Miért hoz gyakran rossz döntéseket az agyad? Először is a gazdaságosság kedvéért. Agyunk kognitív parancsikonokat hoz létre, hogy megkönnyítse munkáját, és az intenzív kétórás intellektuális munka több energiába kerül, mint egy rakodó nyolcórás munkája.
Előfordulhat, hogy későbbre halasztjuk a döntés meghozatalát, elfelejtjük a tényeket, lusták lehetünk, vagy egyszerűen csak rohanunk. Nézzük meg a 10 leggyakoribb gondolkodási hibát.
1 Kétértékű logika
Gondolkodásunk a kétértékű logika keretei között működik, ahol csak fekete vagy fehér van, igazság vagy hazugság, a miénk vagy mások, és nem látunk más lehetőséget. Függetlenül attól, hogy pontosan mit állítunk, az ellenkezőjét egyszerre tagadjuk.
„Az ilyen kategorikusság sajnos kétpólusú képet hoz létre, ami mindig leegyszerűsíti a valós helyzetet, és végzetessé is válhat. És minden tapasztalatlan ember intuitív módon törekszik az egyszerűsítésre, mivel minden egyszerű magától értetődő, és nem igényel komoly szellemi munkát. A torzítást, mint leegyszerűsítést a legnehezebb korrigálni, mivel ez a gondolkodási képességben gyökerezik. Jobb, ha megpróbálod elkerülni a kategorikusságot.”
2 Gyors következtetések
Ezt a hibát akkor követjük el, ha hiányoznak a szükséges információk. Három-négy tényre támaszkodunk, amelyek megerősítenek egy tendenciát, és levonjuk a következtetést.
Ha a bátyám, az asztaltársam és a közeli barátom ugyanahhoz a „” csillagjegyhez tartoznak, és mindannyian szeretik a rendet, akkor minden „Szűz” pedáns.
Egy ilyen általánosítás azonban nyilvánvalóan nem lehet átfogó.
3 Személyre szabás
Egy problémát egyetlen megoldássá redukál. Mint a fekete macskáról szóló dalban, akinek minden bajt tulajdonítottak. Mivel a gondolkodás arra irányul, hogy megtaláljuk a lényeget, és elvágjuk a másodlagost, és mi, emberek a lényeget úgy értjük, mint egy dolgot, amelyen minden múlik, könnyen a személyeskedés hatása alá kerülünk.
4 Bízzon a hatóságokban
Nem szabad kivétel nélkül megbízni az összes „szakértőben”. Annak megállapításához, hogy egy információforrás megbízható-e, tegyük fel magunknak a kérdéseket: szakértő-e azon a területen, amelyről beszél? Független és objektív? Hogyan igazolják a kompetenciáját? Van-e olyan szakértői bizonyíték, amely alátámasztja ezeket vagy más következtetéseket?
„Mindezeket szem előtt tartva a szemüveget és fehér köpenyt viselő férfi egy orvosi gyógyszer reklámjában azonnal csak egy szerepre felbérelt színész lesz.”
5 Elfogultság
Az emberek rendkívül vonakodnak változtatni elképzeléseiken, és nagyobb valószínűséggel változtatnak emlékezetükön, hogy összhangba hozzák az elképzeléseikkel, mintsem magukat az elképzeléseiket változtassák meg.
Tehát egy lány hajlamos hinni az áruló szerető kifogásaiban, ha nem akar vele lenni, vagy éppen ellenkezőleg, nem bocsát meg neki egy kisebb sértést, ha meg akarja szakítani a kapcsolatot.
6 Igazolás
A gondolkodás elvont, és ahhoz, hogy ne veszítse el kapcsolatát a valósággal, megerősítésre van szüksége. Úgy tűnik, hogy a tények a leghatékonyabb módja bármilyen elképzelés alátámasztásának. Azonban még egy törött óra is naponta kétszer mutatja a pontos időt, és hol a garancia arra, hogy az életből eszünkbe jutó példa nézeteink megerősítésére nem kivétel a szabály alól, hanem maga a szabály?
Vannak, akik úgy gondolják, hogy a férfiak hajlamosak a csalásra, és felidéznek egy esetet a személyes életükből, míg mások másként gondolkodnak, és saját példájukat mutatják be. Szóval kinek van igaza?
7 Sablon gondolkodás
Gondolkodásunkban is hozzászokunk, hogy kitaposott utakon járjunk. Nehéz túllépni a megszokott formákon. Így az ember a dolgok megszokott használatához van „kötve”, és eszébe sem jut, hogy másként is használhatók.
Próbáljon meg megoldani egy klasszikus problémát a kreatív gondolkodás fejlesztése érdekében: hogyan rögzítsen egy gyertyát a falra, hogy égjen, csak egy doboz gyufával és néhány gombbal? Az emberek általában nehezen döntenek, mert számukra a doboz csak egy gyufatartó, míg más célra is használható, ha rajzszögekkel a falra rögzítik, és gyertyát helyeznek bele.
Ne hagyja ki
Szakértőnk szerint
8 Az ok-okozati összefüggések azonosítása a kronologikusakkal
A demagógok szeretik ezt a technikát, különösen a vitákban. A mindennapi életben nagyon egyszerűen nyilvánul meg. Azt gondoljuk, hogy valami olyan esemény lett az oka, amely a kudarc előtt történt velünk.
„Gyakori logikai hiba az ok-okozati összefüggések és a kronológiai összefüggések egyenlőségjelet tétele. Például miután egy lány új cipőt vett fel, munkába menet kicsavarta benne a bokáját. Arra a következtetésre jutott, hogy ugyanazok a cipők a hibás; nem szabad többé hordania.”
9 Gyenge analógiák
Agyunknak szüksége van analógiákra ahhoz, hogy összetett információkat egyszerű, vizuális formában mutasson be, ezért ez az egyik leggyakoribb gondolkodási készség. Ez egy módja annak, hogy a már ismertek alapján megértsünk valami újat.
De Alekszej Gurjanov szerint
Ne hagyja ki
10 Előzetes tudás hatása
A látensen felhalmozott tudás és tapasztalat befolyásolja későbbi döntéseinket, még akkor is, ha ezekre a döntésekre nincs kellő indok.
Az Egyesült Államokban az egyik államban történt egy incidens a választások során, amikor egy munkanélküli taxisofőr, aki egy centet sem költött a választási kampányra, megnyerte a választásokat, és csak azért választották be a kongresszusba, mert kereszt- és vezetékneve – John Adams – a XIX. századi amerikai politikushoz kötődött, míg a többi jelölt neve semmit sem árult el a választóknak. A korábbi tapasztalatok gyakran motiválatlan együttérzést váltanak ki, és befolyásolják döntéseinket.
A gondolkodás mindezen jellemzőinek ismeretében reméljük, hogy könnyebb lesz a helyes következtetések és döntések meghozatala!
