Az ítélet nem jogerős.
Nyolc év börtönbüntetésre ítélte a nagyszombati Kerületi Bíróság (OS) csütörtökön (február 29-én) Jozef Šipoš vádlottat a mastičkár vagyonelkobzásként ismert kendertermesztési ügyben.
Az ítélet nem jogerős, a védelem fenntartotta a törvényben előírt 15 napos határidőt a fellebbezés benyújtására.
Az OS-nél negyedszer tartották az ügy tárgyalását, az ügy háromszor került vissza a Nagyszombati Területi Bíróságra újbóli tárgyalásra. A korábbi ítéletekhez képest a mostani büntetés csaknem feleannyi, amikor a korábbiak 20 és 15 évre, illetve vagyonelkobzásra szóltak.
Jozef Š. csaknem három évet töltött őrizetben, 2023 őszén szabadult. Az eset kezdettől fogva nagy nyilvánosságot kapott, különös tekintettel a drákói büntetésre. Jozef Š. 2021-ben a Hlohoveci járásbeli Dolné Zelenice községben lévő házában egy rendőri razzia során 11 kilogramm kendert foglaltak le, amelyből állítása szerint kenőcsöket és tinktúrákat készített betegeknek, köztük szüleinek.
Csütörtökön a Szenátus meghallgatott egy igazságügyi szakértőt, aki a kannabiszmintákkal kapcsolatos szakértői jelentés kiegészítéséről vallott. Kijelentette, hogy az igazságügyi szakértői vizsgálatra szánt mintákban használhatatlan részek, például szárak is voltak.
A védelem új elemzést kért
A tárgyaláson a védelem új elemzést kért, de már elkülönített mintákból, ami csökkentené a vizsgált kábítószer összmennyiségét. Elmondása szerint a rendőrség az eredeti elemzés során nem követte a saját módszertanát a minták elemzésére. A bíróság a kérelmet elutasította.
Az ítélet indoklásában a bíró megállapította, hogy a pszichotróp anyagok, mérgek vagy prekurzorok illegális előállítása, birtoklása, vagy azokkal való kereskedés bűncselekménye 15-től 20 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az eset körülményei indokolják a rendkívüli, nyolc évig terjedő enyhített büntetés kiszabását. Egyetértett a kerületi bíróság 2023-as döntésével, amikor Jozef Š. őrizetből szabadlábra helyezték. Ekkor felhívta a figyelmet az eset rendkívüli körülményeire.
Arról volt szó, hogy a vádlott gyámsági ügyében háromszor döntött az elsőfokú, háromszor pedig a másodfokú bíróság. „És e hat határozat ellenére a vádlott büntetlen előélete jogilag még nem ért véget, pedig egy szabadságvesztési ügyről, egy cselekményről és egy vádlottról van szó” – mondta a főtárgyaláson a bíró.
„Hacsak a bíróságok és az igazságszolgáltatás nem tudja jogszerűen lezárni az ügyet, az alperes nem fizethet ezért a tényért személyes szabadságának korlátozásával. Ugyanezek a tények késztették a bíróságot a büntetés rendkívüli enyhítésére” – tette hozzá.