Mesterséges intelligencia és mély hamisítványok, egyre gyakrabban használják az online csalásokban Romániában. Szakértő: „Hogy lehetséges, ha 1200 lejt adsz óránként 500 lejt?!”

Ha eddig a csalási kísérletek jelentős része a nyelvtani hibák felderítésével elkerülhető volt, addig a mesterséges intelligencia használata szinte tökéletes román nyelvhasználatra készteti az új üzeneteket.

Az online csalás típusai

Alin Becheanu, az ING csalásmegelőzési osztályának vezetője számos példát hoz az online csalásra:

• beruházás – amikor befektetésekkel kapcsolatos e-maileket vagy üzeneteket kap, amelyek gyors gazdagodást ígérnek. Idén az ilyen jellegű ajánlatok között keringtek a Hidroelectrica, Romgaz, Enel stb.-hez kapcsolódó csalások.
• Fenntartások – olyan üzeneteket kap, amelyek úgy tűnik, foglaló cégektől származnak, és azt állítják, hogy hibák vannak, és arra kérik, hogy adja meg újra banki adatait.
• Öntvény – amikor ajánlatokat kapsz arra, hogy pénzt keress, ha csak néhány órát dolgozol otthonról, és „kattintasz” valamit.
• Rejtélyes doboz – rejtélyes dobozok árusítása, amelyek tele vannak olyan termékekkel, amelyek látszólag olyan kiskereskedőktől származnak, mint az eMAG vagy az Amazon, vagy a légitársaságok elveszett poggyászai.
• Romantikus – a férfiakat és a nőket egyaránt megkeresik az interneten, és pénzküldésre csábítják őket.
• idézetek – jöhetnek bizonyos hatóságok nevében, és amelyekben pedofíliával, exhibicionizmussal vagy kiberpornográfiával vádolnak, és pénzt kérnek tőled.

Mi történik az adatokkal

Ugyanakkor egy számítógépet vagy telefont kártevők, azaz fiókokra és jelszavakra vadászó rosszindulatú programok is feltörhetnek.

George Drăgușin, a ProVision cég kiberbiztonsági szakértője szerint, ha egyszer ellopják, adataink a „sötét webre”, vagyis a „sötét internetre” kerülnek, ahol kereskednek velük.

Ezek azonosító adatok, banki adatok, útlevél, közösségi média számlák stb.

Végül a bűnözők az adatokat arra használják fel, hogy az embereket önként küldjenek pénzt valakinek, vagy egyszerűen ellopják a kártyájukról.

„1850-ben, amikor bankot akartál kirabolni, elmentél és elővetted a fegyveredet. De fennállt annak a veszélye, hogy egy másik cowboy lelövi. Most megteheti a számítógépe előtt. Ha nem jársz sikerrel, húzol egy másik lapot, és kezdd elölről” – mondja Drăgușin az online bűnözőkre utalva.

Az online eszközök védelme

Azt mondja, hogy az embereknek meg kell védeniük „digitális eszközeiket”.

Mit tehet önmaga védelmében:

• Használjon jelszókezelőt
• Legyen tájékozott
• Valós idejű figyelmeztetések engedélyezése a banktól
• Ne ossza meg a jelszavakat
• Ne használja többször ugyanazt a jelszót

Hogyan észleljük a csalást:

• Ha egy ajánlat túl jól hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, az valószínűleg átverés
• A bankok nem küldenek linkeket
• Ellenőrizze a webhely webcímét, e-mail címét vagy Facebook-oldalát
• Nem nyerhetsz olyan versenyt, amelyen nem vettél részt
• Ha üzeneteket vagy e-maileket kap ismerőseitől, amelyekben kódot vagy pénzt kérnek, vegye fel velük a kapcsolatot más módon, és ellenőrizze, hogy az üzenetek valóban tőlük származnak-e, vagy nem fertőzöttek-e meg eszközeik vagy fiókjaik.

A csalások száma egyre növekszik, mert manapság óriási az információmennyiség az interneten, ami mindent megkönnyít.

„Ha 25 évvel ezelőtt el akartál tanulni egy készséget, félvezetőket forrasztani, szerezned kellett egy könyvet és olvasnod kellett. Most megnézel egy oktatóanyagot a YouTube-on, és ez két percet vesz igénybe” – mondja Drăgușin.

„nulladik nap”

Ugyanakkor a sötét weben is vannak eladók veszélyes programok. Ez a helyzet a „nulladik napi exploitokkal”, amelyek bizonyos esetekben akár 150 000 dollárba is kerülnek.

Konkrétan a kiberbûnözõk olyan sebezhetõségeket vagy biztonsági lyukakat árulnak különféle rendszerekben, amelyekrõl a szoftverprogramozók nem tudnak, és amelyek segítségével behatolhatnak a számítógépekbe.

Mély hamis klipek

Ezek mellett megjelentek a mély hamis videók is, amelyekben mintha valódi karakterek ösztönöznének bizonyos befektetéseket.

Mihai Rotariu, az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) Kommunikációs, Marketing és Média Igazgatóságának koordinátora és a nemzeti online biztonság tudatosítási projekt társkezdeményezője is hoz néhány példát.

Az elmúlt hónapokban hamis klipek keringtek az interneten Ion Țiriac üzletemberrel és Marcel Ciolacu miniszterelnökkel, akik különböző platformokon „támogatták” a befektetéseket.

Példa félrevezető klipre Ion Țiriac-kal

Így néz ki egy mélyhamis videó Ion Țiriac milliárdossal, amely nemrégiben terjedt el az interneten, és amelyen az üzletember úgy tűnik, támogatja a mesés haszonnal kecsegtető befektetéseket.

„Logikusan kell gondolkodnunk. Hogyan lehetséges, ha 1200 lejt adsz, óránként 500 lejt?!” – mondja erről a hamis videóról Mihai Rotariu, a Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság munkatársa.

Arra buzdítja az embereket, hogy ne higgyenek el mindent, amit a közösségi médiában látnak, és kérdőjelezzék meg.

„A közösségi média az évszázad drogja, és mosollyal az arcunkon fogyasztjuk” – mutat rá George Drăgușin.

Milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak?

Alin Becheanunak, az ING csalásmegelőzési osztályának vezetőjének van egy rövid útmutatója, hogy elkerülje a csapdákba esést.

Ezért mindenkinek fel kell tennie magának a kérdést:

• Miért én kapom ezt a meggazdagodási tippet, és nem valaki más?
• Találkoztál már a beszélgetőpartnerrel, vagy csak online?
• Ha ez egy ilyen nagy lehetőség, megjelent a tévében és az újságokban?
• Megkérdeztél egy szakembert? Hívja bankját, vagy kérjen pénzügyi szakértőt.

George Drăgușin azt javasolja az internetezőknek, hogy végezzenek teszteket az oldalon, hogy lássák, mennyire tudják, hogyan kell megfejteni a bűnügyi üzeneteket.

Mit tegyünk, ha csalás áldozatai lettünk?

Cristi Lia, az ING kártyafejlesztési igazgatója bemutatja, milyen lépéseket kell követni, ha olyan tranzakciókat észlelünk, amelyeket nem ismerünk fel:

• Tiltsa le a kártyát az internetbanki alkalmazásban vagy a telefonos ügyfélszolgálat felhívásával
• Értesítse a Rendőrséget. Egy nemzetközi tanulmány szerint a panaszkodóknak csak 7%-a kapta vissza a pénzét, de jelentést kell tenni a bűnözők gyorsabb elkapása érdekében.
• Ügyeljen arra, amikor a telefonjára értesítés érkezik a tranzakciók érvényesítésére. Ha jóváhagyjuk a tranzakciókat, akkor szinte nulla az esély a pénz visszaszerzésére.
• Használjon virtuális kártyákat, ha olyan webhelyekről vásárol, ahol korábban nem vásárolt.

„Az online területen mindenkinek gyanakvónak kell lennie” – mutat rá Cristi Lia.

Illusztráció: Shutterstock