HS-elemzés | Még a nyugdíjak sincsenek biztonságban, amikor a kormány új milliárdos megtakarításokat keres
Legalább a kormány kiemelt védelme alatt álló oktatás vagy nyugdíj nem feltétlenül biztonságos, amikor április közepén a kormány újabb milliárdos megszorításokról és jövő évi kiadások kiigazításáról dönt.
A HS több kormányzati forrásból megszerzett információi szerint minden kormánypártnak le kell mondania korábbi felszólalásait arról, hogy mely adózsarolások, megtakarítási célpontok semmilyen körülmények között nem kerülnek szóba.
Ha erre a pártok nem képesek, akkor nincs messze a kormányválság – állítja két kormányzati forrás.
Valamennyi kormánypárttól elhangzik, hogy a már elhatározott milliárdos megtakarítás mellett valóban nehéz további megszorításokat találni, ezért minden kormányzati kiadási tételt nyíltan felülvizsgálnak.
„Ez nem kis patakokból fog összejönni” – állítja néhány kormányzati forrás.
Állapot a legnagyobb kiadási tételek a szociális és egészségügyi kiadások, az oktatás, a társadalombiztosítási kifizetések, a nyugdíjak és a honvédelem.
A társadalombiztosítást már csökkentették, és mérséklődött az egészségügyi kiadások növekedési üteme. A belső és külső biztonság terén nincs csökkentés.
Továbbra is a nyugdíj és az oktatás a legnagyobb kiadási tétel.
A kormánypártok azonban hangsúlyozzák, hogy kerülik az oktatási megszorításokat. Az alapoktatás valószínűleg biztonságos.
Itt amíg a kormány el nem hagyja a nyugdíjasokat némileg teljesen kívül esik megszorító intézkedésein.
HS-s források szerint most a nyugdíjakra is gondolni kell, pedig a pártok a parlamenti választáson megígérték, hogy nem csökkentik a nyugdíjakat.
A Pénzügyminisztérium javasolta és minden bizonnyal a jövőben is javasolni fogja a nyugdíjak csökkentését.
Ennek egyik módja lehet az évente ellenőrzött indexek csökkentése a fizetendő nyugdíjak tekintetében. Ez sem lenne egyedi Juha Sipilä A (központi) kormány a nyugdíjindexek befagyasztásával spórolt.
A kormány már több kedvezményt is gyengített indexcsökkentéssel. Sokan kíváncsiak voltak, miért kímélték meg a nyugdíjasokat.
Nagyon merész döntés lenne, hiszen az öregségi nyugdíjasok szorgalmas választói csoportot alkotnak.
A nyugdíjakkal kapcsolatos spekuláció azonban értelmetlen, mert nincsenek politikai döntések – állítja három forrás.
Döntések még nincs megtakarítás.
A megtakarítás végösszegéről továbbra sincs információ, egyeztetés sem történt. Az összeg egyebek mellett attól függ, hogy Finnország gazdasága elindul-e vagy sem, és milyenek lesznek a végén az EU új adósságszabályai.
A pénzügyminiszter Riikka Purra (ps) mondta Az MTV szombati interjújábanhogy ebben a kormányzati ciklusban a már elhatározott hatmilliárd euró mellett hárommilliárd is lehet a további alkalmazkodási igény.
A HS által megkérdezett források szerint a szükséglet még magasabbra emelkedhet, ha a gazdaság nem javul.
Purra becslése szerint a kiadásokat akár egymilliárd euróval is csökkenteni kell. Az összeg több is lehet.
A miniszterek egymilliárdtól hárommilliárd euróig különböző becsléseket adtak elő, de egyes esetekben a számok mást jelentenek. Van, amelyik a teljes kormányzati ciklus hátralévő részét, van, amelyik jövőre, és van, amelyik csak közvetlen csökkentést, van, aki a megszorítások és az adóemelések együttes hatását jelenti.
Kormány hatmilliárd euró értékben hajtott már vagy hajt végre kiigazításokat az államgazdaságban, amelyből mintegy négymilliárd eurónyi közkiadás-csökkentés.
Több közgazdász bírálta a kormányt, amiért nem adócsökkentéssel próbálja javítani az államháztartást, hanem az adócsökkentést.
Kormányzati források szerint az már biztos, hogy adóemelések is jönnek, pedig a koalíció ellenezte őket. Adóoldalon olyan dolgok kerülnek elő, mint az általános forgalmi adó emelése és az alapítványok megadóztatása. A munka és a cégek adóztatásához alig nyúlnak hozzá.
A közhasznú alapítványok és egyesületek bevétele gyakran teljesen vagy részben adómentes. Különösen az Rkp ellenzi az alapítványok megadóztatását.
Listák mentése adózsarolással pedig váratlanul e hét keddétől kezd el foglalkozni egy kormányon kívüli, parlamenti képviselőkből álló csoport. Általában a miniszterek segédei megtakarítást keresnek.
A csoportban képviselőcsoportjaik elnökei vannak Matias Marttinen (szakács), Otto Andersson (r) és Peter Ostman (kd) és MP az alapfinnek számára Ville Vähämäki.
A csoport munkáját a Pénzügyminisztérium költségvetési vezetője segíti Mika Niemelän évi kiadási és szerkezeti felmérést készítő közalkalmazotti csoport vezetésével.
A HS információi szerint a közalkalmazotti csoport még nem osztotta ki a tárgyaló felek között a tényleges csökkentési lehetőségeket, de a kormánypártok már bizonyos mértékig megosztottak abban, hogy hol találjanak csökkentést.
WC 2023 márciusában tette közzé korábbi csökkentési javaslatát.
Az idei tavaszi lehetséges kiadási megtakarítást a Pénzügyminisztérium már korábban megfogalmazott javaslataiból sejthetjük, amelyeket a kormány a tavaly tavaszi kormánytárgyalásokon nem hajtott végre.
Az általános forgalmi adó szigorítását javasolta a Pénzügyminisztérium, ami például az élelmiszerek esetében az élelmiszerek árának növekedését jelenti.
A kulturális szereplőknek is résen kell lenniük.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint fokozatosan 500-700 millió euróval csökkenthető a kultúra, a sport és az ifjúsági munka támogatása. Néhányat már végrehajtottak.
A tárca listáján szerepelt a munkaerő-piaci szervezetek tagdíj-levonási jogának megszüntetése is, ami 220 millió eurós megtakarítást jelentene az államnak.
A koalíció ezt a kormánytárgyalásokon sokáig követelte, de ez akkor nem valósult meg.
A vállalkozási támogatások csökkentése is szóba kerül, amiről mindig sokat beszélnek a vágási listák összeállításakor. Ezen a téren nem lehet sokat várni.
A Pénzügyminisztérium és számos kutató és munkacsoport javasolta a tőzsdén nem jegyzett társaságok osztalékadóztatásának szigorítását. A koalíciónak különösen nehéz ezt elfogadni.
Az egyik lehetőség a tőzsdén nem jegyzett társaságok adóztatásának megváltoztatása, de a közgyűlés számára ez förtelem. Ez csak egy szélesebb társaságiadó-reform részeként sikerülhet.
A források szerint legfeljebb néhány tízmillió eurónál alig lehet többet lefaragni a társadalombiztosításból.
Az egyik nagy tétel a buszköltség. Átvágni rajtuk is nehéz, mert siralmas az út állapota.
„A megtakarítási nyomás három irányból ered.
A VM azt javasolta, hogy az állam lépjen ki a Turku és Helsinki közötti, úgynevezett óránkénti vonatozásból.
A koalíciónak és Turku miniszterelnökének Petteri Orpo számára Nehéz feladat lenne a Helsinki és Turku között futó Länsiradát a polcra tenni. A kormány 460 millió eurót készült elkölteni a projektre, de ez egyszeri pénz, tartós megtakarítást nem hoz.
Az alapfinnek véleménye szerint a fejlesztési támogatásokat még jelentősen lefaraghatnák, de a pénzről már tavasszal olyan hosszan vitatkoztak, hogy a kérdés újra terítékre kerülése kormányválsághoz vezethet.
Az alapfinnek is erősen szorgalmazzák az Yle finanszírozásának gyengítését. Rkp ezt ellenzi.
Nyomás megtakarítás három irányból származik: a kormány saját keretrendszeréből és hiány- és adósságpolitikájából, valamint az EU új adósságszabályozásából.
A keret az államháztartási kiadások felső határáról szóló kezdeti kormányhatározat. A keret a kormányzati kiadási fegyelem fenntartására jött létre, de most úgy tűnik, valahol legalább egymilliárd eurós megtakarítást kellene találni, hogy ez egyensúlyban legyen.
A jövő évre többletkiadások halmozódnak fel, mert a jóléti régiókban valószínűleg legalább 400 millió euróval több lesz a hiány, mint amennyire az állam felkészült. Az összeget a héten határozzák meg, az állam ígéretet tett a veszteségek megtérítésére.
A másik nagy ok, hogy jövőre 423 millió euróval kevesebb állami hozzájárulást fizet az állam az önkormányzatoknak, mint amennyit korábban kalkulált a VM.
Ha az állam nem téríti meg az önkormányzatokat a veszteségért, akkor valószínűleg az oktatáson kell visszafogniuk az önkormányzatoknak, hiszen ez a települések legnagyobb kiadási tétele.
A költségvetési keret túllépését az állam nem finanszírozhatja adóemeléssel, mert a keret csak a kiadásokat veszi figyelembe, a bevételt nem. Minél inkább mínuszban van a keret, annál inkább újabb megszorításokkal kell előállnia a kormánynak.
Költési fegyelem emellett a kormány célja az eladósodás lassítása és az államháztartás hiányának kordában tartása.
Ezekkel a kilátásokkal Finnország az Európai Bizottság úgynevezett túlzottdeficit-eljárása alá kerül, amelyet megfigyelésnek is neveztek.
Ennek megakadályozása érdekében az államnak több mint egymilliárd eurós megtakarítást vagy adóemelést kell végrehajtania, hogy Finnország adóssága az EU által megkövetelt szinten maradjon. Ez tehát a kerethez szükséges milliárd eurón felül. További megszorításokra lesz szükség az államháztartási hiányra vonatkozó ígéreteik teljesítéséhez.
A feladat rendkívül nehéz, de megkönnyíti, hogy az adósságnövekedés megfékezésére a kormány adóemeléssel is járhat.
A kormánynak annyiban van játéktere, hogy több száz millió euróval csökken az adózás. Eltörölheti az adócsökkentést vagy emelheti az adókat.