DEIR AL-BALAH, Gázai övezet — Zainab al-Zein kétségbeesett döntésre kényszerült: olyan szilárd táplálékkal etesse csecsemő lányát, amelyet apró teste esetleg nem tud megemészteni, vagy nézheti, ahogy éhezik, mert az ostromlott Gázai övezetben nincs tápszer.
Al-Zein úgy döntött, hogy 2 1/2 hónapos Linda szilárd testet ad, mivel tudta, hogy a választás egészségügyi problémákhoz vezethet.
„Tudom, hogy valami ártalmasat teszünk vele, de nincs semmi” – mondta al-Zein, és sírásó lányát zúzott keksszel etette a hideg sátorban, amelyet ma otthonnak hívnak. – Folyton sír és sír.
Az Izrael és a gázai Hamász uralkodói közötti háború humanitárius katasztrófát robbantott ki, amely a legalapvetőbb szükségletek hiányát hozta magával. A legsúlyosabban a csecsemők, kisgyermekek és szüleik sújtják őket, akiknél a pelenkát és a tápszert vagy nehéz beszerezni, vagy az árak megfizethetetlenek, így a szülők nem megfelelő vagy akár nem biztonságos alternatívákhoz folyamodnak.
Szomorú helyzetüket tovább bonyolítják az izraeli korlátozások és a könyörtelen harcok miatti szórványos segélyszállítások.
A lakóhelyüket elhagyni kényszerült palesztinok az apró tengerparti enklávé egyre szűkebb területeibe is beszorulnak, ami betegségek és betegségek kitörését idézi elő, amelyeknek az alultáplált gyermekek különösen ki vannak téve. Az ENSZ szerint a lakosságot az éhínség közvetlen veszélye fenyegeti, az emberek negyede már éhezik.
Az egyre borzasztóbb körülmények között élő palesztinok számára a legalapvetőbb cselekmények – például a gyermekpelenka cseréje – olyan luxussá váltak, amely áldozatokat követelhet.
„Eladtam a gyerekeimnek szánt ételt, hogy pelenkát vegyek” – mondta Raafat Abu Wardeh, akinek két pelenkás gyermeke van.
A segélyek nem jutnak el mindenkihez, és az alapvető áruk hiánya miatt az árak az egekbe szöktek. Gáza gazdaságának megtizedelésével kevés palesztin rendelkezik rendszeres jövedelemmel, és a legtöbben vagy kimerítik megtakarításaikat, vagy segélyekből élnek.
A rögtönzött utcai árusítóhelyeken az idősebb gyerekek árulnak egy-egy pelenkát három-öt sékelért (1-1,50 dollár), vagy egész csomagokat 170 sékelig (46 dollár). Egy csomag pelenka a háború előtt 12 sékelbe (3,50 dollár) került.
„A pelenkák árai nagyon nevetségesek” – mondta Anis al-Zein, aki Deir al-Balah egyik utcájában vásárolta őket, és nem áll kapcsolatban Zainabbal. „Egy gyerek 20 sékelbe (5 dollárba) kerül naponta. Főleg egy ilyen rossz helyzetben minden ár magas, és nincs bevétel az embereknek. Még segély sincs.”
Egyes szülők szövetpelenkát használnak, de ezeket vízzel kell mosni, ami szintén kevés.
Mohammed al-Khatib, a brit székhelyű Palesztinok Egészségügyi Segélyszervezetének helyi programvezetője elmondta, hogy néhány embert arra kényszerítettek, hogy kisebb pelenkákat vásároljanak, és ragasszák össze őket.
A friss termékek hiánya, a szabályozatlan élelmiszerstandák szaporodása és a hideg időjárás hozzájárult a betegségek, köztük a légúti fertőzések, bőrkiütések és hasmenés terjedéséhez. „Tél van, és a gyerekek az idő nagy részében vizesek” – mondta al-Khatib.
A háború, amelyet a Hamász október 7-i, Dél-Izrael elleni halálos merénylete váltott ki, elképzelhetetlen pusztítást hozott: több mint 27 000 palesztin halt meg és közel 67 000 megsebesült Izrael offenzívájában, a helyi egészségügyi tisztviselők szerint.
A Hamasz által irányított gázai egészségügyi minisztérium nem tesz különbséget civilek és harcosok között, de azt állítja, hogy a meggyilkoltak kétharmada nő és gyermek volt. Izrael a Hamászt okolja a magas halálos áldozatokért, mert a csoport támadásokat és militáns tevékenységeket hajt végre lakónegyedekben.
A Hamász támadásban mintegy 1200 ember halt meg Izraelben, többségük civil, és nagyjából 250-et túszul ejtettek.
A pelenkák hiánya tovább rontotta a becslések szerint 1,7 millió lakóhelyüket elhagyni kényszerült palesztin rossz higiéniai körülményeit, akik közül sokan túlzsúfolt menedékhelyeken zsúfoltak.
Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF a héten közölte, hogy az újonnan kitelepítettek többségének csak napi 1-2 liter (50-67 uncia) vizet kell inni, főzni és mosni. Azt mondták, hogy a gyermekek körében felgyorsult a krónikus hasmenés.
Az UNICEF szerint a gázai segélyszállítmányok nem elégítik ki a hatalmas szükségleteket.
Az ügynökség becslése szerint 20 000 legfeljebb 6 hónapos csecsemőnek van szüksége tápszerre, amelyet az UNICEF szállított, valamint pelenkát és készpénzt.
„Ez messze nem elég a gázai gyerekek óriási szükségleteinek kielégítésére” – mondta Ammar Ammar, az UNICEF szóvivője.
Az UNICEF szerint a csecsemők szükségletei egy szélesebb körű fenyegetés részét képezik Gázában mind a 335 000 5 év alatti gyermekre, akiknél nagy a súlyos alultápláltság és a megelőzhető halál kockázata.
„Sok gázai család számára már valós az éhségtől való halál veszélye” – mondta Ammar.
Az ENSZ humanitárius hivatala szerdán közölte, hogy a legutóbbi szűrések azt mutatják, hogy az 5 év alatti gyermekek közel 10%-a szenved akut alultápláltságtól, ami 12-szeres növekedés a háború előttihez képest. Még magasabb ez az arány Gáza északi részén, amely hónapok óta nagyrészt el van zárva a segélyektől.
Zainab al-Zein számára az a nehéz döntés, hogy tápszer helyett tört keksszel és őrölt rizzsel etesse a mostani 4 hónapos babáját, azt jelentette, hogy gyakori utazásokat kell tenni a helyi kórházba, amely a gázai egészségügyi rendszerhez hasonlóan nagy feszültség alatt áll. A háború.
Az egészségügyi szolgáltatók általában azt javasolják a szülőknek, hogy várják meg gyermekük 6 hónapos korát, mielőtt szilárd táplálékkal etetnék őket. Kutatások kimutatták, hogy azoknál a csecsemőknél, akik túl korán kapnak szilárd táplálékot, nagyobb a kockázata bizonyos krónikus betegségek kialakulásának.
Linda egy csecsemőpattanóban ringatózott, és egy takaróba volt bepólyálva, és szüntelenül sírt, miközben anyja megpróbálta etetni.
„Ezt természetesen egészségtelen táplálkozásnak nevezik, és tudjuk, hogy ez okozza a bélbántalmakat, puffadást és kólikát” – mondta al-Zein. „Mit tehetek?”
___
Magdy Kairóból jelentett.
___
Kövesse az AP tudósítását az izraeli-Hamász háborúról