Egész testünk működése sok tényezőtől függ. Az egyik legfontosabb a mikrobiota, vagyis az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok. Miért olyan fontosak az egészségünk szempontjából? Mi segíti a munkájukat, és mi árthat nekik? Mihez vezethet a mikrobiota összetételének megzavarása?
Tartalom
Mikrobióta, mi az?
szervezetünkben élő mikroorganizmusok. Nemcsak az emésztőrendszerben, hanem a bőrön, a nyálkahártyákon és más szervekben is megtalálhatók. Szokás azt mondani, hogy ezek a „mikroorganizmusok” a , de a mikrobiótába beletartoznak a vírusok, gombák, archaeák is (még kevéssé ismert baktériumokhoz hasonló mikroorganizmusok), és ezeknek a mikroorganizmusoknak a genomkészletét mikrobiomnak nevezik.
Miért van szükségünk rájuk? Elsősorban az emésztésre. A folyamat során rövid szénláncú zsírsavak képződnek, amelyek többek között a megfelelő működéséhez szükségesek: kolonociták. Ezek a beleink sejtjei, amelyek felelősek a táplálék megfelelő felszívódásáért, de nem csak ezért. Megakadályozzák a ránk veszélyes kórokozók bejutását, megtelepedését, így erősítik immunitásunkat. –
Fenntartják az egyensúlyt a gyulladás és a gyulladáscsökkentő hatás között. Ennek az egyensúlynak a felborulása például autoimmun betegségeket okozhat, vagy – ha gyulladás alakul ki a zsírszövetben – mondta Dr. Igor Łoniewski, a Szczecini Pomerániai Orvostudományi Egyetem Humán Táplálkozási és Anyagcsere Tanszékének Biokémiai Kutatási Tanszékének munkatársa.
De ez még nem a vége. A bélmikrobióta a hormon- és idegrendszerre is hatással van, így közérzetünkre is.
– Az ellenállásról van szó. Ha folyamatosan elkísér minket, és nem tudjuk kompenzálni, akkor veszélyessé válik, és hozzájárulhat különféle betegségek kialakulásához, beleértve a mentálisakat is. A mikrobióta megfelelő összetétele képessé tesz bennünket arra, hogy megfelelően reagáljunk a stresszre, nagyobb az ellenálló képességünk vele szemben, jobban megbirkózni tudunk vele – magyarázta a szakember.
Mi befolyásolja a bélmikrobióta működését?
A mikrobiota összetétele nem állandó, különböző tényezők (pl. gyógyszerek, különösen antibiotikumok, életmód) hatására változhat. Az egészség javításának és megőrzésének kulcsa a szervezetünkben élő mikroorganizmusok gondozása. Ahhoz, hogy ezek a jótékony mikroorganizmusok dominálhassanak, egészségesen és kiegyensúlyozottan kell táplálkoznunk.
Milyen legyen az étlapunk? Először is sok rostot tartalmaznak, ami a mikrobiota fő tápláléka. Legjobb forrásai például a zöldségek (főleg a zöldek), a gyümölcsök, a teljes kiőrlésű termékek és a dara. És mit kell elkerülni? Főleg feldolgozott élelmiszerek, édességek és alkohol. A bennük található egyszerű cukrok és telített zsírsavak a legjobb „táplálék” a mikroorganizmusok számára, amelyeknek a lehető legkisebbnek kell lenniük az emésztőrendszerünkben. A „jó” és a „rossz” mikroorganizmusok közötti egyensúly felborulása miatt a mikrobiota nem tölti be funkcióját.
Érdemes hozzátenni, hogy az alvás is óriási hatással van testünk működésére. Ez a 7-8 órás foglalkozás nem csak a regenerálódást teszi lehetővé, hanem az egész szervezeted jobban működik, és hatékonyabban birkózik meg a fertőzésekkel és a stresszel. A mozgás is fontos. Hangsúlyozni kell azonban, hogy csak a mérsékelt testmozgás válik hasznunkra. A kutatások azt mutatják, hogy a túl intenzív fizikai aktivitás számos betegséget okoz az emésztőrendszerben, és ezáltal dysbiosishoz, azaz a bélmikrobióta összetételének megzavarásához vezet.
Valóban egészséges a savanyúság?
A testünket is támogatják. Ezek a készítmények speciálisan kiválasztott és tesztelt, többek között: baktériumkultúrák vagy élesztőgombák, amelyek támogatják az emésztőrendszerünkben már élő mikroorganizmusok működését.
Sokan az erjesztett élelmiszereknek is tulajdonítanak ilyen tulajdonságokat, például savanyúságnak, joghurtnak és kefirnek. Vannak, akik ezt a termékcsoportot „természetes probiotikumoknak” nevezik. Bár egyes tudományos tanulmányok megkérdőjelezik szerepüket és a mikrobiotára gyakorolt jótékony hatásukat, nem szabad lemondanunk fogyasztásukról.
– A savanyúság egészséges, rostot és tejsavat tartalmaz. A probiotikumok viszont speciális baktériumok, amelyek meghatározott módon hatnak egy bizonyos rendellenesség esetén. Ha egy személy (IBS) megfelelő probiotikumot, pl. L. plantarum 299venyhítheti a tüneteket, de ha savanyú ételt fogyaszt, a tünetek súlyosbodhatnak – magyarázta a szakember.
Mikor kell probiotikumot szedni?
Leggyakrabban akkor szedünk probiotikumot, ha az orvos antibiotikumot ír fel. Egészséges ember számára teljesen felesleges az ilyen típusú készítmények megelőző alkalmazása. Érdemes megfontolni a probiotikus pótlást, ha visszatérő vagy hosszan tartó emésztőrendszeri problémáink vannak.
– Amikor túl ritkán vagy túl gyakran ürítünk székletet, amikor az a benyomásunk, hogy valami nincs rendben vele. Az ismétlődő hasi fájdalom és puffadás is vészjelzés kell, hogy legyen, számította Dr. Igor Łoniewski.
Akkor is érdemes megfontolni a probiotikumok szedését, amikor nem tudjuk megbirkózni a stresszel, vagy nem tudjuk azt kompenzálni. – Ha túl nagynak érezzük a terhelést, a feszültséget, érdemes pszichobiotikumokhoz, vagyis a lelki egészséget támogató probiotikumokhoz nyúlni – tette hozzá.
És melyik készítményt érdemes választani? A legtöbbet tanulmányozott pszichobiotikumok L. helvetius Rosell – 52 és B. longum Rosell – 175. Gyógyszerész, orvos, dietetikus, sőt pszichológus is segít a legjobb készítmény kiválasztásában.
Annak ellenére, hogy a probiotikumok segíthetnek megbirkózni betegségeinkkel, nem minden betegségünkre vagy betegségünkre „csodaszer”. Nem helyettesíthetik az orvossal való konzultációt és az általa javasolt kezelést. Ha azonban megfelelően választják ki, akkor támogatják a kezelést, és segítenek gyorsabban felépülni és visszanyerni teljes erőnlétünket.
