Diéta

Mediterrán diéta és az internet a demencia ellen

#image_title
501views

DKét tanulmány hangsúlyozza a mediterrán étrend előnyeit, de a napi böngészést is a kognitív hanyatlás ellen

Egyél a szerint, gyümölcsök, zöldségek, halban gazdag, de hüvelyesek és diófélék alapján is akár 23%-kal is csökkentheti a demencia kockázatát.

Mediterrán diéta, demencia és az internet

Ezt állítja egy nagyon kiterjedt tanulmány, amelyet egy brit csapat végzett, de olyan populáción, amely nem a tipikus angolszász étrendet követte, hanem a Földközi-tengerrel határos országokét, például Olaszországot, Spanyolországot vagy Görögországot. De nem ez az egyetlen hír manapság a demencia megelőzésével kapcsolatban. Egy másik kutatás szerint, amely ben jelent meg Az American Geriatrics Society folyóirataaz internet rendszeres használata segíthet lelassítani a kognitív romlást, amely jellemző a Ez az első alkalom, hogy a gyakran démonizált web előnyeit hangsúlyozták.

Mediterrán diéta: a tanulmány

Azt mondhatjuk, hogy az, amit eszünk, jelentős hatással van agyunk vitalitására és egészségi állapotára. Ez vonatkozik a „fizikai” és az intellektuális táplálkozásra is, például azokra a kognitív tevékenységekre, amelyekben részt veszünk. Az első fronton egy fontos megerősítés származik egy nemrégiben közzétett felmérésből BMC Medicine és adatainak elemzésével végezzük UK Biobank, egy hatalmas egészségügyi adatbázis brit betegektől származó információkkal, akiknek azonban az étrendjük a lehető legjobban hasonlított a tipikus mediterránhoz. Az alanyokat (több mint 60 ezren, tehát igen nagy számban) 10 évig követték. Ezután megszámolták a mintában szereplő demenciás eseteket, és kiderült, hogy csak 882 esetben alakult ki demencia.

Mennyire fontos, hogy mit eszünk

„Ma már jól ismert, hogyan étkezési szokásaink kulcsszerepet játszanak bizonyos állapotok, például elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint kialakulásában és különösen a kognitív zavar: korlátozott mennyiségű kalóriát fogyasztva és változatos étrenddel egészséges maradhat” – magyarázza Elio Scarpini, neurológus professzor, a Milánói Egyetem „Dino Ferrari” Alzheimer és Sclerosis Multiplex Központjának – IRCCS Ca’ Granda Foundation Maggiore – korábbi igazgatója. Policlinico Kórház. A szakértő ugyanakkor kiemeli a kutatás újszerűségét: „Ez a vizsgálat, amelyet hatalmas mintán, több mint 60 000 alanyon végeztek, és hosszú ideig (majdnem tíz évig) követtek, azt mutatja, a demencia kialakulásának kockázatának hatékony csökkentése – teszi hozzá – 23%-kal”, tehát ez a szám nem lebecsülhető».

Miért és hogyan jó a mediterrán étrend az agynak

„A mediterrán diéta, amelynek jellemző ételei a zöldségek, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák és halak, alacsony hús- és alkoholfogyasztás mellett, minden bizonnyal táplálkozási modell – folytatja Scarpini – Ennek az az oka, hogy ezek az élelmiszerek védő hatást fejtenek ki az idegsejtekre, és hasznosak lehetnek a neurodegeneráció és a degeneratív betegségek, például a demencia kialakulásának ellensúlyozására, köszönhetően az antioxidánsnak, gyulladáscsökkentő és neuroprotektív”. Különösen a demencia és az Alzheimer-kór ellen a legjobb „szövetségesek” azok a „telítetlen zsírokban gazdagok, mint pl. olívaolaj, lazac, makréla, szardella, tonhal, de szója, magvak, szárított gyümölcsök, valamint leveles zöldségek, citrusfélék és kukorica: ezek védő hatást fejtenek ki idegsejtek».

Az agy „szövetségesei”: hányra van szükség

„A tanulmányok valójában egyértelműen kimutatták, hogy a napi halfogyasztás és a nagyobb mennyiségű zöldségfogyasztás hogyan kapcsolódik a kognitív képességek lassabb hanyatlásához. Általánosságban elmondható, hogy minden magas tartalmú élelmiszer telítetlen zsírsavak (omega-3), polifenolok, C-vitamin, B-vitamin, D-vitamin és E-vitamin valószínűleg neuroprotektív hatást fejtenek ki idegrendszerünk sejtjeire” – magyarázza a neurológus. De van-e minimális mennyiség, amit nem szabad kihagyni? „A valóságban minél többet fogyasztasz, annál jobb. Mindazonáltal elengedhetetlen, hogy mindig figyelemmel kísérjük a napi bevitt kalória mennyiségét. Általában ezek az ételek nem túlzó kalóriatartalmúak, de sajnos mindig fennáll a túlsúly veszélye” – húzza alá Scarpini. A hivatkozás mindenekelőtt az aszalt gyümölcsökre vonatkozik, amelyek nagyon kalóriatartalmúak, ezért mértékkel kell fogyasztani, míg a zöldségek lehetnek jelen. De van még egy fontos szempont: a mediterrán országok étkezési szokásaira jellemző vidámság.

A vidámság jelentősége az étkezésben

A mediterrán lakosság körében az evés valójában nem csak önmagában táplálékot jelent, hanem az angolszász világban kevésbé jelenlévő jókedvhez kapcsolódik: „Valószínűleg ez egy nagyon fontos védőfaktor a kognitív károsodás és a demencia ellen, bár jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan tudományos vizsgálatok, amelyek ezt a kedvező hatást statisztikailag szignifikánsan számszerűsítették volna. Mondjuk úgy, hogy mivel a betegség okára ható terápiák jelenleg kísérleti fázisban vannak, bár fejlettek és rendkívül ígéretes eredményekkel járnak, ezért azt mondanám, hogy ma már határozottan a megelőzésre kell összpontosítanunk – magyarázza Scarpini – Az eszköztárunk ártalmatlanítása van véleményem szerint 4: a fent említett táplálkozáson kívül afizikai gyakorlat és szellemi tevékenység».

Internet a demencia ellen?

Ezzel kapcsolatban egy másik tanulmány eredményei érkeznek, amelyet 18 154 felnőtt, 50 és 64,9 év közötti egyén adatainak elemzésével végeztek, extrapolálvaEgészségügyi és Nyugdíjas Tanulmány Az USA-ban. Olyan emberekről van szó, akiknél a felvétel időpontjában nem jelentkeztek demencia tünetei, és akiket legfeljebb 17,1 évig figyeltek meg, és az volt látható, hogy úgy tűnik, hogy a web ingerei és könnyű használhatósága még egy nem túl fiatal korosztályban is segíti a jó kognitív funkciók fenntartását. Az internet napi használata különösen lehetővé tenné a a demencia kockázatának akár 50%-os csökkentése. Egy eredmény, amelyet az online böngészés közbeni agyi stimuláció tette lehetővé. A vizsgálat eredményei függetlenek lennének a gazdasági és társadalmi helyzettől, iskolai végzettségtől, etnikai hovatartozástól, nemtől és generációtól. „A magyarázat ismét abban rejlik, hogy ez egy mentális tevékenység: minden agyi stimuláció segít megelőzni a kognitív hanyatlást. Természetesen meg kell érteni, hogy a kérdéses kutatás során mely paramétereket használtuk, de az eredmény nem meglepő: Az internet kicsit olyan, mint a rejtvények modern változata, amelyet mindig is a kognitív hanyatlás elleni küzdelemben hasznos tevékenységek részének tekintettek.» – összegzi a neurológus.