Kína egy meglepő bejelentésben azt mondta, hogy megszünteti az éves miniszterelnöki sajtótájékoztatót
PEKING — A kínai kormány hétfőn bejelentette, hogy megszünteti a miniszterelnök éves sajtótájékoztatóját, amely azon ritka esetek egyike volt, hogy a legmagasabb kínai vezető megkérdőjelezte az újságírókat.
Lou Qinjian, az Országos Népi Kongresszus szóvivője a törvényhozás éves ülésszakának megnyitójának előestéjén azt mondta, hogy Li Qiang miniszterelnök nem tart sajtótájékoztatót az ülés végén, ahogy 1993 óta minden évben.
Úgy tűnik, ez a lépés összhangban van a miniszterelnök hatalmának és általában a kormányzati bürokrácia csökkenésével, mivel a kommunista párt és Hszi Csin-ping vezető központosítja a nemzet ügyeinek irányítását – mondta Alfred Wu, a Nemzeti Egyetem docense. Szingapúr.
„Mivel a struktúrát most a párt vezeti, a miniszterelnök inkább a párt parancsainak végrehajtója, tehát már nem annyira fontos” – mondta. – Ez a fő üzenet.
A nagyrészt ünnepélyes kongresszus egyhetes ülését, amely kedden kezdődik, nagy figyelemmel kísérik, nincs-e jele annak, hogy a kormány milyen lépéseket tesz a nehézségekkel küzdő gazdaság fellendítésére. Li a megnyitón éves jelentést mutat be, amely várhatóan tartalmazza a kormány 2024-re kitűzött gazdasági növekedési célját.
Hétfőn állami vezetők, köztük Hszi és Li részt vettek egy párhuzamos tanácsadó testület, a Kínai Népi Politikai Konzultatív Konferencia nyitóülésén a pekingi Tienanmen tér egyik oldalán, a Nép Nagytermének barlangos, vörös szőnyeggel borított termében.
Lou elmondta, hogy az újságírók több lehetőséget kapnak arra, hogy kérdéseket tegyenek fel a kormány minisztereinek és más tisztviselőknek, valamint a kongresszus közel 3000 küldöttének. Utoljára 1992-ben nem tartottak miniszterelnöki sajtótájékoztatót a kongresszus után – közölte a CCTV állami műsorszolgáltató.
„Különleges körülmények hiányában az Országos Népi Kongresszus következő éveiben nem tartják meg a miniszterelnök sajtótájékoztatóját” – mondta, utalva a jelenlegi, 2027-ben lejáró ötéves mandátumra.
Lou egy sor kérdésről beszélt, és kitart amellett, hogy Kína továbbra is nyitott a külföldi vállalkozások és befektetések felé, elutasítva a nemzetbiztonsági törvények közelmúltbeli változásai miatt felmerült aggodalmakat. Abban is kifejezte bizalmát, hogy a nemzet képes felülkerekedni a technológiához való hozzáférésére vonatkozó korlátozásokon.
A szóvivő megismételte a kormány megnyugtatását, miszerint a kémtörvény felülvizsgálata nem a normál üzleti, tudományos és tudományos tevékenységet és cseréket célozza meg. Kína ellenzi az üzleti környezet bekenésére és aláásására irányuló erőfeszítéseket a törvény félreértelmezésével – mondta.
A felülvizsgált törvény „javítja a kémkedés definícióját, és tisztázza az illegális magatartásokat és a jogszerű magatartás határait, hogy növelje a Kínában befektető, dolgozó és élő külföldi vállalatok és külföldiek biztonságát” – mondta.
Külföldi üzletemberek azt mondják, hogy továbbra is bizonytalanok, hogy mi illegális és mi nem.
Lou azt is elmondta, hogy Kína saját, GPS-szerű műholdas navigációs rendszerének fejlesztésére hivatkozva senki sem tud „fojtó kapaszkodót” tenni Kínában, ha technológiáról van szó.
„Ez a példa teljes mértékben bizonyítja, hogy mindaddig, amíg önellátóak vagyunk, nincsenek olyan nehézségek, amelyeket ne lehetne legyőzni” – mondta. „Bármely ismert technológia esetében… csak idő kérdése, hogy mikor fejlesztjük ki.”
Lou nem kívánta kommentálni az idei amerikai elnökválasztást és annak Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatára gyakorolt hatását. Kifogásolta az amerikai törvényhozók támadásait és a tajvani utazásaikat, amely egy önkormányzattal rendelkező sziget, amelyet Kína saját területének tekint.
„Őszintén szólva, a hétköznapi kínai emberek gyakran látják, hogy az amerikai kongresszus tagjai törvényjavaslatokat terjesztenek elő Kína ellen, kínai intézményeket, vállalatokat és állampolgárokat céloznak meg, vagy akár provokatív látogatást tesznek Kína tajvani régiójában” – mondta.
Hogy mennyivel nőnek a katonai kiadások, az várhatóan a kongresszus keddi megnyitóján derül ki. Lou nem kommentálta az idei növekedést, de válasza azt sugallja, hogy ez hasonló lesz a közelmúltban tapasztalt mérsékeltebb növekedési trendhez százalékos értékben, mint a 2015-ben véget ért kétszámjegyű növekedés. A tavalyi növekedés 7,2% volt.
Helena Legarda, a berlini Mercator Institute for China Studies védelmi és külpolitikai elemzője 6-7 százalékos növekedésre számít, ami szerinte azt tükrözi, hogy a kormány milyen fontosságot tulajdonít a védelemnek, még akkor is, ha fel akarja lendíteni a gazdaságot.
„Ez elég világosan jelezné, hogy Peking nagyon aggódik nemzetközi környezete miatt, és ezért a katonai modernizációt részesíti előnyben bizonyos más gazdasági vagy szociálpolitikai kérdések rovására” – mondta.
Lou elmondta, hogy Kína az elmúlt években „elősegítette a nemzetvédelem és a gazdasági erő egyidejű javítását”, miközben fenntartotta a katonai kiadások ésszerű szintjét.
___
Az Associated Press újságírója, Emily Wang Fujiyama, valamint Yu Bing és Wanqing Chen kutatók közreműködtek a jelentésben.
___
A kongresszus szóvivőjének ezt a nevét Lou Qinjianra javították.