Európai Unió | Az EU a Balkánra szeretne terjeszkedni, pedig sok minden jól megy az országokban
Bosznia és Hercegovina az idő fogy. Egy európai uniós tagságra vágyó országnak mindössze két hete van teljesíteni az EU-tagság feltételeit.
Ellenkező esetben legalább egy évvel elhalaszthatják a tagsági tárgyalásokat, a legpesszimistább becslések szerint akár teljesen meg is akadhatnak.
Az Európai Tanács 21-22-én ülésezik Brüsszelben Március. A Tanács ezután dönthet úgy, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával, de csak akkor, ha a tagsági feltételek teljesülnek. Reális?
Mindenkié Nem hiszem.
Bosznia-Hercegovina nyolc éve, 2016 februárjában nyújtotta be uniós tagsági kérelmét.
2023 decemberében az Európai Tanács követelte az országtól, hogy hajtson végre további reformokat az EU-tagsági tárgyalások megkezdése előtt.
A követelmények alapvetően az Európai Bizottságra vonatkoznak 14 a listábólamely megköveteli az országtól, hogy tegyen előrelépéseket például a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén.
Az Európai Bizottság elnöke szerint Bosznia-Hercegovinának törvényeket kell elfogadnia az EU-tagság, a demokrácia és a jogállamiság alapelveiről Ursula von der Leyen mondott január végén Szarajevóban.
A kritikusok azt kérdezik, hogyan tudna az ország néhány hét alatt megoldani a jelentős alkotmányos kérdéseket, amikor évekbe telt, mire elérte az EU tagjelölt státuszát.
Most ez azonban Bosznia-Hercegovina lehetősége.
Horvátország miniszterelnöke Andrej Plenković figyelmeztetett Euractiv weboldal január szerint, ha az ország márciusban nem teljesíti a kitűzött célokat, az EU-tagság előrehaladása mindenképpen 2025-re tolódik.
horvát EP-képviselő Željana Zovko élesebb volt a szavaiban. – figyelmeztette Zovko a másodikban Az Euractivnak adott interjúban januárban, hogy ha Bosznia-Hercegovinának most nem sikerül folytatnia a tárgyalásokat, az ország végleg elveszítheti az EU-tagság lehetőségét.
Zovko álláspontját az európai politikai légkör megváltozásával indokolja. Az EU-bővítés ellenzői növelik hatalmukat.
A Külpolitikai Intézet vezető kutatója Emma Hakala úgy véli, hogy a horvát EP-képviselő elemzése indokolt. A júniusi EU-választások után valószínűleg nem lesz könnyebb az EU-tagság folyamata.
Európai Únió nem akar olyan antidemokratikus országokat, amelyek ügyei változó állapotban vannak. Ennek ellenére az EU azt szeretné, ha a balkáni országok az unió részei lennének. Ennek legalább két oka van.
Először is az EU attól tart, hogy EU-tagság nélkül a balkáni országok Oroszország befolyása alá kerülnek.
Másodszor, Európában Jugoszlávia szétválási háborúi után az a közös felfogás, hogy a balkáni országok valamikor csatlakozni fognak az EU-hoz. Von der Leyen megismételt legutóbb januárban, hogy Bosznia-Hercegovina helye az EU-ban van.
Hakala szerint a balkáni országok EU-tagságát a békefolyamat végpontjának és csúcspontjának tekintik.
„Ha nem történt előrelépés a tervezett módon, az az EU kudarca. Természetesen nem akarjuk Oroszországnak megadni ezt az örömet.”
az EU-ban Hakala szerint talán felelősséget éreznek a balkáni térség problémáiért, pedig az unió nem a legjobb a saját bűneinek megvallásában. Az EU maga építette a Balkánt a szétesési háborúk után.
Hakala szerint az is kérdés, hogy a balkáni országok hova tartoznának, ha nem az EU-ba. Az 1990-es évek óta egyértelműnek tartják, hogy a Balkán Európa része.
– Nagy politikai fordulat lenne, ha másként gondolnánk.
