Kutatásfinanszírozás | A kormány ezer új doktorátussal kapcsolatos projektje az egyetemek, a vállalatok és a kormányon belüli kritikákat gyűjti

Utolsó kormányhírek jelentették be a héten ezer új Ph.D A pénzügyi pilótát az egyetemek, az ellenzék, sőt a kormányon belül is bírálták.

Kérdések merültek fel többek között azzal kapcsolatban, hogy a projektben hol és hogyan osztották el a támogatást. A hosszú távú finanszírozás hiánya az egyetemeken is aggodalmat keltett.

Az igazi dolog senki sem ellenzi az alapötletet, vagyis ezer új orvos képzését Finnországban. Éppen ellenkezőleg, a HS által megkérdezett személyek mindegyike a pilotot az egyik legfontosabb hosszú távú befektetésnek tartja a doktori képzés és a kutatási szakértelem színvonalának emelésére.

Ez csökkenti az egyetemek azon vágyát is, hogy nyilvánosan kritikusan nyilatkozzanak a témáról.

„Ha egyszer megkapják a támogatást az akadémiai világnak, akkor sem akarnak nyilvánosan kritizálni, még akkor sem, ha nem értünk teljesen egyet a megfelelőségével” – mondta az egyik egyetem vezetése a HS-nek.

Miről is szólnak valójában az új doktori pozíciók?

A kormány a döntés a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységgel foglalkozó parlamenti munkacsoport beszámolóján alapul. A jelentés alapján megszületett a KFI-finanszírozást védő finanszírozási törvény, amely a gyakorlatban évi 200 millió eurós forrásemelést ír elő. Ugyanakkor az üzleti szféra várhatóan évi 400 millió euróval növelné kutatásfinanszírozását.

Az idei kormányzati ciklus K+F beruházásainak egy részét egy doktori kísérleti projekttel valósítják meg, amelyben a Finn Akadémia nemzetközi testületéhez benyújtott pályázatok alapján 255 millió eurót osztottak szét tizenöt kutatási projekt között.

A legtöbb doktori képzési hely a rákgyógyszer-kutatás (152 hely), a matematikai modellezés (100 hely) és a mesterséges intelligencia kutatás (100 hely) volt.

Ez szívás Az új doktori állásokra azonban kialakult egy pályázati modell, amelynek végeredménye az volt, hogy egyes kutatási területeken kivételesen nagy számú képzési pozíció volt, ugyanakkor egyes területek egyáltalán nem kaptak helyet.

A Vaasai Egyetem mindössze hét új doktoranduszt kapott a pályázatban, pedig összesen hetvenre jelentkezett. A megbízója Minna Martikainen hangsúlyozza, hogy nem a Vaasai Egyetem kevés férőhelyét akarja kritizálni, hanem azt, hogy sok kulcsfontosságú terület képzési helyek nélkül maradt.

„Az energiaszektorra és az üzleti tudományok egészére irányuló kutatások például teljesen nélkülözték az új doktori képzési helyeket. Hogyan biztosíthatjuk tehát a jövőben az export know-how-t, amelyen Finnország egész jövője nyugszik? – kérdezi Martikainen.

A KFI-célok középpontjában álló környezettechnológiára és a zöld átmenetre fókuszáló kutatások is hiányoztak.

Innen a szektorban működő cégeknél és a kormánypártokon belül is aggódunk.

„Ha megnézzük a célokat, ezek egyértelműen tudományos döntések, nem pedig abból a szempontból, hogy hogyan lehet több befektetést bevinni Finnországba” – mondta a Wärtsilä mérnöki vállalat kutatási és fejlesztési igazgatója, aki a parlamenti K+F munkacsoportban a vállalatokat képviselte. Juha Kytölä például azt mondja

„Azt mindenesetre nem tartom rossznak, hogy például az orvostudományba fektetnek be. De a beruházások például a zöldenergia-ágazatokba olyanok lettek volna, hogy nagy karral lehetett volna támogatni a finn gazdaság jólétét.”

Kytölä szerint a Wärtsilä az oului, vaasai és lappeenrantai egyetemekkel közösen készített pályázatokat doktorandusz hallgatók számára.

„Azonban ezek egyike sem ment át. Bizonyos témákat nem fedtek le teljesen a válogatások.”

„Ez a kutatás-fejlesztési beruházás az egyetlen olyan dolog, amelybe ez a kormány valóban pénzügyileg fektet be. Akkor lehet remélni, hogy annak a beruházásnak is meglesz a gazdaság számára szükséges hatása” – értékelt ezzel szemben az egyik kormánypárt országgyűlési képviselője.

Néhányból Az egyetem vezetése is úgy becsüli, hogy a pozíciók egyenetlen megoszlása ​​oda vezethet, hogy nem sikerül minden területre a megcélzott számú kutatót toborozni.

Kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a hároméves finanszírozás megszűnése után hol találnak nagy számú kutatót egy kis területen.

A teljes kutatási készlet több mint 10 százaléka a Helsinki Egyetem Orvostudományi Karára kerül. A kar dékánja Johanna Arola szerint lehetséges, hogy a doktori képzésben részt vevők nagy száma és az időbeosztási nyomás nehézségeket okoz a gyakornokok megtalálásában.

„Ilyen erőfeszítésre még nem volt példa, de továbbra is hinném, hogy reálisan megvalósítható. Már a jelentkezési szakaszban feltérképeztük a potenciális oktatókat minden pozícióra, így most már minden a jelentkezők számától függ” – mondja Arola.

Több A HS által megkérdezettek azon a véleményen vannak, hogy a doktori pozíciók nagyobb decentralizálása hasznosabb lett volna, mint a jelenlegi modell.

Ezt a véleményt egy időben a parlamenti TKI munkacsoport is kifejtette Matias Mäkynen (SD).

„A doktori pilot egyáltalán nem rossz projekt, de felmerül a kérdés, hogy a rendszer hatékonysága szempontjából van-e értelme annak, hogy egyes területeken rengeteg doktorandusz érkezik, míg más területeken egyáltalán nem” – mondja Mäkynen. .

„A K+F finanszírozás legfontosabb elve a hosszú távú és kiszámíthatóság volt, de itt nem jön létre állandó projekt. Ez a fajta elterelés ember és rendszer szempontjából is problémás lehet.”

Szerinte a legegyszerűbb megoldás az egyetemek alapfinanszírozásának emelése lett volna, ami után az egyetemek maguk dönthették volna el, hogy mely projektekre fordítják a többletfinanszírozást. Ellenkezőleg, a felsőoktatási intézmények alapfinanszírozását ebben a kormányzati ciklusban csökkentik. Ezek az évek műtét részesedése 7 millió euró.

Egyes egyetemeken azonban a jelenlegi elosztási modellt azért dicsérik, mert nagyobb befolyást ad bizonyos területekre.

„Egy-két további doktori fokozat még mindig nem tesz csodát” – állítja egy egyetem.

tudományos és kulturális miniszter Sári Multala (kok) maga is sikeresnek tartja a doktori finanszírozási kísérleti pályázati eljárást. Elmondása szerint a doktori állások elosztása a minél magasabb és megvalósítható kutatási projektek finanszírozásának növelését tűzte ki célul.

„Még a második legmagasabb tudományos fokozatot kapott pályázatok sem kaptak támogatást. Az értékelő bizottság minőség és megvalósíthatóság alapján rangsorolta a pályázatokat, és el tudta különíteni a kiválasztottakat” – mondja Multala.

Multala szerint az értékelési folyamatot nem befolyásolta a politikai iránymutatás. A pályázati feltételekről és a végleges projektekről a minisztérium döntött.

„Természetesen mindig feltehető a kérdés, hogy kell-e több politikai megítélést alkalmazni az ilyen döntések meghozatalakor. Személy szerint azonban úgy gondolom, hogy ha van egy olyan testületünk, mint a Finn Akadémia, amely képes szakmailag felmérni a pályázatok minőségét, akkor jó, ha erre támaszkodunk a döntéshozatal során” – mondja Multala.

Multala nem ért egyet a kritikával, miszerint a Finn Akadémia által a legmagasabbra értékelt projektek nem vonzzák a magánfeleket a KFI-befektetésekben való részvételre.

„Nem gondolhatja az ember, hogy jövőre azonnal eredményt kell elérnie a cégek befektetéseiből. Például a gyógyszerkutatásban és az iparban hosszú távon sok lehetőség rejlik. Emellett a kiválasztott projektek között vannak olyanok is, amelyekben már folyik együttműködés a cégekkel” – mondja Multala.

Szerinte a következő években kiderül, hogy az ezer orvosból álló projekt mennyire sikerül, és mit lehet tanulni belőle.

„A jelentkezési folyamat véget ért, és a labda az egyetemek térfelén van. Lássuk, hogyan töltik be a pozíciókat, és hogyan indul a képzés. Augusztusban jobban meglátjuk, hogyan indultak ezek a dolgok.”