A sípcsont az alsó végtag egyik eleme, alsó részén, a boka és a térdízületek között helyezkedik el. Mind a sípcsontból, mind a szárcsontból, valamint a teljes izomcsoportból áll. A sípcsontfájdalom túlterhelés, sérülés vagy szélsőséges esetben törés következménye lehet. A tartós sípcsontfájdalom azonban a csontrák tünete lehet.
Lábszárközismert nevén alsó láb, az alsó végtag anatómiai eleme. Felépítése az alkar csontjaira hasonlít. A sípcsontfájdalom utalhat egyszerű túlterhelésre, lehet egy sérülés tünete, de komolyabb betegségeket, például sípcsontrákot is előrevetíthet. Ezért nem szabad figyelmen kívül hagynia, és hosszan tartó sípcsontfájdalom esetén forduljon szakemberhez.
Tartalom
Shin – mi ez és hol található?
A sípcsont az alsó végtag része, más néven alsó lábszár. és között található. A sípcsont két csontból áll:
A tibiofibularis ízület, az interosseus membrán és a tibiofibularis szalag köti össze őket.
A sípcsont (latinul: tibia) a sípcsont alapja, és a testtömeg nagy része ezen nyugszik. Két kondylussal és ízülettel kapcsolódik hozzá.
A sípcsont a sípcsont mediális oldalán fekszik, és egy szárból és két végből áll – proximális (distalis) és disztális (közelebbi).
A sípcsont jellegzetes vonása, hogy hiányzik az ún fej, amely az emberi test legtöbb csontjában megtalálható. A sípcsont proximális vége a térdízület része. A disztális végét porc borítja, és a bokaízületet alkotja.
Ezen kívül itt csatlakozik az elülső keresztszalag, a hátsó keresztszalag és a hátsó keresztszalag. A sípcsont tengelyének három éle van – elülső, oldalsó és mediális. Ezenkívül a sípcsontnak három felülete van – mediális, oldalsó és hátsó -, amelyekhez rögzítik.
Shin – fibula
A fibula (latinul: fibula) a sípcsont oldalsó oldalán, a sípcsont laterális condylusa alatt helyezkedik el. Egy szárból és egy proximális részből (más néven fej) és egy disztális részből (más néven laterális malleolus) áll.
A sípcsonthoz hasonlóan a fibula szárának három felülete és három éle van. A proximális rész a fej, amelyen egy ízületi felület található a sípcsonthoz való csatlakozáshoz (tibiofibuláris ízület).
A disztális vége a mediális malleolustól ér, és a calcaneofibularis ínszalag rögzítését alkotó csúcsgal végződik.
Shin – izmok
A sípcsonthoz egy egész izomcsoport kapcsolódik. A sípcsont izmait három csoportra osztják:
- elülső csoport – a láb extensor izmai, amelyek a sípcsont oldalsó felületéhez kapcsolódnak
- a hátsó csoport – hajlítók, amelyek a legerősebb sípcsontizmokat tartalmazzák, például a tricepsz izmát
- oldalsó csoport – a lábfejet forgató peroneális izmok, például peroneus brevis és longus izmok
Shin – fájdalom
A sípcsont fájdalom a következő következményekkel járhat:
- intenzív fizikai gyakorlat, például túl hosszú edzés anélkül
- nem használ és
- helytelen testtartás edzés közben
- fizikai trauma, például esés következtében
- testtartási hibák, például a medence helytelen elhelyezkedése,
- hosszan tartó állás, például álló munka
- nem megfelelően kiválasztott lábbeli viselése
A sípcsont fájdalmát sérülések és csont- és/vagy izomszövetet érintő betegségek egyaránt okozhatják. A sípcsontfájdalom jellegzetessége, hogy mozgással súlyosbodik. Ezenkívül a fájdalmat hematómák és sípcsont is kísérheti.
A lábszárcsontok különösen érzékenyek a sérülésekre, mivel az izomzat és a szövetek gyengén védik őket.
Ezenkívül a sípcsont fájdalmát a következők okozhatják:
A sípcsontfájdalom meglehetősen gyakori az olyan sportokat gyakorló emberek körében, mint a kosárlabda, a tenisz vagy az atlétika. A futók körében általánosan ismert az ún. sípcsont sín, vagy „sínfájdalom futókban”.
Érdemes megjegyezni, hogy a sípcsontfájdalom utalhat a végtag ezen részének egyszerű túlterhelésére, de komolyabb betegségekre is. Ezért nem szabad figyelmen kívül hagynia a sípcsont fájdalmát, és forduljon szakemberhez, aki számos diagnosztikai vizsgálatot rendel el a pontos diagnózis felállításához.
Shin – fájdalomcsillapítás
Ha a sípcsontfájdalmat például túlzottan megerőltető edzés okozta túlterhelés okozza, általában elegendő pihenés, masszázs és gyulladáscsökkentő kenőcsök.
Ha azonban a fájdalom néhány napon belül nem enyhül, és még nyugalmi állapotban is jelentkezik, szükség lehet szakorvosi konzultációra, aki a diagnózistól függően megfelelő gyógyszeres terápiát (pl. ultrahang) ír elő, vagy extrém esetben a beteget orvoshoz utalja. sebészet.
Olvassa el még: