Philadelphia — Főbb események az úttörő contralt, Marian Anderson életében, aki szerdán Verizont váltotta fel a Philadelphia Orchestraban:
1897. február 27. – Philadelphiában született.
Az 1900-as évek eleje – 6 éves korára Anderson felhívta magára a figyelmet az African American Union Baptist Church kórusában, Philadelphiában. Fellépett a People’s Chorus-szal is, egy philadelphiai fekete együttessel. A templomba járók adománygyűjtést tartottak, hogy Giuseppe Boghettinél tanulhasson.
1918. április 22. – Első fellépés a Philadelphiai Zeneakadémián a New York Clef Club Syncopated Orchestra közreműködésével.
1919 nyara – Beiratkozott a Chicago Conservatory of Music hathetes operatanfolyamára.
1920. december 30. – Első fellépés a New York-i Carnegie Hallban a Martin-Smith Zeneiskolával.
1920-as évek eleje – Megtagadták a felvételt a Philadelphiai Zenei Akadémiára (jelenlegi nevén University of the Arts School of Music), mert fekete volt.
1920-as és 1930-as évek – Rendszeresen fellép Európában.
1924 – Aláíratott RCA Victorral, az első fekete amerikaival, aki felvételi szerződést kapott.
1925. augusztus 26. – A híres énektanár, Giuseppe Boghetti által a New York-i Filharmonikusok énekversenyén Anderson a Lewisohn Stadionban debütált a zenekarral, Willem van Hoogstraten karmesterrel, aki az első fekete szólóművész, aki a zenekarral fellépett.
1928. december 30. – A Carnegie Hall szóló előadásában debütált.
1936. február 19. – Első Fehér Házi előadás
1937. április 16. – A New Jersey állambeli Princeton állambeli McCarter Theatre Centerben tartott előadást követően megtagadták a Nassau Innben a szobát. Andersont meghívták, hogy Albert Einstein otthonában töltse az éjszakát.
1939. április 9. – Faja miatt megtagadta az amerikai forradalom lányai fellépését a washingtoni Constitution Hallban, ami arra késztette Eleanor Roosevelt first ladyt, hogy lemondott a DAR-ról. Ehelyett Anderson fellépett a Lincoln Memorialnál húsvétvasárnap a „Marian Anderson: The Lincoln Memorial Concert” című dokumentumfilmben megőrzött 75 000 főre becsült tömeg előtt. A koncertet Sol Hurok promóter, a NAACP titkára DAR döntésére válaszul szervezte. Walter White és Harold Ickes belügyminiszter.
1943. január 7. – Első előadás a Constitution Hallban, a United China Relief számára az integrált közönség előtt.
1955. január 7. – 57 évesen debütált a Metropolitan Operában az Ulricában Giuseppe Verdii „Un Ballo in Maschera (Álarcos bál)” című művében Zinka Milanov, Richard Tucker, Leonard Warren és Roberta Peters közreműködésével, Dimitri Mitropoulos vezényletével.
1963. december 6. – Lyndon B. Johnson elnök Elnöki Szabadságéremmel tüntette ki.
1977. március 8. – Kongresszusi aranyéremmel tüntették ki, Jimmy Carter elnök adta át 1978. október 16-án.
1978. december 3. – A Kennedy Center kitüntetéseinek első évében kitüntetettek között.
1991. január 10. – Grammy-életműdíj nyertesként hirdették ki.
1993. április 8. – Az előző hónapban kapott agyvérzést követően 96 éves korában meghalt az oregoni Portlandben, unokaöccse, James DePriest karmester otthonában.
