HS-elemzés | Nem tudom, hogy két héttel ezelőtt történt-e tömeggyilkosság – ez sokat elmond Kínáról
Peking
Fejlesztés jogszabálytól függ. A meggazdagodás a dohányzástól függ.
A szövegek Zhaike falu kapuját díszítik. A kis falu a kelet-kínai Shandong tartományban található.
Az ottani vérontásról szóló pletykák február 10-én kezdtek el terjedni.
Éjszaka egész Kínában ünnepelték az újévet. Újév napján a közösségi médiában azt állították, hogy mészárlás történt Zhaike faluban. Valószínűleg tömeges lövöldözés. Több mint tíz halott.
Talán.
A Weibóról gyorsan eltűntek a halállal kapcsolatos bejegyzések. A Douyin-ra vagy a kínai Tiktok-ra feltöltött videókat is törölték.
Hivatalos információ sehol nem volt. Ezért nehéz ezt a történetet megírni. És pontosan ezért kell megírni.
„A dolgok eltűnnek Kínában”, mint pl Jonathan Hassid – mondta, amikor elmondtam neki Zhaike esetét telefonon. Hassid a politikai tanulmányok adjunktusa, Kínára specializálódott az Iowa Állami Egyetemen. Először tőlem hallott a gyilkossági pletykákról, amikor interjút készítettem vele ehhez a történethez.
„Nem vagyok meglepve” – ez volt az első megjegyzése. – Kína ilyen.
Vasárnap Február 11-én a hongkongi kereskedelmi média, a Fenghuang Xinwen a honlapján számolt be a bűnesetről.
A pletykák egy része igaz – erősítette meg az egyik falubeli. Fenghuang Xinwen Li álnéven szólította a férfit.
Li úr szombat reggel szerzett tudomást az eseményekről, amikor nagyszámú rendőr érkezett a faluba. Ekkor nyolc-kilenc óra körül járt az idő.
Mr. Li hallott arról, hogy a gyanúsított korábban börtönben volt. Elmondása szerint a gyanúsított és az áldozatok is helyiek voltak.
A hírekben az is szerepelt, hogy a helyi hatóságok megtiltották az incidenssel kapcsolatos információk terjesztését.
A helyi hatóság is megerősítette a riporternek, hogy több mint tíz áldozattal történt bűncselekmény. Elmondása szerint az elkövetőt letartóztatták.
A regionális közigazgatás és a rendőrség nem volt hajlandó bővebb tájékoztatást adni arra hivatkozva, hogy meg kell várniuk a hivatalos jelentést, mielőtt egységes nyilatkozatot adnak.
Állapot a társadalom szorítása megerősödött Kínában. Ugyanakkor a bürokratikus folyamatok lelassultak. A helyi hatóságok nem mernek cselekedni a megfelelő bélyegek és jól megfogalmazott szóválasztás nélkül.
Egységes közlemény azonban soha nem jelent meg Zhaike szilveszterének eseményeiről. Ehelyett Fenghuang Xinwen hírei eltűntek.
„„A Kínai Kommunista Párt folyónak tekinti a közvéleményt”
Másnap, február 12-én, hétfőn Fenghuang Xinwen újra közzétette a hírt a honlapján. Az új változatban a helynevek egy része leíratlanul maradt. Például Zhaike falut Z-faluként emlegették.
A nevek elrejtése azonban nem volt következetes. Még az új hírekben is találtak egyes részeket, ahol Zhaike falut nyitva írták.
Aztán az újra megjelent hírek is eltűntek a webről. Ahogy mondták. Kínában eltűnnek a dolgok.
Rész a hírtémákat egyszer s mindenkorra le lehet tenni. Előfordul, hogy a hatóságok értesítik a kínai szerkesztőket, hogy egy esemény vagy dolog Jinling (禁令 ), vagyis teljesen tilos róla írni.
Ez nem minden büntetőügyre vonatkozik. Például 2022 nyarán a hatóságok másfél nap alatt akár öt közleményt is közzétettek egy tangshani grillétteremben történt kora esti erőszakról.
Férfiak egy csoportja bántalmazott négy nőt, akik visszautasították a közeledési kísérletet. Az eseményt térfigyelő kamera rögzítette, az interneten elterjedt, és heves vitát váltott ki a nők elleni erőszakról általában.
A rendőrségi közlemények először a hatóságok erőfeszítéseiről, majd apránként elfogott gyanúsítottakról szóltak, mígnem mind a kilencet elfogták. Amikor a polgárok nem fogadták el, később újabb vádakat emeltek, többek között a helyi hatóságokat is.
A cenzúráról ennek ellenére a Kínai Kommunista Párt gyakran gyorsan reagál a netezők általános véleményére – állapítja meg kutatásaira utalva Jonathan Hassid adjunktus. Ha az emberek eléggé felháborodnak, a párt megpróbálja a nyilvánosság elé tárni a kérdést.
Így a beszélgetés alakulása jobban a kezében marad.
„A Kínai Kommunista Párt folyónak tekinti a közvéleményt” – mondja Haszszid. „Nem tudod megállítani, de vissza lehet irányítani az ismerős csatorna felé.”
Még mindig világos, hogy korábban ez az ágy tágasabb volt. A polgároknak volt helyük mozogni benne. elnök Xi Jinping a légkör azonban megfeszült.
„Kínában valódi oknyomozó újságírás volt. Most már halott. A csatorna sokkal szűkebb lett.”
A Xi vezetése alatt felépített kínai biztonsági gépezetet gyakran még összehasonlították is írta George Orwell a disztópiához 1984-ben. Ebben a gondolatrendőrség a helytelen cselekedetek mellett a helytelen gondolatokat is figyeli.
Hassid nem hiszi, hogy a párt céljai odáig mennek.
„A párt nem nagyon szeretne belemenni az emberek fejébe, amíg bizonyos kérdéseket nem vitatnak meg nyilvánosan.”
A folyamat Míg a kínai állami média hallgat a Zhaike faluban zajló eseményekről, az amerikai fegyveres erőszak ismét a horror tárgyává vált Kínában. A Kansan napilap rendezte a tengerentúli kínaiaknak haiwainet.cn közzétette a hírt a minnesotai Burnsville-ben történt lövöldözésről, ahol két rendőr és egy tűzoltó vesztette életét.
A hírek szélesebb körben beszéltek az Egyesült Államokban tapasztalható „fegyverbetegségről”, és arról, hogy a folyamatos fegyveres erőszak mennyire sodorta beteg állapotba az amerikai társadalmat.
Kína propagandájában előszeretettel hangsúlyozza a nyugati országok, különösen az Egyesült Államok bizonytalanságát és Kína biztonságát. A számok segítenek.
A statisztikák szerint Kínában jelentősen csökkent a bűnözés az elmúlt néhány évtizedben.
Az ENSZ statisztikái szerint 2020-ban Kínában körülbelül 0,5 szándékos emberölés jutott 100 000 lakosra. Norvégiában például nagyjából ugyanezek az értékek voltak. Finnországban a megfelelő szám több mint 1,5 volt, Indiában 3-ra kerekítették, az Egyesült Államokban 6,5-re, Mexikóban pedig 29-re.
Kínáé a számokkal óvatosan kell bánni.
Nyilvánvaló, hogy Kína nagyvárosaiban biztonságosabb elmével lehet éjszaka sétálni, mint a világ számos országában. A fegyvertörvények rendkívül szigorúak. Térfigyelő kamerák mindenhol vannak.
A hatóságok statisztikái azonban mindig a propagandát is szolgálják, miközben sok minden a feledésbe merül.
Gyakorlatilag csak annyit tudok Zhaike faluról, amit egy ismerősöm mesélt, aki átutazott a falun, két nappal a pletykák kezdete után.
Február 12-én, hétfőn a közlekedési rendőrök nem sokkal Zhaike falu bejárata előtt megállítottak egy külföldi rendszámú autót. A helyi járművek továbbhaladhattak a falu felé.
A közlekedési rendõrség felkeltette a figyelmet, mert ez egy nagyon kicsi falu és egy keskeny út. Ráadásul a falu kapuja előtt fekete autók parkoltak. Legalábbis a kiskapu előtt parkoló autón kívülről jöttek a rendszámok.
Egyéb az üggyel foglalkozó újságírók ugyanilyen tájékozatlannak tűnnek. A Radio Free Asia, az Egyesült Államok Kongresszusa által finanszírozott csatorna néhány nappal az eset után felhívott több kórházat és elsősegélynyújtó állomást a környéken, de nem kapott hírt az áldozatokról. A regionális egészségügyi központ telefonját egész nap nem vették fel.
Az újságírók felhívták a terület közbiztonsági hivatalát és a helyi rendőrséget is. A válasz egy automatikus üzenet volt: „nincs joga fogadni a hívást.”
Az üggyel kapcsolatos internetes bejegyzéseket törölték. A közösségi média keresőmotorjai azonban felfedik, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki megpróbálta kideríteni, mi is történt valójában Zhaike faluban.
A kínai netezők Zhaike tartózkodási helyével és lehetséges halálával kapcsolatos kulcsszavakat használtak Douyin keresőjében.
Amikor véletlenszerű kiadványokat nyit meg Zhaike faluról, a megjegyzés mezőben találkozik az elkövetővel, az indítékkal és az áldozatok számával kapcsolatos találgatásokkal.
– 16 ember. – 21 ember? – 20 felett.
„Mindenkit, aki itt hagyja megjegyzését, letartóztatják, és nemzetbiztonság veszélyeztetésével vádolják.”
– Az interneten nincs semmi.
– Valaki mondja el, mi történt?
„Mi történt? Tudni akarom.”
– Tudod mit, ha senki sem tud róla, olyan, mintha meg sem történt volna.
