Hírek

Keleti határ | A kormány kapkodva készíti elő az alkotmányt is érintő határtörvényt – Rantanen: „A helyzet megváltozik, ha változik az időjárás”

#image_title
374views

Kormány gyors ütemben szigorítani kívánja a keleti határ belépésével kapcsolatos jogszabályokat, és a projekt alkotmányba ütköző eszközöket is tartalmazhat.

belügyminiszter Mari Rantanen A (ps) vezette Belügyminisztérium hétfőn jelentette be a projektet. A cél a „bevándorlás instrumentalizálódása elleni küzdelem”. Az új törvényjavaslatot már márciusban a parlament elé akarják terjeszteni.

Finnországban az aggodalomra ad okot, hogy a tavasz beköszöntével felgyorsul az Oroszország által szervezett migráció, és egyre inkább a szárazföldi határra költözik. Az erdőkön keresztül érkeztek már emberek Finnországba, de eddig elég sokan.

A HS megkérdezte Rantasét, hogy az új törvénytervezet összefügg-e ezzel a gonddal és a tavasz beköszöntével.

„A helyzet megváltozik, ha változik az időjárás” – válaszolta Rantanen.

„A balti és a lengyel határról van példa arra, hogy a helyzet még nehezebbé válhat.”

Rantanen kedden egy sajtótájékoztatón kommentálta a törvényjavaslatot, amelyet a Finnország keleti határán meglátogató svéd bevándorlási miniszterrel közösen tartott. Maria Malmer Stenergard val vel.

Stenegard beszédében megígérte, hogy Svédország kész támogatást küldeni a finn határra, például személyi állomány formájában, ha erre szükség van.

Is nem világos, hogy milyen törvény korlátozhatja a terephatárokon átlépőket. Ha a jövevény a határon azt mondja, hogy menedékjogot kér, a kérelmet a nemzetközi jog szerint kell elbírálni.

Rantanen szerint a jogi projektben különböző alapjogokat kell egymáshoz mérni. Kijelentette ugyanakkor, hogy a nemzetközi jog nem akadályozhatja meg a nemzetbiztonság megvalósulását.

„Semmilyen körülmények között nem hagyhatja félbe” – mondta Rantanen.

A minisztérium figyelembe veszi, hogy a projekt alkotmányba ütközhet. A sajtóközlemény szerint az előkészületekben az alkotmányalkotási eljárásban megvizsgálják annak lehetőségét, hogy szükség esetén jogalkotásra kerüljön sor az ügyben.

Az Alkotmány 73. §-a értelmében az Alkotmányt módosítani, illetve korlátozott kivételeket lehet tenni. Az alkotmány módosításához vagy egy ilyen kivétel engedélyezéséhez egy parlamenti ülésen öthatodos többségre lenne szükség.

Miniszteri munkacsoport elnöke, testületi tanácsadó Mondd: Tűz A Belügyminisztérium Határőr Főosztálya szerint a törvénymódosítás nem általában a menedékkéréssel foglalkozik, hanem azokkal a helyzetekkel, amikor „Oroszország ilyen komolyan veszi célba Finnországot instrumentalizált bevándorlással”.

Az instrumentalizáció azt jelenti, hogy Oroszország a menedékjogot vagy jobb életet kereső embereket a NATO-hoz csatlakozott Finnország destabilizálásának eszközévé teszi.

Ez úgy történt, hogy Oroszország vízumot ad ki az újonnan érkezőknek, az FSZB biztonsági szolgálattal a határra hajtja őket, és nem követeli meg a határon a szükséges dokumentumok benyújtását.

A helyzetet most a határőrizeti törvény 16. §-a alapján kezelik. A kormány dönthet úgy, hogy határozott időre vagy határozatlan időre lezárja a határátkelőket, ha ez nemzetbiztonsági szempontból szükséges. Ezt tette Finnország.

Megfékezte a szervezett kivándorlást, de a határon átlépni nem tudó finn-oroszok számára is nehézséget okozott a rokonaikkal való találkozásban.

„Most egy hatékonyabb eszközt próbálunk találni, amely megakadályozná, hogy Oroszország tetszése szerint lássa el az embereket a határon” – mondja Palo.

„Előre fel kell készülni a nehéz helyzetekre, ha például a tavasz beköszöntével a keleti határon olyanra változhat a helyzet, hogy a meglévő eszközökkel nincs megoldás.”

A minisztérium már fontolóra vette az alternatívákat. Palo azonban egyelőre nem akarja kinyitni őket.

Megkönnyítjük a keleti határ végleges lezárását?

„Én magam nem így látnám. Minél keményebbek az eszközök, annál korlátozottabbnak kell lenniük.”

Nyilvánosan a vitában szó esett a kitolási eljárásról, vagyis az újonnan érkezők fizikai elfordulásáról. Palo emlékeztet bennünket, hogy a pushback nem jogi fogalom.

„Sok beszéd, egy kis szösszenet. Ezt mindenki a maga módján érti” – mondja Palo.

Az erdőkön át érkező menedékkérők fizikai visszaszorítása nehéz lenne összeegyeztetni a nemzetközi joggal.

„Finnország jogállam. Itt a törvények döntenek a dolgokról, és ez jó dolog” – mondja Palo.

Rantanen belügyminiszter kedden közvetlenül nem válaszolt a HS azon kérdésére, hogy van-e valamiféle törvény a szárazföldi határról történő kitoloncolással kapcsolatos munkálatokban. Közölte, a törvény tartalmával kapcsolatban nem foglal állást.