Helyi megállapodás | Satonen munkaügyi miniszter kritikát kap, amikor egy érdekszervezet felmérésével indokolta a reformot
Finnország A vállalkozók körében végzett felmérés a helyi alkuk foglalkoztatási hatásairól nem hasonlítható össze egy valós vizsgálattal. Így értékelt a témával foglalkozó Etla Gazdaságkutató Intézet kutatási igazgatója Antti Kauhanen.
„Az érdeklődésfigyelő szervezet felmérésében nincs olyan kutatási elrendezés, amely lehetővé tenné a változások hatásainak elemzését” – mondja Kauhanen.
munkaügyi miniszter Arto Satonen – érvelt (kok) a szakszervezetek által szervezett csütörtöki tüntetés kapcsán A Helsingin Sanomat számára, a finn vállalkozók felmérése szerint a helyi alkuk szervezetlen területre való kiterjesztésének vannak hatásai, bár nincsenek olyan tanulmányok, amelyek ezt kétségtelenül igazolhatnák. Satonen szerint a probléma nem azzal van összefüggésben, hogy a cselekményeknek nincs hatása, hanem azzal, hogy a Pénzügyminisztérium köztisztviselői nem tudták kiszámítani ezeket számítási modelljeikkel.
Etlan Kauhanen szerint a kutatási megközelítés nagyon eltérő. A közgazdasági vizsgálatok nem felméréseken, hanem kiterjedt statisztikai adatokon alapulnak. A Suomen Yrittäjie felmérésben erről kérdezték a vállalkozókat.
„Ebben a tagok véleményét kérdezték arról, hogy a helyi alkuk növelik-e, növeli-e a munkavállalási kedvet. Sokan azt válaszolták, hogy hozzátennék. Ez arra utal, hogy ennek lehet némi jelentősége – de nem lehet arra következtetni, hogy milyen jelentősége lenne a gyakorlatban” – mondja Kauhanen.
Gazdaságpolitika az értékelő tanács elnöke Niku Määttanen eszerint teljesen elfogadhatónak kell lennie a reformok végrehajtásának, ha a kormány úgy ítéli meg, hogy azok jó irányba vezetnek, még akkor is, ha nincs rájuk erős kutatási bizonyíték.
„És ha nincs erős kutatási bizonyíték a másik irányba sem, akkor ezek valamilyen módon károsak lennének. Véleményem szerint ilyen nincs.”
Määttänen véleménye szerint azt lehetne gondolni, hogy a helyi megállapodások kiterjesztését először kísérletként kellene kipróbálni, és meg kell vizsgálni, hogy van-e valami hatása.
„Ez talán előrelépés lenne ebben a vitában.”
Etlan Kauhanen kutatási igazgató elmondása szerint sem Finnországban, sem Európában máshol nem készültek tanulmányok a helyi alkuk foglalkoztatási hatásairól.
„Sokkal többet tanulmányozták a helyi alku bérekre gyakorolt hatásait. Szerintem egész egyszerűen az az ok, amit a statisztikai adatok lehetővé tesznek. Ezért vagyunk itt sötétben. Ez egy borzasztóan nehéz kutatási kérdés.”
A kérdést összehasonlítja például a felmondási védelem gyengülésének foglalkoztatási hatásairól szóló kérdéssel, amelyről szintén sokat beszéltek ill. Juha Sipilä a (központi) kormányzati időszakban és most is.
„Elég jól ismert, hogy nettó foglalkoztatási hatásai nagyon közel állnak a nullához. Az elbocsátás elleni védelem gyengítése az elbocsátásokat és a felvételeket is növeli, de nagyjából ugyanannyival növeli őket, ebben az esetben a nettó hatás nagyjából nulla.”
Magában Kauhanen véleménye szerint a testület célja egyértelműen benne van a testület programjában.
„Úgy gondolom, hogy a reformok tartalma nagyon világos. A helyi szerződés kérdései bizonyos értelemben pontosan ugyanazok maradnának, mint ami jelenleg a kollektív szerződésekben szerepel, de bővítené a lehetőségeket a szervezetlen, illetve a megbízottal nem rendelkező cégekben.”
Kauhanen szerint a politikusoknak ma már saját munkájukat kell végezniük, azaz a rendelkezésükre álló információk alapján kell döntéseket hozniuk.
„Ez valóban egy olyan kérdés, amelyre a kutatások nem adnak egyértelmű választ, vagy nincs kutatás arról, hogy ezeknek a változásoknak milyen foglalkoztatási hatásai lennének. Ezért nem is találhatók meg a Pénzügyminisztérium papírjaiban.”
A kormány háromoldalú munkacsoportot bízott meg a reformmal, amely a tervek szerint a közeljövőben befejezi munkáját.