BAKU, Azerbajdzsán — Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet csütörtökön közölte, hogy az azerbajdzsáni elnökválasztás megszorító környezetben zajlott, valódi politikai verseny nélkül.
A szavazatok valamivel több mint 93 százalékát megszámlálva Ilham Alijev hivatalban lévő elnök a szavazatok több mint 92 százalékát szerezte meg – mondta csütörtök hajnalban Mazahir Panahov, a Központi Választási Bizottság vezetője. Alijev három fő kihívója messze lemaradt, és gratulálva engedte a versenyt – jelentette az Interfax Azerbajdzsán hírügynökség.
Alijev előrehozott szavazást írt ki, miközben néhány hónappal azután élvezte a népszerűség megugrását, hogy csapatai gyorsan visszafoglalták a Karabah régiót a három évtizede irányító örmény szeparatistáktól. Most újabb hétéves hivatali ciklus előtt áll.
A szerdai választás „megszorító környezetben zajlott, és… a kritikus hangok elfojtásával zajlott” – mondta Artur Geraszimov, az EBESZ azerbajdzsáni választási megfigyelői csoportjának különleges koordinátora és vezetője.
Alijevet „nem támadták meg értelmesen”, és a független média, a civil társadalom és más politikai pártok korlátai miatt a verseny „mentes volt a valódi pluralizmustól” – mondta Geraszimov. akadályozta a választókat abban, hogy megalapozott döntést hozzanak.
Elemzők azt sugallták, hogy Alijev előremozdította a választást, hogy kamatoztasson a szeptemberi karabahi villámcsapást követő népszerűségében. Ő lesz a rivaldafényben novemberben, amikor Azerbajdzsán, egy olyan ország, amely nagymértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételekre, az ENSZ klímaváltozási konferenciáját ad otthont.
A 62 éves Alijev több mint 20 éve van hatalmon, apja utódjaként, aki Azerbajdzsán kommunista főnöke, majd egy évtizedig elnöke volt, amikor az ország függetlenné vált a Szovjetunió 1991-es összeomlása után.
Több vezető is gratulált Alijevnek a győzelemhez, köztük Recep Tayyip Erdogan török elnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Ebrahim Raisi iráni.
Az azeri vezető sajtószolgálata szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívta Alijevet, és mindketten „stratégiai partnerségük” folytatásáról beszéltek.
Az ukrán Volodimir Zelenszkij gratulációját a korábban Twitter néven ismert X-en tette közzé, és azt mondta, hogy nagyra értékeli Azerbajdzsán Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségét, és értékeli „államaink szuverenitásának és területi integritásának kölcsönös támogatását”.
A választási tisztségviselők azt jelezték, hogy a választásokon a részvétel magas volt, mondván, hogy a szavazásra jogosultak több mint 76%-a szavazott a 11 órás szavazás során. Még az előzetes eredmények kihirdetése előtt több száz azerbajdzsáni zászlót vivő ember gyűlt össze Bakuban, hogy táncolni és énekelni ünnepelt.
Alijev kijelentette, hogy azt akarja, hogy a választások „egy új korszak kezdetét jelöljék”, amelyben Azerbajdzsán teljes ellenőrzést gyakorol a területe felett. Ő és családja Hankendiben adták le szavazatukat, abban a városban, amelyet az örmények Stepanakertnek hívtak, amikor a magát szeparatista kormány székhelyeként működött.
A nemzetközileg Hegyi-Karabah néven ismert régió és a környező területek nagy része az Örményország által támogatott etnikai örmény erők teljes ellenőrzése alá került az 1994-es szeparatista háború végén.
Azerbajdzsán 2020-ban visszaszerezte Karabah egyes részeit és a környező területek nagy részét egy hathetes háborúban, amely Moszkva közvetítésével fegyverszünettel zárult. 2022 decemberében Azerbajdzsán blokád alá vette a régiót Örményországgal összekötő utat, ami élelmiszer- és üzemanyaghiányt okozott, majd szeptemberi villámcsapást indított, amely egyetlen nap alatt szétverte a szeparatista erőket, és fegyverletételre kényszerítette őket.
Több mint 100 000 etnikai örmény menekült el a régióból a szeparatista erők veresége után, így az csaknem elhagyatott.
Amikor novemberben a városban járt, Alijev a győzelmet ünneplő katonai parádén mondott beszédében azt mondta, hogy „az egész világnak megmutattuk az azerbajdzsáni nép erejét, elszántságát és fékezhetetlen szellemét”.
A 73 éves Raja Fejzijeva a Karabah melletti azerbajdzsáni városban, Fuzuliban, amelyet 2020-ig örmény erők ellenőriztek, a választás napján azt mondta, hogy „nagyon érzi magát”, és hálás Alijevnek, amiért visszaszerezte szülővárosát. Elmondása szerint kénytelen volt elhagyni Fuzulit, miután az örmény erők megszállták, és 1993-ban kiűzték az azerbajdzsáni lakosságot.
„Nyugodtnak érzem magam, mert tudom, hogy a szülőföldemen fognak eltemetni” – mondta.
A Zangilan régióban található Agali faluban, egy másik, az örmény erőktől visszafoglalt Karabah melletti területen a részvétel ugyanilyen nagy volt. Mubariz Farhadov, aki az újonnan épült iskolában felállított helyi szavazóhelyiséget vezeti, örömmel üzente, hogy tanúja lehet egy „történelmi pillanatnak”, amikor „30 év után először tartanak választásokat szülőföldünkön. ”
Alijev mandátumainak száma nincs korlátozva, a másik hat jelölt pedig nem jelentett igazi kihívást. Néhányan közülük korábban nyilvánosan dicsérték Alijevet.
Alijev hatalmi idejét a politikai vitákat korlátozó, egyre szigorúbb törvények bevezetése, valamint ellenzéki személyiségek és független újságírók letartóztatása jellemezte – többek között az elnökválasztás előtt.
Azerbajdzsán két fő ellenzéki pártja – a Musavat és az Azerbajdzsáni Népi Front – nem vett részt a szavazáson, és egyes ellenzéki képviselők azt állították, hogy a szavazást megcsalhatták.
