A higany mérgező anyag, amely tartósan veszélyezteti a környezetet és az egészségünket. A higany magas koncentrációja az emberben számos rendellenességet okozhat, például agyi problémákat és szívbetegségeket. Nézzük meg, miért veszélyes a higany, és mi az öt fő expozíciós forrás.
A higany mérgező anyag, és tartósan veszélyezteti a környezetet és az egészségünket. A higany magas koncentrációja az emberben számos rendellenességet okozhat, például agyi problémákat és szívbetegségeket.
A higany a „10 legnagyobb aggodalomra okot adó vegyi anyag egyike, mivel a higany az expozíciónak kitett népességben okozhat, a higany egy nehézfém, amely természetes módon fordul elő a környezetben.
Míg általában a következőkben található kőzetek, vulkánok és egyéb ásványok és nem jelent jelentős kockázatot, a probléma azért merül fel, mert a emberi tevékenységekbeleértve a szén felhasználását energiatermelésre és ipari folyamatokra. A környezetbe kerülő nagy mennyiségű higany ugyanis könnyen felszívódhat az állatokból, így bekerülhet az emberi táplálékláncba.
Éppen az emberi tevékenységeknek köszönhetően az idők során több százezer tonna került a környezetbe, és jelenleg a légkör higanyszintje 500%-kal, míg az óceánok koncentrációja mintegy 200%-kal haladja meg a természetes szintet.
Nézzük meg részletesen, miért veszélyes a higany az egészségünkre, és mi az az öt legfontosabb expozíciós forrás, amelyet nem szabad alábecsülni.
Olvassa el azt is:
A higany hatása az egészségünkre
Mint fentebb említettük, a higany a Föld felszínének természetes összetevője, és a természetben különböző formákban fordul elő:
- fémhigany
- szervetlen higany (vagy higany-sók, mint például a cinóber-szulfát, amely a cinóber vörös ásványaként ismert: a kereskedelemben elterjedt festékek színezőanyaga).
- szerves higany (beleértve a metil-higanyt és a higanyokat, amelyeket egykor fertőtlenítőszerként használtak)
A fémhigany a múltban különösen a légköri nyomás (barométerek), a környezeti vagy testnyomás (hőmérők), valamint a folyadékok és gázok nyomásának (manométerek) mérésére szolgáló műszerekben került felhasználásra. Ezen kívül használták még elemekben, bizonyos típusú izzókban és a fogorvosok által a fogszuvasodásból gyógyított fogak töméséhez használt anyagban ().
Ami azonban meghatározza a higany által okozott következmények súlyosságát, az a higany formájával, mennyiségével, időtartamával és az expozíció módjával (belégzés, lenyelés, bőrrel való érintkezés), valamint az expozíciónak kitett egyén életkorával függ össze.
A fémes higany például rosszul szívódik fel a belekben, de a légzéssel sikerül eljutnia a tüdőbe, és miután felszívódott, eléri az agyat védő gátat (vér-agy gát).
Ezen kívül a fémhigany és a metil-higany elsősorban a központi és perifériás idegrendszertmíg a szervetlen higany sók maró hatásúak a a szemre és a bőrre és, ha lenyelik, hatással van a gyomor-bélrendszerre és károsíthatja a vesék.
I gyerekek a legveszélyeztetettebbek, mivel a metil-higany megzavarja a normális agyfejlődésttanulási és gondolatfeldolgozási nehézségeket, memóriazavarokat, figyelemzavarokat, beszédzavarokat, valamint motoros és vizuális zavarokat okoz.
Olvassa el továbbá: A betegséget a következő cikkek ismertetik: „Az agyi rendellenességek..:
Az expozíció 5 forrása
A higanynak való kitettség általában 5 forráson keresztül történik:
Táplálkozás
Az ember higanyexpozíciójának fő útvonala a következők fogyasztásán keresztül történik halak, rákfélék és puhatestűek. A tengeri állatok által bevitt higany ugyanis általában a szervezetükben marad, és idővel felhalmozódik.
Ezért a nagy tengeri ragadozók (tonhal és kardhal), amelyek kisebb állatokkal táplálkoznak, amelyek már felszívtak némi higanyt, általában magasabb koncentrációban tartalmazzák ezt az anyagot.
Ezért ajánlott a halfogyasztást heti 2-3 alkalomra korlátoznia halfajok variálásával és a valószínűleg magasabb metil-higanytartalmú halfajok, például a kardhal és a tonhal fogyasztásának korlátozásával.
Érdekelheti Önt:
Környezetvédelem
A higanynak való kitettség a környezeten keresztül is bekövetkezhet. Ennek oka a a higany levegőbe és vízbe kerülése a gyártóüzemekből, a hulladékégetőkből, a fogászati klinikák hulladékából vagy az energia- és hőtermelésre használt szén és fa elégetéséből.
Üveg- vagy fémtermékek véletlen törése
Az üveg vagy az azt tartalmazó fémtermékek véletlen törése, mint pl. higanylámpák vagy hőmérőktúlzott expozícióhoz vezethet.
Ebben az esetben a fémhigany expozíciója a kiömlött higany elpárolgásán keresztül történik, azonban nincs kockázat, ha nem történik érintkezés, vagy amíg a tartály el nem törik.
Fogászati amalgám
Az expozíció másik forrása a fogászati amalgámból felszabaduló higany, amely mind a fogászati kezelésben részesülő személy, mind a fogorvosi rendelő személyzet expozícióját eredményezi.
Fertőtlenítőszerek vagy gyógyszerek
Végül, a fertőtlenítőszerek, mint például a mercurochrom, vagy a szerves higanyvegyületet, thimerosalt tartósítószerként tartalmazó gyógyszerek használata túlzott higanyexpozícióhoz vezethet.
Kövessen minket a | | | |
Olvassa el még: