Gazdaságpolitika | A szakértők kétségbe vonják a kormány által tervezett további kiigazítást: „túl nagy a mérési kategória”
Finnország az államháztartás további kiigazításának szükségességére bemutatott milliárdos számok gyorsan inflálódtak.
A kormány és a Pénzügyminisztérium kemény becsléseket adott arról, hogy most hány új, nehéz gazdasági döntésre van szükség.
A minisztérium értékeltehogy az EU fiskális „megfigyelői kategóriájának” elkerülése érdekében a kormánynak már idén nem kevesebb, mint hárommilliárd eurós további megtakarításról kell döntenie.
Olyan nagy csomagról van szó, hogy a kormány gyakorlatilag nem tud megélni adóemelések nélkül. Ez is a miniszterelnök Petteri Orpo (szakács) nyilvánosan megerősítette.
Pellervo közgazdasági kutatásai (PTT) vezérigazgató Markus Lahtinen túl nagynak tartja a hárommilliárd eurós további kiigazítást.
Lahtinen véleménye szerint a megfelelő összeg 1,5 milliárd euró körül lehet.
„Ez a hárommilliárdos becslés véleményem szerint túl nagy ehhez a helyzethez” – mondta Lahtinen az STT-nek.
A Laboren, az egykori bérkutató intézet igazgatója Mika Maliranta szerint a korábbi kiigazítási döntések már növelték a finn gazdaság elhúzódó recessziójának kockázatát.
„Most, ha ilyen léptékű döntések születnek ezen felül, ezek a kockázatok nagyon jelentősen megnőnek. Ezeket érdemes lenne átgondolni, mielőtt a hárommilliárdról döntenek” – kommentálta Maliranta az STT-nek.
Mindenesetre úgy tűnik, hogy nagy további kiigazítás áll előttünk. Aztán Maliranna szerint fontos, hogy mindhárom módszert alkalmazzák, azaz a kiadáscsökkentést, az adóemelést és a strukturális intézkedéseket.
„Az, hogy a hangsúly hogyan kerül e három közé, politikai döntés” – mondja Maliranta.
Lahtinen úgy véli, hogy az adóemeléseknek is jelentős szerepet kell játszaniuk a további intézkedésekben. Véleménye szerint a társadalombiztosításon már nem lehet nagyot csökkenteni. Lahtinen szerint a jövőbeli növekedés, azaz az oktatás és a kutatás uszonyait sem szabad levágni.
Lahtiban vagyok úgy gondolja, hogy például a dohány és az alkohol adóztatását az eddig elhatározottnál nagyobb mértékben lehetne emelni.
Lahtinen megemlíti a magas jövedelműek által fizetett úgynevezett szolidaritási adót is, amelynek folytatása mellett döntött a kormány laza módon. Szerinte a jelenlegi nehéz helyzetben nem lehet arra gondolni, hogy a magas jövedelműek adóztatása csökken.
Emellett Lahtinen véleménye szerint a munkanélküli-biztosítási díjak csökkentésének nagyobb hányada az állam javára kerülhet.
– Azt mondanám, hogy legalább félmilliárd eurót még el lehetne venni belőle.
Maliranta viszont a csökkentett általános forgalmi adó kulcsának emelését javasolja, ami sokkal több adóbevételt eredményezhet. Például az élelmiszerek általános forgalmi adója jelenleg 14 százalék, míg az általános forgalmi adó mértéke 24 százalék. Purra meg is villantotta Alvit, aki felemeli az ételt A Talouselämä magazinban decemberben.
Maliranta kijelenti, hogy az Alvi élelmiszer mennyiségének növelése negatív hatással lenne a jövedelemelosztásra. Az adóemelés súlyosan érintené az alacsony jövedelműeket, jövedelmük viszonylag nagy részét élelmiszerre fordítanák. Malirantna szerint a korrekciós jövedelemtranszfer megoldásokat ugyanebben az összefüggésben kell meghozni.
„Az általános forgalmi adókulcsok egységesítésével annyi adóbevétel származna, hogy az elegendő lenne korrekciós, kompenzációs intézkedésekre is” – mondja Maliranta.
Miniszteri költségvetési vezető Mika Niemelä szerint az alkalmazkodási igény növekedésének több oka is van.
Egyrészt a jóléti régiók a vártnál nagyobb hiányt produkáltak tavaly.
„Egymilliárd eurót különítettünk el rá, de ez nem elég” – mondja Niemelä.
Az állam 2025-ben kompenzálja a jóléti régiókat a tavalyi hiányukért. Niemelä szerint a kompenzálandó összeg hamarosan 1,45 milliárd euróra emelkedik.
További ok az önkormányzatok állami hozzájárulásainak a vártnál nagyobb mértékű csökkenése. Az önkormányzatok kompenzálása növelheti az állami kiadásokat.
Ráadásul a tárca legfrissebb gazdasági előrejelzése borúsabb a korábbinál. Niemelä szerint az adóbeszedés most gyengébbnek tűnik, mint a korábbi becslések szerint.
Finnország az államháztartás hiánya idén várhatóan 3,5 százalék, jövőre pedig a bruttó hazai termék 3,4 százaléka lesz. A hiány hamarosan átlépi az uniós gazdasági szabályok három százalékos határát.
Niemelä szerint az a veszély, hogy Finnországot az EU túlzottdeficit-eljárása alá vonják. Ezért a cél a hiány három százalék alá csökkentése.
Kiigazítási nyomást jelent a kormányprogramban rögzített cél is, amely szerint a hiány a választási időszak végén nem haladhatja meg a GDP egy százalékát.
„A jelenlegi előrejelzések alapján ez nem fog megtörténni, és ehhez néhány új intézkedésre lesz szükség.”