Étel, amiből nem tudsz betelni, nincs emésztési zavar veszélye: „Az élő fermentumok legértékesebb forrása”
A laktofermentáció, a zöldségek tartósításának módszere frissen tartja őket, sőt, könnyebben emészthetővé is teszi őket. A tápanyagok egy része könnyebben asszimilálódik, és a vitamintartalom is megnő – mondja Mihaela Bilic táplálkozási szakértő.
Savanyúságok, természetes gyógymód számos betegségre PHOTO Shutterstock
magyarázza a szakember, jótékonyan hatnak az egészségre az erjesztés eredményeként természetesen keletkező enzimeknek, vitaminoknak és ásványi anyagoknak köszönhetően. Az erjesztéssel egy egész mikrobiális ökoszisztéma (tejsav- és savas baktériumok, élesztők stb.) alakul ki az élelmiszerben – az erjesztett zöldségek grammjában akár 1 millió-1 milliárd mikroorganizmus is lehet.
„A savanyú tejtermékek és sajtok mellett, (laktobacillusok és bifidobaktériumok), amelyek erősítik az immunrendszert. A probiotikus termékek előnye, hogy kiegyensúlyozzák a bélflórát, csökkentik a gyulladást és az emésztési intolerancia kockázatát, javítják az emésztést és enyhítik az irritábilis bél szindrómát.
A román kulináris hagyományok szerves részét képező savanyúságok könnyen elkészíthetők és sokáig eltarthatók. A bennük található jótékony baktériumok magas koncentrációjának köszönhetően, gondoljunk rájuk úgy, mint élő élelmiszerekre, probiotikumokban gazdag vit. C-ben gazdag probiotikumokat rendszeresen fogyasztani. A savanyúsággal az egészség ízletes és mindenki számára elérhető – csak zöldségekre, egy üvegre, vízre és sóra van szüksége. Sok sikert!” – mutat rá az orvos a közösségi oldalán közzétett üzenetében.
A tejsav elpusztítja a kórokozó baktériumokat
A savanyúság nemcsak finom, hanem az erjesztett élelmiszerek kategóriájába tartozik, élő baktériumokat tartalmaz és probiotikus hatású – feltölti és gazdagítja a bél mikrobiótát, amelytől az immunitás függ. Táplálkozási tulajdonságaik megértéséhez az orvos elmagyarázza:
„Egy kis biokémia: a laktofermentáció egy olyan tartósítási módszer, amely során az élelmiszereket zárt, légmentes térben hagyják sóval macerálódni. A baktériumok (többnyire laktobacilusok) jelenlétében a zöldségben lévő szénhidrátok erjednek, és gázok, enzimek és tejsav szabadul fel. Ez utóbbi tartósítószerként működik, csökkenti a közeg pH-értékét, és gátolja a termék megromlásáért felelős mikroorganizmusok elszaporodását. A tejsav savassága elpusztítja a patogén baktériumokat, és tejsavas fermentumokat, azaz probiotikus hatású jótékony baktériumokat termel. Amikor a tejsav koncentrációja elér egy bizonyos szintet, a készítmény egyensúlyba kerül, és az erjedés 2-3 hét után magától leáll. Ez az élelmiszertartósítási módszer az alapja a savanyúságoknak, erjesztett tejtermékeknek és sajtoknak”. mondja Mihaela Bilic.
Tele vannak jó baktériumokkal
Ez megmutatja az erjesztett termékek előnyeit, de azt is, hogy más, hőkezeléssel (forralással vagy fagyasztással) járó tartósítási módszerek miért kockáztatják az élelmiszer tápértékének megváltozását.
„Ezzel szemben a laktofermentáció frissen tartja a zöldségeket, sőt, könnyebben emészthetővé teszi őket – egyes tápanyagok könnyebben asszimilálódnak, és a vitamintartalom is megnő. A savanyított káposzta azonos súly mellett kétszer olyan gazdag C-vitaminban, mint a friss káposzta, kevesebb ként tartalmaz, és a rostok részben megpuhulnak, anélkül, hogy emésztési zavarokat okozna. Uborka, okra, karfiol, hagyma, sárgarépa, retek, cékla, sőt dinnye, alma vagy birs – minden zöldségből és gyümölcsből készíthető savanyúság. A laktofermentált zöldségek jót tesznek az egészségnek az erjedés során természetesen keletkező enzimek, vitaminok és ásványi anyagok miatt. Az erjesztés során egy egész mikrobiális ökoszisztéma (tejsav- és savas baktériumok, élesztők stb.) fejlődik ki az élelmiszerben – az erjesztett zöldségek grammjában akár 1 millió-1 milliárd mikroorganizmus is lehet.” – mondja a táplálkozási szakértő.
