EU Bizottság javasolja, hogy 2040-ig az 1990-es szinthez képest 90 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az EU Bizottsága kedd délután közzétette az éghajlat-változási célokat.
A cél az, hogy 2050-re az EU klímasemleges legyen.
A Bizottság úgy véli, hogy az éghajlattal összefüggő gazdasági károkat Európában csak az elmúlt öt évben 170 milliárd euróra becsülték. A hatásvizsgálat azt is figyelembe veszi, hogy a tétlenség okozta klímafelmelegedés a század végére legalább 7 százalékkal csökkentheti az EU bruttó hazai termékét.
A bizottság szerint az ajánlásnak megfelelő kibocsátáscsökkentéshez több feltétel teljesítése szükséges. A kiindulópont a jelenlegi szabályozás, hogy 2030-ra legalább 55 százalékkal lehessen csökkenteni a kibocsátást. A bizottság szerint a nemzeti energia- és klímatervek tervezetének aktualizálása is kulcsfontosságú tényező.
Hírügynökség A Reuters korábban kedden az általa látott dokumentumokra hivatkozva arról számolt be, hogy az EU 90 százalékos kibocsátáscsökkentést követel tagállamaitól. A Reuters adatát a HS által kedd reggel megkérdezett klímabizottság elnöke is megerősítette Jyri Seppälä.
„Még mindig a végső bejelentésre várunk, de ez (a Reuters 90 százaléka) jól hangzik. Nagyon sok változatban szerepel már” – mondta Seppälä kedd reggel.
A 90 százalékos csökkentés összehasonlító éve 1990. A szerződés egyharmada megtörtént, és kétharmada maradt. 2022-ben az uniós országok 33 százalékkal csökkentették kibocsátásukat 1990-hez képest.
Seppälä hangsúlyozza, hogy a cél nettó kibocsátásról, vagyis a kibocsátás és a szén-dioxid-elnyelők közötti különbségről beszél. A nettó kibocsátás azt írja le, hogy mennyi klímamelegítő gáz marad a légkörben, ha a nyelőket levonjuk az ember által okozott kibocsátásokból.
Finnország fosszilis kibocsátása harmadával csökkent 1990 óta, de Finnország nettó kibocsátása nem csökkent, mert ezzel egyidejűleg Finnország talajkibocsátása nőtt és a szén-nyelők csökkentek többek között a nagyarányú erdőirtás miatt.
Seppälä szerint az új uniós célok valószínűleg Finnországot fogják a legpontosabban szigorítani a talajkibocsátás és a szén-dioxid-elnyelők tekintetében. A szén-elnyelőket 2040-ig és azután is egészséges szinten kell tartani.
Finnországban sikeres lenne, ha csökkentené az éves erdőirtást és a mocsaras mezőkből származó kibocsátásokat, valamint a földhasználat változásait – becsüli Seppälä.
„A Klímapanelben kiszámoltuk. Kisebb fakitermeléssel a szénnyelő a század végéig magasabb lenne, mint a fakitermelés jelenlegi szintjén.”
Seppälä szerint Finnország mintaországnak minősül abban a tekintetben, hogy milyen kevés fosszilis tüzelőanyagra van szükség az áram előállításához. A fosszilis mentes villamosenergia-termelésre, azaz a megújuló energiaforrásokra és az atomenergiára terjedt ki 89 százalék villamosenergia-termelés 2022-ben.
A finn klímatörvény a fosszilis kibocsátás 80 százalékos csökkentését rögzíti 2040-re. A Reuters értesülései szerint ugyanez a szám szerepel az EU-bizottság céltervezetében is. A csökkentés többi részét ezért a természetes és műszaki víznyelők megerősítésével végeznék.
Seppälä szerint éppen ezért nem szabad alábecsülni a szén-elnyelőket.
„A fosszilis kibocsátást nem lehet olyan gyorsan csökkenteni, mint kellene. Ezért az egyetlen lehetőség az, hogy egy másik szezonban javítsunk a légkör nettó helyzetén.”
A szénelnyelő azt jelenti, amikor a légkörből származó szén például a növekvő fákhoz vagy a korábbinál humuszosabb talajhoz kötődik.
A műszaki nyelő jelentheti például azt, hogy a bioenergia elégetése során felszabaduló szenet a kémény végén összegyűjtik és tartósan tárolják például a tenger fenekén. A jelenlegi finn kormány a műszaki mosogatókra helyezi a hangsúlyt.
A természet víznyelői jellemzően egyértelműen olcsóbb tonnánként megkötött szén-dioxid, mint a műszaki nyelők.
kedd a közzétett uniós kibocsátási célok mögött az EU klímapanelének tudományos munkája áll. A testület kiszámolta, mekkora az EU-tagországok méltányos részesedése a világnak a párizsi klímaegyezmény céljain belül maradásához szükséges kibocsátáscsökkentésből.
A világ országai beleférnek Párizsban 2015, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedését jóval két fok alatt tartják. Egyúttal kötelezettséget vállaltak arra, hogy lépéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fokos korlátozására.
Hírügynökség A Reuters által látott tervezetben a mezőgazdasági kibocsátásokat külön említik. Finnországban és az egész Unióban sem csökkentek pontosan.
Seppälä szerint a téma most politikailag nagyon érzékeny például a franciaországi és németországi gazdák tiltakozása miatt. Ennek ellenére úgy véli, hogy most a mezőgazdaságtól is többet fognak követelni.
