Hírek

Hogyan hat az ukrajnai háború kitörése az európaiak mentális egészségére? Egy új tanulmány mindent elmond!

#image_title
374views

Az európaiak általában alacsonyabb pszichológiai jólétet éreznek, amióta Oroszország 2022 februárjában háborút indított Ukrajnában. Ez a németországi Münsteri Egyetem kedden közzétett tanulmányából következik – írja a TASR. A kutatás alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az ukrajnai háború kirobbanása az európaiak pszichológiai jólétének kollektív hanyatlását okozta, kortól, nemtől, politikai nézetektől vagy más személyiségjegyektől függetlenül.

„A háború nyilvánvaló következményei mellett, mint például a menekültáradat vagy az ellátási láncok megszakadása, vannak kevésbé nyilvánvaló dimenziók is: a napi hírek és képek pszichére gyakorolt ​​hatása… Adataink azt sugallják, hogy a politikai és társadalmi szereplőknek kellene a mentális egészségre is összpontosítani kell a válság idején, különösen azoknál, akik hajlamosabbak a stresszre.” – mondta Julian Scharbert pszichológus, aki Mitjo Back professzorral együtt vezette a kutatást.

A tanulmány azt is kimutatja, hogy az emberek magasabb szintű pszichés stresszt éreztek a háború kitörése után, mint a japán fukusimai atomerőmű 2011-es nukleáris katasztrófája vagy a 2020-as COVID-19 világjárvány idején történt lezárás után. A mentális egészség szintje leginkább azokban a napokban romlott, amikor a legtöbben a háborúról írtak a közösségi oldalakon.

A kutatás nem talált összefüggést a pszichológiai jóllét szintje és az aktív szolidaritás között, például adományozáson vagy demonstrációkon való részvételen keresztül. Az egyéni jellemvonások azonban döntő szerepet játszottak abban, hogy az emberek milyen gyorsan felépültek a kezdeti sokkból.

„A sebezhetőbb és kevésbé stabil személyiségűek egy hónappal a háború kitörése után sem gyógyultak meg, mint a stabil személyiségűek.” – mondta Scharbert. A kutatók hozzátették, hogy az ukrajnai és oroszországi emberek valószínűleg sokkal magasabb szintű stressznek vannak kitéve, de ezekről az országokról nem állnak rendelkezésre adatok.

A tanulmányban egy körülbelül 50 fős kutatócsoport vett részt, Scharbert és Back vezetésével a Münsteri Egyetemről. Körülbelül 45 000 egyéni felmérésen alapultak, amelyekben 17 európai országból összesen 1300 válaszadó vett részt. A kutatók 2021 végétől 2022 nyaráig követték figyelemmel a válaszadók hangulatának alakulását.