Magyarország új elnöke első döntése: Kihirdette a mindenki által elvárt törvényt

Magyarország új elnöke, Sulyok Tamás kihirdette Svédország NATO-csatlakozásának törvényét, ami egy újabb technikai lépés azelőtt, hogy az északi ország hivatalosan is véget vetne a két évszázados katonai elállásnak – írja az MTI.

„Sulyok Tamás 2024. február 26-án aláírta az Országgyűlés által elfogadott dokumentumot”, ez az első döntése mandátumában – közölte a magyar elnökség honlapján.

Az Atlanti Szövetség 31 tagja közül Magyarország volt az utolsó ország, amely ratifikálta Svédország csatlakozását, csaknem két év stockholmi várakozás után. A skandináv királyság a NATO-szerződés értelmében most benyújthatja „csatlakozási eszközeit” Washingtonnak, hogy a 32. taggá váljon.

A ratifikációs folyamat lezárása után Magyarországnak meg kell küldenie a jóváhagyási dokumentumokat az Egyesült Államok washingtoni kormányának, amely a NATO-szerződés letéteményese.

Utolsó lépésként Svédország átadja a „csatlakozási eszközt” a NATO-nak, ezt a dokumentumot külügyminisztere írta alá az amerikai kormánnyal. Amikor Svédország dokumentuma eljut az Egyesült Államok külügyminisztériumához, az északi ország hivatalosan is a NATO teljes jogú tagjává válik, vagyis a NATO évfordulós csúcstalálkozóján a nyáron a Szövetség hivatalosan is 32 tagú lesz.

Svédország, a NATO-tagjelölt Oroszország Ukrajna inváziója után, véget vetett a 19. században a napóleoni háborúk befejezése után elfogadott semlegességi politikájának, majd a hidegháború vége óta fennálló katonai elállásának. Bár hozzájárul a nemzetközi békefenntartó erőkhöz, Svédország nem ismert háborút a Norvégiával 1814-ben vívott konfliktus óta.

Csatlakozási folyamatát a Törökországgal folytatott nehéz tárgyalások tarkították, amely az északi országot elnéző magatartással vádolta a területén menedéket kereső kurd fegyveresekkel szemben, akik közül Ankara némelyikét terroristának tekinti. Svédországnak is szembe kellett néznie a magyar miniszterelnök vonakodásával. Orbán Viktor már régen megadta az elvi beleegyezését, de a folyamat lezárása előtt „tiszteletet” követelt Stockholmtól, azzal vádolva, hogy éveken át „becsméreli” Budapest politikáját.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök meghívást kapott Budapestre a „bizalom” helyreállítására, és néhány nappal azelőtt tett látogatást, hogy a Parlament zöld utat adott. Ebből az alkalomból Magyarország négy Gripen vadászrepülőgép megvásárlását jelentette be a skandináv királyságtól.