INTERJÚ. A 2024-es költségvetés négy sebezhetősége Theodor Stolojan víziójában: „Nagyon feszült”

A 2024-es költségvetés a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékának megfelelő 86,6 milliárd lejre, azaz az állami bevételek és kiadások különbségére épül.

A vállalt kötelezettségek szerint Romániának jövőre 3 százalékos költségvetési hiánnyal kellett rendelkeznie, ez utóbbi az európai szerződések által biztosított maximális korlát. Hazánk azonban a célok emeléséről tárgyalt, és jövőre a GDP 5 százalékát tűzi ki célul.

A kormány azt ígéri, hogy két részletben 20 százalékkal emelik a pedagógusok bérét, 5 százalékkal a költségvetési dolgozók, és két körben emelik a nyugdíjakat, januárban egy 13,8 százalékos, szeptemberben pedig újraszámítást hajtanak végre.

Theodor Stolojan, a PNL tagja szerint a 2024-es költségvetésnek vannak pozitív és negatív oldalai is.

Pozitívumként a beruházásokra szánt 120 milliárd lejes keretet jelzi, plusz nyugdíj- és fizetésemeléseket.

A problémákkal kapcsolatban a közgazdász négy nagy sebezhetőséget mutat fel hazánk jövőre:

• Az ideinél magasabb gazdasági növekedést az eurózóna lassulásának körülményei között.
• Optimista költségvetési bevételek, az ANAF azon kötelezettségvállalásai alapján, hogy többet fog beszedni.
• Függőség az európai alapoktól, és így a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi terv (PNRR) reformjainak végrehajtásától.
• A nagyon nagy hitelek, amelyeket hazánknak jövőre fel kell vennie, de a kamat is, amit fizetnie kell az eddig felvettekhez.

Végezetül Theodor Stolojan úgy véli, hogy Romániának „előbb-utóbb” továbbra is költségvetési konszolidációt kell végrehajtania.

A költségvetési konszolidáció történhet vagy adóemelésekkel, vagy az állami kiadások csökkentésével, vagy a kettő kombinációjával.

„van ennek pozitív oldala is”

Libertatea: Mi a véleménye a 2024-es költségvetésről? Jól van megépítve? A Költségvetési Tanács arra figyelmeztetett, hogy valójában nagyobb lesz a hiány, mint az idén.
Theodor Stolojan: Nagyon szűkös a költségvetés. Ennek is vannak pozitív oldalai, de számos sebezhetősége is van. A pozitív oldalak ismertek: 120 milliárd lejes, azaz a GDP 7%-át kitevő beruházások, nyugdíj- és fizetésemelési források.

A sebezhetőség sok. Célunk 3,4%-os gazdasági növekedés, szemben az idei év végi 2%-kal. De ezt befolyásolni fogja, hogy mi történik az Európai Unióban, Románia fő külkereskedelmi partnerében. Például Németország most 0,2%-ot esett vissza. Ez nagyban függ attól, hogy mi történik a határokon kívül.

– Hogy állunk a bevétellel?
– Ha megnézzük, hogy mi történik az adóbevételekkel, vagyis az európai források és a nem adóbevételek elkülönítése után, akkor azt látjuk, hogy 2023-hoz képest 15,5%-kal nőnek, miközben a nominális GDP 9%-kal nő. Tehát 6,5 százalékpont a különbségünk.

Az ANAF évente további 10 milliárd lejt szeretne elérni a digitalizálás révén. És ha megjön ez a pénz, akkor 12,5%-os növekedést érünk el, tehát még 15,5%-ot kell emelnünk.

Elég szerencsétlen tapasztalataink vannak az ANAF digitalizálásával kapcsolatban. Összefoglalva, van egy sebezhetőségünk a bevételtermelés terén.

– De vannak európai pénzeink is…
– A beruházásokon keresztül történő fejlesztés európai források függővé vált. A teljes beruházási költségvetés 70%-át európai alapok teszik ki. Más szóval, az európai alapok felhasználásának késedelme vagy bármilyen büntetés, ha nem hajtjuk végre a PNRR-reformokat, megkérdőjelez bennünket.

Ezek nagyon nagy mennyiségek, és minden felszívódási repedés fejfájást okoz.

„A kamatkiadások a 2024-es európai alapok felét teszik ki”

– Hogyan látja a költségvetési hiányt? Reális?
– Nagyon nagy, 86 milliárd lej hiányunk van. Ha beleszámítjuk az államadósság refinanszírozását is, akkor 200 milliárd lejes igény felé tartunk, amit nem lehet csak belsőleg finanszírozni. Külföldről fogunk kölcsönkérni euróban vagy dollárban.

A lej stabil maradt, de ez nem a Román Nemzeti Bank (BNR) varázslata. Milliárdok érkeznek Romániába, európai alapok plusz hitelek külföldi piacokról.

Ilyen feltételek mellett jövőre várhatóan 7 milliárd euró, azaz 35 milliárd lej a kamat. Összehasonlításképpen az európai források jövőre 70 milliárd lej, így csak a kamatkiadások a fele az európai forrásoknak. Előbb, mint utóbb el kell érnünk a költségvetési konszolidációt.

– Mit kell tenni?
– Amit meg kell tenni, azt nem lehet megtenni. A pártok választási ciklusokban gondolkodnak, így jövőre emelkednek a nyugdíjak, a fizetések, a pótlékok. Nálunk is van infláció, érzi a világ, ha csökken a vásárlóerő. De kívül vagyunk az európai trendeken, amit az emberek akarnak, nevezetesen a minőségi közszolgáltatásokat.

„Románia csak fél reformokat hajtott végre”

– Hogyan szüntessük meg az elmúlt két évhez hasonló problémákat?
– Nos, mondok egy példát: egy nyugdíjas átlagnyugdíja Romániában valamivel több, mint 2100 lej. 2000 lej után mentesül az adó alól, a jövedelemadó pedig 10%, így 10 lejt fizet majd az állami adóból.

A 10 100 lejjel rendelkező informatikus is mentesül a 10 000 lej alól, így ő is 100 lej után 10%-os adót, azaz 10 lejt fizet majd, ugyanannyit, mint egy nyugdíjas. Ezt meg kell tenni…

– De ez a módosítás is új, most fogadta el szeptemberben a kormánykoalíció. És ez a PNRR-ben van átadva.
– Románia csak fél reformokat hajtott végre.

Fotó: Inquam Photos / Octav Ganea