Elnökjelölt Pekka Haavisto (vihr) azt mondja, meglepte, hogy kapcsolata mekkora jelentőséget kapott az elnökválasztás második fordulójában.
Számára a szexuális irányultságról szóló vita rendben van – de.
„Amikor a második kör elején hirtelen feldobják, felmerül a kérdés, hogy van-e kísérlet a befolyásolására is” – mondja Haavisto a HS-nek adott interjújában. Haavisto házastársa Antonio Flores.
Hétfőn A HS kiadta a Gallupotmellyel Stubbia Sándor a választók 40 százaléka számára a szexuális irányultság az oka annak, hogy ne szavazzanak Haavistóra. Haavisto interjúja a Gallup jelen kiadványa előtt készült.
Korai szavazás kedden folytatódik az elnökválasztás. A választás tényleges napja jövő vasárnap lesz.
A HS Haavisto mellett egy másik elnökjelölttel, Alexander Stubbal (kok) is interjút készített a kampány utolsó szakaszában.
Polgári küldöttség a zöldek által támogatott Haavisto pedig harmadszor indul az elnökválasztáson.
Elmondja, hogy a 2012-es választásokon sok kérdést tettek fel neki és házastársának a szexuális irányultságról. Most a beszélgetés régimódinak tűnik számára.
„Úgy gondolom, hogy a világ megváltozott, és Finnország is megváltozott. És Antonio is ugyanezt tapasztalja” – mondja.
Flores kiemelkedően kampányolt Haavisto mellett. Sokak számára úgy tűnik, hogy Flores-szel találkozni is ok arra, hogy eljöjjön a kampányrendezvényekre.
„A szexuális irányultság nem függ össze (köthető) az elnöki feladatok ellátásával. Lettországnak például van egy elnöke, aki szexuális kisebbséghez tartozik” – mondja Haavisto.
Az évben Az 1958-ban született Haavisto maga is megtapasztalta a finn társadalom nagy változását a szexuális kisebbségekkel kapcsolatban.
Finnországban 1971-ig bűncselekménynek számított a homoszexualitás. 1999-ig a törvény tiltotta a homoszexualitás „bátorítását”.
Ez befolyásolta a társadalom légkörét. Haavisto szerint a légkör is befolyásolta azt a döntését, hogy a katonai szolgálat helyett a polgári szolgálatot választotta.
„Ha a 80-as évekről beszélünk, akkor nem volt olyan szellem, hogy a szexuális kisebbség tagjait nagyon szívesen látták volna a hadseregben” – mutat rá.
„Nagyon örültem, amikor észrevettem, hogy a honvédségben van egy olyan trend, ahol mindenkit szívesen látnak” – mondja.
A korabeli légkör – saját békegondolatai és az atomháborús fenyegetettség mellett – már fiatalon befolyásolta döntését. Most valószínűleg a katonai szolgálatot választaná – mondja.
„Életem munkája során a válságok logikájára koncentráltam, a gondolkodásmód konkretizálódott.”
finnek a hadkötelesek akarata hazájuk védelmére rekord erősde az elmúlt év során 1650 katona hagyta el a tartalékot.
Honvédelmi miniszter Antti Häkkänen (kok) a múlt héten bejelentette, hogy megvizsgálja, hogyan akadályozhatja meg a törvény a tartalékból való kilépést. Häkkänen kijelentése után a tartalékból való kivonás felgyorsult.
Aggaszt ez a szétválás, korlátozni kell-e, és mi lehet az oka?
– Kicsit meggondolatlannak tartom, hogy a honvédelmi miniszter ilyen gyors állást foglaljon, mert egyértelműen ez táplálta a jelenséget.
Haavisto véleménye szerint az erőszakos tartalékban tartásuk nem szolgálja a célt. Szerinte az ország védelmének akaratának magából az emberből kell fakadnia.
„Az lenne a legveszélyesebb, ha olyan helyzet állna elő, hogy az emberek titkolnák a hitváltozásaikat, és a valóságban azt mondanák, hogy válság esetén nem tudják megtenni azt, amire kiképezték őket.”
Az akarat, hogy megvédjük az országot összefügg azzal is, hogy Finnország milyen jó ország a finnek számára.
Az Éva üzleti delegáció a múlt héten jelentést tett közzé, amely szerint a fiatal felnőttek jövőbe vetett optimizmusa összeomlott. A megélhetés és a biztonság komoly gondot jelent.
Hogyan tud az elnök reményt teremteni a fiatalokban?
„A remény abból fakad, ha minden nap elültetünk egy almafát, és teszünk valami jót a fenntarthatóbb életmód és a béke érdekében.”
A konfliktusforgatókönyvek mellett Haavisto szívesen beszélget a fiatalokkal arról, hogy mi is az a békemunka. Amikor az ukrajnai vagy gázai helyzet megoldásáról van szó, „a fiatalok egyértelműen csukott füllel hallgatnak” – mondja.
Ez Az interjúhoz a HS azt is megkérdezte az elnökjelöltektől, hogy szerintük mely témákról beszéltek túl keveset a kampány során.
Haavisto Finnország szerepét nevezte meg a nemzetközi klímapolitika, a sarkvidéki biztonság és az ellátás- és élelmiszerbiztonság előmozdítójaként.
Az elnök központi feladata Finnország külpolitikájának irányítása a kormánnyal együttműködve. Belpolitikai szerepe csekély.
Haavistónak azonban van elképzelése a klímapolitikáról.
„Az államfőkkel való első kapcsolatfelvétel során felhoznám, hogy jó lehet egy államfői klímakoalíció” – mondja.
Felgyorsítaná a változtatásokat az informális találkozókon, amelyeket az ENSZ Közgyűlésével együtt lehetne megszervezni.
„Még egy reggeli rendezvény formájában is” – mondja Haavisto.
Finnország maga nem teljesíti az EU által elfogadott klímacélt. Hogyan befolyásolja a finn elnök hitelességét, hogy a kérdés előmozdítójaként jár el?
„Természetesen minden kormánynak kicsit más a klímapolitikája, és ezekben az ügyekben nem a kormány nevében dönt az elnök, de igen, véleménybefolyásolóként az elnök elég sokat tehet.”
„Nem csak az a kérdés, amit Finnország tesz, hanem az is, hogy mit tehetünk a zöld átállásért globálisan, és hogyan lehet a fejlődő országokat támogatni ebben a fenntartható klímapolitikában.”
A klímaválság legyen a nemzetközi védelem alapja a jövőben?
„A környezeti menekültség teljesen igaz. De ha fenntartható megoldásokon gondolkodik, azokat regionálisan kell megtalálni.”
Haavisto szerint például Szudánban, ahol békeközvetítőként dolgozott, a békefolyamat részét képezik a törzsi területek kiszáradásával kapcsolatos kérdések.
„A béke része a fenntartható megoldások keresése az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ha az Európába érkező menekültáradatra gondolunk, biztosan vannak köztük környezeti menekültek, de a legnagyobb nyomás a szomszédos területeken, az afrikai országokban van.”
Finnországba Haavisto szerint az élelmezésbiztonság és az önellátás ma már biztonságpolitikai kérdés is.
„Mi van akkor, ha az Oroszország által elindított ukrajnai válság a Balti-tengerre is átterjed, így a Balti-tenger le van zárva a hajózás előtt?”
A finn mezőgazdasági termelés biztosítása mellett többet kellene beszélni a ritkán lakott területek életben tartásáról.
„Végül is világos, hogy csak a lakott föld határa biztonságos határ. Ha Finnország bizonyos területekről elnéptelenedik, akkor a határ menti térségben Finnországot érő minden rossz és kár növekedhet.”
Ez a központ klasszikus politikai tartalma. És most Olli Rehnin (középen) az első forduló szavazatait újraosztják.
A központban mindig is érezhető volt, hogy a zöldek az egyik oka annak, hogy a vidék életereje meggyengült. Hogyan írja le ezt a konfliktust?
„Pozitív visszajelzések érkeztek az MTK irányából a Zöldek mezőgazdasági programjára. Már nincs is olyan messze, amikor az élelmiszerek tisztaságából és egészségességéből indulunk ki” – mondja Haavisto.
„Van itt egy kis mesterséges város a vidéki környezettel szemben. A koronaválság pedig megtanított arra, hogy a több helyen való elhelyezkedés igaz lehet, legalábbis bizonyos munkakörökben.”
Elnökként készen állna Finnország érdekeit előtérbe helyezni, amikor az EU agrárpolitikájáról van szó? Ukrajna tagsága forradalmasítja az agrárpolitika egyensúlyát az EU-ban.
„Szeretném úgy látni ezeket a tárgyalásokat, mint egy légy a tetőn. Ukrajna egy ilyen hatalmas új szántóterületet hozna.”
Szerinte nem egyértelmű Finnország érdekének és szolidaritásának szembeállítása másokkal. Például 2014-ben döntés született az orosz szankciókról, amelyek leállították a tej Oroszországba irányuló exportját. A tej termelői ára csökkent.
„Van egy tipikus dilemma, hogy Finnország érdeke az első, vagy Ukrajna érdeke az első. Szerintem jól csinálták. A biztonságot helyeztük előtérbe, és orosz szankciókat vezettünk be.”
Szerinte ilyen helyzetben nemzeti mechanizmusokkal lehet kompenzálni a termelőket ért veszteségeket.