Ez az étrendi gyakorlat az elmúlt években népszerűvé vált, és az egészséges és karcsú megőrzés egyik módjaként népszerűsítik. Számos előnye van, többek között: segít a plusz súlycsökkentésben és javítja az alvás minőségét. Kiderült azonban, hogy ez is változásokhoz vezethet mind az agyban, mind a bél baktériumflórájában. Íme a legújabb kutatás eredményei.
, amelyet általában időszakos böjtnek neveznek (intermittent energiakorlátozás, rövidítve IER), olyan probléma, amely felkelti a tudósok kíváncsiságát. Még vizsgálják, hogy milyen hatást gyakorol az ún táplálkozási ablak a szervezet működésére.
A kínai kutatók a „Frontiers in Cellular and Infection Microbiology” című folyóiratban mutatták be legújabb kutatási eredményeiket. Érdekes összefüggést fedeztek fel: kiderült, hogy az időszakos böjt a fogyás során változásokat idézhet elő a bélben és az agy mikrobiomjában.
Új tanulmány az időszakos böjtről
A kísérletbe 25 főt hívtak meg. A résztvevőknek 62 napon keresztül be kellett tartaniuk a karcsúsító diéta ajánlásait, és szigorúan meghatározott mennyiségű kalóriát kellett fogyasztaniuk. Egyes napokon időszakos böjtöt is gyakoroltak, azaz csak meghatározott időpontokban étkeztek. Emellett rendszeres agy- és bélvizsgálaton estek át.
A megfigyelésekből jó következtetések származnak. A kutatók szerint a hosszú távú, több mint 12 hétig tartó IER-diéta hatékony módszer lehet a fogyásban. Az önkéntesek átlagosan 7,6 kilogrammot fogytak. Az fMRI képalkotó vizsgálatok a bélmikrobióm összetételében, valamint az étvágyszabályozásért és a viselkedés szabályozásáért felelős agyi tevékenységi területeken is változásokat mutattak ki.
24 formában: 5 hiba, ami lassítja a fogyást
Az időszakos böjt hatással van az agyra és a bélrendszerre?
Amint a tudósok kifejtik, az időszakos koplalás változásokat okozhat az agy-bél tengelyben. A vér- és székletminták eredményei viszont azt mutatták, hogy a bélbaktérium-flóra változásai az agy bizonyos területeinek változásaihoz kapcsolódnak. A kutatók azt javasolták, hogy a bélmikrobióma és az agy közötti kommunikáció összetett és kétirányú.
A tanulmány társszerzője, Xiaoning Wang hangsúlyozta, hogy neurotranszmittereket és neurotoxinokat termel, amelyek az idegeken és a keringő véren keresztül jutnak el az agyba. – Cserébe az agy felelős az étkezési magatartás szabályozásáért, az étrendben lévő tápanyagok pedig megváltoztatják a bélbaktérium-flóra összetételét – tette hozzá.
Jelenleg nincs konkrét adat arról, hogy mi okozza ezeket a változásokat, sem arról, hogy a bél befolyásolja-e az agyat, vagy fordítva. Ez azonban egy másik tanulmány, amely megerősíti, hogy szoros kapcsolat van a bél és az agy között. Kínai kutatók azt találták, hogy az agy kiválasztott területeinek kezelésére való összpontosítás pozitív hatással lehet a bélműködés javítására.
Ezek csak előzetes következtetések, amelyeket tovább kell vizsgálni és tisztázni kell. A következő elemzésben a kutatók azt vizsgálják, hogyan kommunikál az agy és a belek a betegségben szenvedőknél. Ennek a tudásnak köszönhetően lehetőség nyílna többek között új módszerek kidolgozására ezen életmód-betegség kezelésében.
