonobók) emberként csókolnak ajkakon, kényelemért és társaságért, még harc után is, a megbékélés jeleként.
A szakértők úgy vélik, hogy a romantikus csók a magasabb rendű emlősök ilyen típusú csókolózásából fejlődhetett ki. Ez a fejlődésünk során is így van. Először csókon és ölelésen keresztül tapasztaljuk meg szüleink szeretetét, mielőtt felnőtt szeretőinkre irányítanánk a viselkedést.
Betegség és csók
Az új bizonyítékok arra utalnak, hogy a csók az emberi történelem során szerepet játszhatott a betegségek terjedésének elősegítésében. Csókolódható kórokozókat találtak emberi maradványokban, mint például a herpes simplex vírus 1 (HSV-1) és az Epstein-Barr vírus (más néven csókbetegség vagy mirigyláz).
Arbol rámutat arra a bizonyítékra, hogy a HSV-1 megváltozott a bronzkorban, valószínűleg a romantikus csókolózás gyakoriságának növekedése miatt. A közelmúltban a csókolózás szerepet játszott a COVID-19 koronavírus terjedésében, ami arra késztette Kínát, hogy betiltotta a csókolózást, a franciákat pedig arra, hogy kerüljék az egymás üdvözlését.
Thuy Do, aki a szájhigiénia mikrobiológiájára specializálódott, és az Egyesült Királyság Leedsi Egyetemén dolgozik, nem meglepő, hogy a csók a betegségek átvitelének egyik csatornája.
– Mindannyiunknak 800-900 különböző típusú mikroba él a szánkban – mondta Do a DW-nek. „Amikor csókolózunk, sok nyálat és mindenféle mikrobát cserélünk ki. Fennáll a betegség átvitelének veszélye, ha olyan vírusokat, mint a hepatitis és a HSV-1 kicserélnek.”
Öröm és szex
Azonban valójában nem olyan visszataszító. Do kifejtette, hogy az egészséges szájhoz kiegyensúlyozott mikrobiális környezetre van szükség, és a csókolózás és a mikrobák megosztása partnereinkkel valójában fontos módja annak, hogy fenntartsuk a mikrobák egészséges sokféleségét a szájban.
– Bizonyos típusú baktériumok, például a streptococcus salivarius segíthetnek csökkenteni a gyulladást. Do azt mondta, hogy azoknak az embereknek a szája, akiknél sok az egészség szempontjából fontos faj, egészségesebb.
Úgy gondolja, hogy a csók nem csak a száj egészségét szolgálja.
– A száj az egész test kapuja – a beleink és a bőrünk mikrobiómájához kapcsolódik. Tehát, amikor megcsókolsz, az pozitív hatással lehet a mikrobiomra az egész testben, még az agyunkra és a hangulatunkra is” – mondta Do.
A tudósok úgy vélik, hogy a csók a potenciális partnerek tesztelésének egyik módja. A csókolózás lehetővé teszi a partner genetikai alkalmasságának vagy általános egészségi állapotának felmérését a nyálból vett biológiai jelek alapján.
Ha a nyál kompatibilis, a szex következhet. A nyelvből és az ajkakból érkező tapintható bemenetek ősi, egész testre kiterjedő reakciót váltanak ki. Az agy öröm- és jutalomközpontjai bekapcsolódnak, és olyan hormonok felszabadulnak, mint az oxitocin, a dopamin és a szerotonin. A bőröd kipirul, a pulzusod felgyorsul, a pupilláid kitágulnak, a szeme kivilágosodik. Ideje bezárni a hálószoba ajtaját.