Fordítások | Irak most befogadja visszatért állampolgárait, Szomália továbbra sem hajlandó együttműködni

Irak megváltoztatta azon Európából származó polgárainak fogadására vonatkozó gyakorlatát, akik áttérési vagy kitoloncolási határozatot kaptak.

testületi tanácsadó Eero Koskenniemi a Belügyminisztériumtól azt állítja, hogy Irak Finnországgal is együttműködik tavaly év eleje óta. én köteles fogadni állampolgárait, de Koskenniemi szerint Irak korábban csak a bűncselekmények miatt elítéltek normáját követte.

Irak most úti okmányokat is intéz azon irakiak számára, akik nem kaptak menedékjogot vagy tartózkodási engedélyt, és ellenzik saját megtérésüket. Iratok nélkül a finn hatóságok nem hajthatják végre a kitoloncolást.

A Helsingin Sanomat február 26-án, vasárnap megjelent cikkében beszámolt arról a médiafigyelemről, hogy a Finnországból érkező visszajelzések az iraki műholdas csatornákon és a közösségi médián érkeztek. Kifogásolták a kitoloncolást, visszatértek Irakba Rekan Khalil büntetőfeljelentést tett a finn rendőrök erőszak alkalmazása miatt. A Tiktok-videóban és a televíziós interjúkban a fogvatartott egységet „börtönként” írják le.

Olvass tovább: Rekan Khalil, akit erőszakkal visszavittek Irakba, azt állítja, hogy a finn rendőrök megverték – „elképzelhetetlen” – válaszolta a rendőrségi kormány, amíg meg nem látta a videót.

Az évben Finnországból 2023 76 embert vittek vissza Irakba, ebből 67-en rendőri kísérettel, azaz akaratuk ellenére utaztak, egy évvel korábban 24 és 17 fő volt.

A kiutasítási vagy kitoloncolási határozatot kapott személyeket évente mintegy 100 országba küldik vissza – közölte a Rendőrkapitányság. Tavaly összesen 2124 külföldit vittek el Finnországból, ebből 372-t vittek rendőri kísérettel, 2022-ben pedig 1740 és 285 volt.

A Belügyminisztérium és a Rendőrség szerint egyetlen országgal, Szomáliával vannak nehézségek az együttműködésben. A belügyminisztérium szerint azonban folytatódnak a megbeszélések Szomáliával.

A visszaküldés tilalma értelmében az embert nem lehet visszaküldeni olyan területre, ahol halálbüntetés, kínzás, üldöztetés vagy más embertelen vagy megalázó bánásmód fenyegeti.

Finnországban a Bevándorlási Hivatal átalakítási határozatot hoz, ha úgy ítéli meg, hogy nincs szükség védelemre vagy tartózkodási engedély feltételeire.

Irak Ugyanebben az időben változtatott gyakorlatán, hogy a koronavírus-zárlatok után megkezdődött az utazás – mondja Koskenniemi. Úgy véli, a háttérben az iraki adminisztráció azon törekvése áll, hogy szorosabban bekapcsolódjon a nemzetközi közösségbe, és jobb kapcsolatokra törekedjen az Európai Unióval és tagállamaival is. „Az EU nagy támogatója Iraknak.”

Irak helsinki nagykövetsége nem válaszolt a HS témával kapcsolatos kérdéseire.

Finnország iraki nagykövete Anu Saarela azt mondja, hogy Finnország „párbeszédet” folytatott a témában a bagdadi helyi adminisztrációval. Szerinte Irak az önkéntes visszatérést hangsúlyozza, és az úgynevezett kényszerű visszatéréseket továbbra is negatívan vagy kritikusan kezelik.

Az irakiak a televíziós csatornák műsoraikban megvitatták az európai országok és Finnország erőfeszítéseit a megtérülés javítására. Az iraki média szerint máig nem világos, milyen döntések születtek az ügyben.

Számos média ismételten azt állítja, hogy „titkos megállapodások” születtek Irak és az Európai Unió között a visszatérésről.

Koskenniemi, a Belügyminisztérium szerint a titkos megállapodásokról szóló állításoknak nincs valóságalapja, legalábbis Finnországban. – Összeesküvés-elméletnek hangzik.

Irak a Külügyminisztérium képviselője, külügyminiszter-helyettes Hisham Al-Alawi – mondta a függetlennek tartott Kurdisztán Az Nrt TV-nek adott interjúban tavaly az iraki kormányzat „intenzív tárgyalásokat” folytatott különböző európai országokkal és az EU-val az irakiakról, akiket az országok megpróbálnak visszaadni. Egy interjúban elmondta, hogy ezeknek az embereknek a száma Európában nagy, „sok országban meghaladja az 50 ezret”.

A Jordániában működő One News műholdas csatorna arról számolt be, hogy az iraki bevándorlási és migrációs minisztériumtól megtudta, hogy körülbelül 60 ezer iraki visszaküldéséről döntöttek. A figurát a visszatérések elleni demonstrációkon is bemutatták.

Az iraki hírek a Statewatch brit nem kormányzati szervezet jelentésére is hivatkoztak, amely által Tavaly márciusban Irak beleegyezett, hogy fogadja valamennyi állampolgárát, és hogy az EU továbbra is köt egy informális megállapodást a visszatérések fokozása érdekében.

A Helsingin Sanomat az iraki migrációs minisztériumot kérdezte erről. Az iraki parlament migrációs és menekültügyi bizottságának tagja Soran Omar csak annyit írt a Helsingin Sanomatnak küldött üzenetében, hogy „megbeszéltük ezt a kérdést a külügyminiszterrel, és azt mondtuk neki, hogy nem elfogadható, hogy Irak elfogadja a kényszerű visszatéréseket”.

JordaniasSA a működő iraki tévécsatornák adásaiban sokat vitatkoztak róla, kritikusan és szarkasztikusan is.

Ismert újságíró Najm Al Rubaie kérdezte az Al Tagher csatorna: „Hogy higgyük el, hogy az iraki kormány képes kezelni az erőszakosan visszaküldötteket, amikor nem tud gondoskodni saját állampolgárairól az országban?” Így folytatta: „Az iraki hatóságok örülhetnek, ha kiürítik az országot az irakiaktól, így a lakosság száma mindössze négymillióra csökken. Akkor lehetőséget kapnak, hogy ellenkezés nélkül kormányozzanak.”