Egy kolléga idegesít, mit tegyen: pszichológus tanácsa, hogyan lehet helyreállítani a békét a munkahelyen

A munkahelyi kollégák fontos szerepet játszanak szakmai, sőt személyes jólétünkben. A velük való kapcsolattartás támogatást és inspirációt jelenthet, de néha stressz és irritáció forrása is lehet. Nézzük meg a főbb okokat, amelyek miatt a kollégák bosszantóak lehetnek.

1. A szakmaiság hiánya

Ha a munkatársak folyamatosan elkésnek a fontos megbeszélésekről, elfelejtik a határidőket, vagy könnyedén veszik a kötelezettségeiket, ez frusztráló lehet azok számára, akik keményen dolgoznak a közös sikerért.

2. Összeférhetetlenség

Egy olyan munkakörnyezetben, ahol intenzív lehet a verseny az előléptetésért és az elismerésért, azok a munkatársak, akik tisztességtelen módszereket alkalmaznak céljaik elérése érdekében, negatív érzelmeket válthatnak ki másokban.

3. A személyes tér tiszteletlensége

A személyes térbe való folyamatos behatolás, legyen az fizikai vagy virtuális (például végtelen üzenetek munkaidőn kívül), stresszforrás lehet.

4. Pletyka és intrika

Az intrikákkal és cselszövésekkel teli munkakörnyezet nagymértékben alááshatja a bizalmat, és feszült légkört teremthet, ingerültséget, sőt félelmet is okozva.

5. A véleményének túlzott erőltetése

Azok a kollégák, akik folyamatosan próbálják ráerőltetni álláspontjukat anélkül, hogy figyelembe vennék mások véleményét, elutasítást és irritációt okozhatnak, különösen olyan ügyekben, amelyek kollektív interakciót és megállapodást igényelnek.

6. Hatástalan kommunikáció

A nem egyértelmű vagy elégtelen kommunikációból adódó félreértések hibákhoz, késésekhez és konfliktusokhoz vezethetnek, ami további feszültséget szül a kollégák között. A frusztráció csökkentése és a csapatkommunikáció javítása érdekében fontos a nyitott és tiszteletteljes kommunikáció kultúrájának kialakítása, a visszacsatolási folyamatok kialakítása és a munkafeladatok professzionális megközelítésének fenntartása.

Egy másik gyakori szituáció, amiért valaki feldühít téged, a másik személy iránti indokolatlan ingerültség, tapintatos viselkedése ellenére. Ezt a jelenséget gyakran a projekció jelenségével magyarázzák. A kivetítés azt jelenti, hogy másoknak tulajdonítunk olyan vonásokat vagy viselkedéseket, amelyeket valójában nem fogadunk el magunkban.

Más szavakkal, egy személy tükörré válik számunkra, tükrözi fel nem ismert aspektusainkat. Például, ha a kapzsiságot negatív tulajdonságnak tartjuk, de rejtett formában beismerjük magunkban, akkor egy fukar viselkedése nagy irritációt okoz bennünk.

Ugyanígy, ha a belső korlátok miatt visszatartjuk a flörtölést, akkor egy kacér nő negatív reakciót válthat ki, mert azt látjuk benne, amit nem engedünk meg magunknak.

Ahhoz, hogy megtanuld kezelni a haragot, az első dolog, amit meg kell tanulnod észrevenni. Kezdj el naplót vezetni, ahol leírod, mi váltott ki dühöt, és hogyan reagáltál rá fizikailag. És próbáld elemezni, hogy pontosan ezek a pillanatok miért váltanak ki benned agressziós támadásokat.

Amikor megtanulod észrevenni a harag jeleit, önkontrollod lehetővé teszi, hogy megbirkózz a helyzettel. Nézzük meg, mi okozza általában a haragot, és hogyan reagál rá a szervezet.

Mi okozhat haragot:

• Ígéretek be nem tartása és a megállapodások megszegése.
• Ha figyelmen kívül hagynak vagy nem tisztelnek.
• Amikor valaki megsérti a személyes határait.
• Megtévesztés és becstelenség.
• Tisztességtelen bánásmód vagy diszkrimináció.
• Fizikai fájdalom vagy kényelmetlenség.
• Amikor leértékelnek, hibáztatnak vagy megaláznak.
• Szarkazmus, sértések, gúny.
• Amikor valaki elkerüli a felelősséget, vagy nem akarja visszafizetni az adósságokat.
• Amikor a kéréseit elutasítják, vagy az elvárásait nem teljesíti.
• Tisztességtelen vádak vagy gyanúk.
• Ha fenyegetve vagy megtámadva érzi magát.
• Amikor valaki átadja az érzéseit vagy vágyait rád.

Hogyan reagál a szervezet a haragra:

• A szív gyorsabban ver, a légzés felgyorsul.
• Az állkapocs, az arc és a karok megfeszülnek.
• A pupillák kitágulnak, a tekintet figyelmessé válik.
• A hátam megfeszül.
• Szorító érzés a mellkasban és a torokban.
• Fogcsikorgatás, feszültség az állkapocsban.
• A tarkóján felállhat a szőr.
• Libabőr jelenik meg.
• A torokban gombóc képződhet, ami megnehezíti a nyelést.
• A kezek önkéntelenül is remeghetnek.
• Van vágy mozogni vagy járni, nem lehet mozdulatlanul ülni, nincs béke.

A munkahely nem csak a szakmai fejlődés tere, hanem egy olyan hely is, ahol elkerülhetetlenül nézeteltérések és konfliktusok keletkeznek. A probléma különösen élessé válik, ha egy kolléga figyelmen kívül hagyja észrevételeit és javaslatait.

Fontolja meg, hogy mely intézkedések segítenek megoldani a problémát, és melyek csak súlyosbítják a helyzetet.

Mit ne tegyünk:

• Figyelmen kívül hagyni. Ez nem oldja meg a problémát, de nagy valószínűséggel csak súlyosbítja.
• Terjeszd a pletykát. Ezzel nemcsak kollégádnak, de hírnevének is árthat, ráadásul egészségtelen légkört is teremthet a csapatban.
• Használja a nyilvános vitát. Kerülje a probléma megbeszélését más alkalmazottak jelenlétében. Ez kellemetlen helyzetbe hozhatja kollégáját, és csak fokozza a konfliktust.
• Lépjen kapcsolatba a vezetőséggel anélkül, hogy először beszélne egy kollégájával. Ezt felfoghatják úgy, mint egy kísérletet, hogy „elmondják” egy kollégának, és rontsák a kapcsolatot.

Amikor az emberek együtt dolgoznak, néha konfliktusok alakulnak ki. Mindenki másként reagál erre, és nem mindenki akar engedni, vagy kompromisszumot keresni. A dühre gyakran az első reakció a természetbeni reagálás, de ez mindkét fél számára rossz lehetőség, és nyílt konfliktushoz vezethet.

A figyelmen kívül hagyás egyszerű megoldásnak tűnhet, de a valóságban ritkán vezet pozitív eredményre. A kezeletlen problémák felhalmozódhatnak, és végül több stresszhez vezethetnek.

Az érzelmek megfékezésére való törekvés még fizikailag is rossz. Az állkapcsunk, a karunk és a vállunk fájni kezdhet, mert izmaink megfeszülnek, amikor megpróbáljuk visszatartani dühünket. A legjobb dolog az, ha megtanulod, hogyan fejezd ki helyesen a haragodat. Ez azt jelenti, hogy megérted, mit akarsz, és képes vagy megvédeni azt. Meg kell tanulnod nemet mondani, és megszabadulni attól, ami feldühít. Ez a legjobb viselkedési mód, ha egy kolléga bosszantó.

A harag és az ingerültség természetes érzések, amelyek önmagukban sem nem jók, sem nem rosszak. Fontos szerepet játszanak jólétünkben, jelezve, hogy valami sérti személyes határainkat, vagy nem elégítik ki szükségleteinket. De fontos, hogy ezeket az érzéseket úgy tudd kifejezni, hogy ne árts magadnak vagy másoknak.

Az első dolog, amit tenned kell, hogy elfogadd az érzelmeidet. Az érzéseid megértése segít jobban kezelni az érzelmeidet. jele lehet annak, hogy megsértik a határaidat. Ha haragszik valakire, aki nem lépi át a határt, akkor érdemes elgondolkodni ennek az érzésnek a belső okain, és szükség esetén szakember segítségét kérni.

Ha elönt a harag egy bizonyos személy iránt, íme néhány módszer, amellyel kezelheti:

1. Irányítsa át érzelmeit

Használjon fizikai módszereket, például üssön egy boxzsákot, hogy kiengedje a gőzt. Haragját kreatív módon fejezze ki, például tépjen fel egy papírt vagy rajzoljon valamit.

2. Használja az önismeretet és az önkifejezést.

Légy tudatában annak, hogy mi okozza a haragodat. Talán félreértésről vagy a munkamegközelítési különbségekről van szó. Próbáljon kollégája helyébe belehelyezni magát, és mutasson toleranciát. Tanulja meg békésen kifejezni haragját, olyan első személyű kifejezéseket használva, mint például: „Dühös leszek, amikor…”.

3. Beszélj azzal, aki feldühít

Sértések nélkül írja le a helyzetet. Finoman fejezze ki a hozzáállását („nem szeretem”). Legyen világos, hogy mit akar („Bárcsak ne tenné ezt újra”). Néha a probléma a saját felfogásában vagy viselkedésében rejlik.

Próbáljon meg fejleszteni kommunikációs készségeit, és tanuljon meg konstruktívan reagálni a kritikára. Ha a konfliktus megoldására tett kísérletek sikertelenek, és az súlyosan befolyásolja a munkát, kérjen segítséget a vezetőségtől. Fontos, hogy tárgyilagosan, érzelmek nélkül mutasd be a helyzetet, szavaidat tényekkel alátámasztva.