Januárban az előző hónaphoz képest csökkent a foglalkoztatottak és a munkanélküliek, míg az inaktívak száma nőtt. A foglalkoztatás csökkenése (-0,1%, ami -34 ezer egységnek felel meg) férfiak, 34 év alattiak, ideiglenes alkalmazottak, egyéni vállalkozók; ehelyett nő a nők és a legalább 50 évesek körében. A foglalkoztatási ráta 61,8%-ra csökken (-0,1 pont). Ez derül ki az Istat által közzétett megállapításokból.
A 2023. november-2024. januári negyedévet az előző (2023. augusztus-október) negyedévvel összevetve 0,4%-kal nőtt a foglalkoztatási szint, összesen 90 ezer foglalkoztatottnál. A foglalkoztatás negyedéves összehasonlításban megfigyelhető növekedése a munkát keresők számának csökkenésével (-3,5%, ami -67 ezer egység) és az inaktívak stabilitásával függ össze.
A A foglalkoztatottak száma 2024 januárjában 1,6%-kal haladja meg a 2023. januáriét (+362 ezer egység). A növekedés a férfiakat, nőket és minden korcsoportot érint, a 35-49 évesek kivételével a negatív demográfiai dinamika miatt: az összességében 0,8 százalékponttal emelkedő foglalkoztatási ráta ebben a korcsoportban is emelkedik (+0,4 pont). ).
2023 januárjához képest mind a munkát keresők száma (-8,1%, ami -162 ezer egység), mind a 15 és 64 év közötti inaktívak száma (-1,3%, azaz -157 ezer) csökkent. .
Munkanélküliségi ráta
Januárban a munkát keresők számának csökkenése (-0,2%, azaz -4 ezer egység) a férfiakat, a 15-24 éveseket és a 35-49 éveseket érintette; éppen ellenkezőleg, a nők és az ötven év felettiek körében enyhén nő a munkanélküliség. A teljes munkanélküliségi ráta stabilan 7,2%, a fiatalok munkanélküliségi ráta 21,8%-ra emelkedik (+0,2 pont). Az inaktívak számának növekedése (+0,5%, azaz +61 ezer egység, 15 és 64 év között) a férfiak és a 15 és 49 év közöttiek körében figyelhető meg; az inaktivitás azonban csökken a nők és az ötven év felettiek körében. Az inaktivitási ráta 33,3%-ra emelkedett (+0,2 pont).
Nyilvános számlák
Az Istat azt is bejelentette, hogy 2023-ban a GDP piaci áron számolva 2 085 376 millió folyó eurót tett ki, ami 6,2%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Volumenben a GDP 0,9%-kal nőtt. A közigazgatás nettó adóssága GDP-hez viszonyítva -7,2% voltA Statisztikai Intézet magyarázata szerint a növekedést főként a készletek nélküli nemzeti kereslet ösztönözte, amelyhez a fogyasztás és a beruházások is egyenlő mértékben járultak hozzá. A nettó külföldi kereslet enyhén pozitív, míg a készletváltozás negatív volt. Az áruk és szolgáltatások kínálati oldalán a hozzáadott érték az építőiparban és számos tercier ágazatban nőtt, míg a mezőgazdaságban, valamint minden bányászati, feldolgozóipari és egyéb ipari tevékenységben visszaesett.
Istat magyarázata szerint a termelőtevékenység növekedését a munkaerő-ráfordítás és a jövedelmek bővülése kísérte. Az államadósság és a GDP aránya 2022-hez képest javult, a költségvetési nyomás változatlan maradt. A kamatkiadások mérséklődése az elsődleges egyenleg javulásában tükröződik”.
A hazai keresleti oldalon 2023-ban volumenét tekintve a bruttó állóeszköz-beruházások 4,7%-kal, a nemzeti végső fogyasztás 1,2%-kal bővülnek. A külföldi forgalom tekintetében az áruk és szolgáltatások importja 0,5%-kal csökkent, az export pedig 0,2%-kal nőtt. A készletek nélküli nemzeti kereslet és a nettó külföldi kereslet 2,0, illetve 0,3 százalékponttal pozitívan járult hozzá a GDP alakulásához, míg a készletváltozás hozzájárulása 1,3 ponttal negatívan alakult.
Az építőiparban 3,9%-kal, a szolgáltatási tevékenységben 1,6%-kal nőtt a hozzáadott érték. A mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és halászatban 2,5%-os, a szoros értelemben vett iparban 1,1%-os volt a visszaesés. A GDP-hez viszonyított elsődleges egyenleg (nettó adósság mínusz kamatkiadás) -3,4% (2022-ben -4,3%).
„A számok azt mutatják, hogy a felelőtlen Superbonus-szezon vérzése súlyos hatással volt 2023-ra, sajnos túlmutat az amúgy is pesszimista kilátásokon” – kommentálta Giancarlo Giorgetti gazdasági miniszter. „A szezon nehéz lezárásával az államháztartás 2024-től az ésszerű fenntarthatóság útjára lép” – összegezte.
Infláció
Az Istat előzetes inflációs becsléseket is közzétett, amelyek ezt mutatják februárban havi szinten 0,1%-kal, éves szinten 0,8%-kal nőtt a teljes közösség országos fogyasztói árindexe (Nic), beleértve a dohányt is. (mint az előző hónapban).
Az infláció stabilizálódása a különböző kiadási aggregátumok ellentétes tendenciáinak hátterében áll: a feldolgozatlan élelmiszerek (+7,5%-ról +4,5%-ra), valamint a feldolgozott élelmiszerek (+4,5%-ról +3%-ra) ára lassul. 8%, az Egyéb áruk (+1,7%-ról +1,3%-ra), közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatások (+4,2%-ról +3,8%-ra), szabadidős, kulturális és személyes gondoskodás (+3,3%-ról +3,2%-ra), valamint otthonhoz kapcsolódó szolgáltatások (+2,8%-ról +2,6%-ra); másrészt a szabályozatlan energia (-20,4%-ról -17,2%-ra) és a szabályozott energia (-20,6%-ról -18,6%-ra) árcsökkenése mérséklődik, a dohányé pedig felgyorsul (+2,2%-ról +-ra) 2,6%) és a kommunikációs szolgáltatások (+0,2%-ról +0,7%-ra).
Februárban az energia és friss élelmiszerek nettó alapinflációja +2,7%-ról +2,4%-ra, az energiatermékek nettó értéke pedig +3,0%-ról +2,7%-ra mérséklődött.
Az áruárak trenddinamikája továbbra is stabil (-0,7%), csakúgy, mint a szolgáltatásoké (+2,9%), fenntartva a szolgáltatási és áruszektor közötti inflációs különbséget +3,6 százalékponton.
Az általános index ciklikus változását a különböző összetevők ellentétes dinamikája befolyásolja, többek között: egyrészt a dohányáru drágulása (+2,3%), a kommunikációs, rekreációs, kulturális és testápolási, közlekedési szolgáltatások drágulása. kapcsolódó szolgáltatások (mindhárom +0,4%); másrészt a szabályozott (-2,4%) és a nem szabályozott (-0,4%) energia és a feldolgozatlan élelmiszerek árának csökkenése (-0,4%).
A 2024-es szerzett infláció az általános index esetében +0,5%, a mögöttes komponens esetében pedig +1,1%. A harmonizált fogyasztói árindex (HICP) előzetes becslések alapján havi szinten 0,1%-kal, éves szinten 0,9%-kal emelkedik (az előző hónaphoz képest stabil).
Hozzászólás az előzetes adatokhoz
Az Istat a nyilvánosságra hozott előzetes adatok kapcsán megjegyzi, hogy februárban az előzetes becslések szerint az infláció stabilan 0,8 százalékon áll. A fogyasztói árak növekedési ütemének stabilizálódása elsősorban a feldolgozatlan és feldolgozott élelmiszeripari termékek árára nehezedő feszültségek enyhülésének köszönhető, melynek hatásai ellensúlyozzák az energiacikkek szektorból érkező deflációs nyomások gyengülését.
Különösen az energiatermékek árának éves összevetése mérséklődött, februárban -17,3%-ra emelkedett (a januári -20,5%-ról). Az árak éves növekedési üteme csökken „bevásárlókocsi” (+3,7%), míg az alapinfláció +2,4% volt (az előző havi +2,7%-ról).
