Az emésztőrendszerünkben élő baktériumok számos funkciót látnak el. Részt vesznek az emésztési folyamatban, erősítik az immunitást, befolyásolják az idegrendszer működését. Ha a mikrobiota összetétele nem megfelelő, az egész szervezet szenvedhet. Milyen egészségügyi problémák merülhetnek fel ilyenkor, beleértve a mentálisakat is? Ezt prof. Ph.D. n. med i n. odr. Karolina Skonieczna-Żydecka, kutató.
Miért van szükségünk baktériumokra?
Körülbelül két kilogramm különböző mikroorganizmusok élnek szervezetünkben. Nem mindegyik előnyös számunkra, de a „jó” túlsúlya a szervezet megfelelő működését teszi lehetővé. Miért van szükségünk a benne élő mikroorganizmusokra? Többek között az emésztési folyamat megfelelő működéséhez. A baktériumok olyan enzimeket választanak ki, amelyek lehetővé teszik a szervezet számára, hogy lebontsa azokat az élelmiszerekben lévő anyagokat, amelyeket önmagában nem tudott megbirkózni. Szervezetünk összetétele azt is meghatározza, hogy mennyire hatékonyan működik az immunrendszer. A gasztrointesztinális traktusban elhelyezkedő immunsejtek szorosan kapcsolódnak az ott élő baktériumokhoz, és figyelik, nincs-e zavar a mikrobiota összetételében. Érdekes módon a belekben lévő immunsejtek a mikroorganizmusok részvétele nélkül nem képesek felmérni a fenyegetést és aktiválni az antitestek termelését. A bélbaktériumok működésünkre, így lelki egészségünkre is hatással vannak. – Az emésztőrendszerben található összes metabolitnak lehet pozitív vagy negatív hatása – mondta Prof. Ph.D. n. med i n. odr. Karolina Skonieczna-Żydecka, kutató.
Az agy és a bél szorosan összefügg, és kommunikál egymással. Biokémiai folyamatok egész sora játszódik le közöttük. Az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok az egész szervezet egészségét ellenőrzik, fenyegetés esetén pedig információkat „küldenek” az agyba, ami aktiválja a szükséges védekező mechanizmusokat.
Cselekvési késztetés például az a helyzet, amikor a mikrobiotánkat olyan baktériumok uralják, amelyek gyulladáskeltő hatásúak. A riadó agy aktiválja a kortizol szekrécióját, ami csökkenti a gyulladást. Ne feledje, hogy ennek a hormonnak a magas koncentrációja a szervezetben a stressz szinonimája. Bár ez egy teljesen természetes és evolúciós szempontból nagyon szükséges dolog, ha tartós, akkor veszélyessé válik, és hozzájárul az egészségügyi problémákhoz, beleértve a mentálisakat is (pl. szorongás).
A „ne stresszelj” egyáltalán nem működik. Hogyan kezeljük a stresszt, és mi köze van hozzá a beleinknek – válaszol egy pszichiáter.
Zavart mikrobióta – milyen következményekkel járhat?
Mivel immunitásunkért nagyrészt a mikrobióta a felelős, egyensúlyának megzavarása gyakrabban betegeskedhet meg. Hangsúlyozni kell, hogy itt nem csak a hétköznapi fertőzésekről van szó, hanem az autoimmun betegségekről is.
A mikrobiota helytelen összetétele befolyásolja egyes metabolitok, például a galanin szekrécióját és hatását. – Számos anyagcsere funkciója van, például fájdalomérzékelés, az alvás-ébrenlét ciklus szabályozása, és a hangulatért is felelős. Sőt, hozzájárul a mellékvese hormon-kiválasztásának aktiválásához, beleértve a kortizolt is – magyarázta a szakember. Ezért, ha nem működik megfelelően, alvási problémák és hangulati zavarok léphetnek fel.
A mikrobiota abnormális összetétele megváltoztatja a rövid szénláncú zsírsavak termelődését, amelyek a bélhámsejtek fő energiaforrásai, és hatással vannak az idegsejtekre. – Ezek a vegyületek átjuthatnak a vér-agy gáton, és befolyásolhatják a mikroglia, azaz az agy immunsejtek aktivitását. Így mindez viselkedésünkre, érzelmeinkre is visszatükröződik – tette hozzá beszélgetőtársunk.
Érdemes hozzátenni, hogy emésztőrendszerünk is termel . A közhiedelemmel ellentétben nincs akkora hatással a közérzetünkre, mint amilyennek látszik. – A hormon hatással van az idegsejtekre, de a bélben. A paradoxon az, hogy a túlzott szerotonin zsigeri túlérzékenységet okoz, és így nem biztos, hogy segít fenntartani a jó hangulatot – mondta Prof. Karolina Skonieczna-Żydecka.
Mi zavarja a bélmikrobióta összetételét?
A mikrobiota összetételét a stressz mellett az étrend is befolyásolja. A vörös húsokban, magas fehérjében és feldolgozott élelmiszerekben gazdag menü megzavarja a bélmikrobióta összetételét, és hozzájárul az egészségügyi problémákhoz. És mi szolgálja a mikrobiótát? Mindenekelőtt sok élelmi rostot tartalmazó termékek. Legjobb forrásai a zöldségek, gyümölcsök és a teljes kiőrlésű termékek.
A gyógyszereknek is nagy jelentősége van. Bár az antibiotikumok jutnak először eszünkbe, nem csak ezek károsíthatják mikrobiotánkat. A kutatások szerint akár 80 százalék a gyógyszerek megzavarják az összetételét. Ebbe a csoportba tartozik többek között: nem szteroid gyulladáscsökkentők, protonpumpa-gátlók és antipszichotikumok.
Az alvás is fontos elem. Ha elég sokáig tart (azaz 7-8 órát), akkor nem csak regenerálódhatunk, hanem mindenekelőtt támogathatjuk a szervezetünkben lezajló folyamatokat, és sokkal jobban megbirkózunk a nehézségekkel, fertőzésekkel, stresszel.
Mikor kell probiotikumot szedni?
A pszichobiotikumok segíthetnek a mikrobiota egyensúlyának újjáépítésében, vagy inkább helyreállításában (ez utóbbiakat olyan emberek terápiájában alkalmazzák, akiknek már vannak mentális problémái, vagy szeretnék támogatni lelki jólétüket).
Bár a kutatások megerősítik, hogy a megfelelő baktériumtörzsek javíthatják a mikrobiota összetételét, nem építik újra természetes baktériumflóránkat. Ezek a készítmények helyettesítőként hatnak, időt adnak baktériumainknak, hogy az emésztőrendszerben elszaporodjanak, és ott hatékonyan működjenek.
Ha egyszer sikerül helyreállítani az egyensúlyt, magunknak kell gondoskodnunk róla. Hogyan? Mindenekelőtt az egészséges táplálkozással, a gyógyszerek okos szedésével és – ami triviálisan hangzik – a stressz elkerülésével és annak feleslegének kompenzálásával.
