Dél-Afrika azzal vádolja Izraelt Hágában, hogy szélsőségesebb „apartheiddel” élt a palesztin területeken, mint amelyen keresztülment.
Az izraeli gyakorlat a palesztin területeken az apartheid „még szélsőségesebb” formája, mint amilyet Dél-Afrikában 1994-ig bevezettek – jelentette ki Pretoria kedden az ENSZ legfelsőbb bírósága előtt. Agerpres.
Naledi Pandor dél-afrikai külügyminiszter (balra)Fotó: ANP / ddp USA / Profimedia
A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ) a héten tárgyalásokat tart a palesztin területek Izrael általi 1967 óta történő megszállásának jogi következményeiről, és példátlanul 52 országot hívtak be tanúskodni.
„Dél-afrikaiként érezzük, látjuk, halljuk és mélyen átérezzük az izraeli rezsim embertelen diszkriminatív politikáját és gyakorlatát, mint a feketék elleni intézményesített apartheid még szélsőségesebb formáját hazámban” – mondta Vusimuzi Madonsela, Afrika déli nagykövete. Hollandia.
„Egyértelmű, hogy Izrael illegális megszállását is az apartheid bűntettével adminisztrálják (…) Ez megkülönböztethetetlen a gyarmatosítástól” – mondta Madonsela. „Izrael apartheidjének véget kell vetni” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Dél-Afrikának „különleges kötelezettsége” az apartheid felmondása, bárhol is fordul elő, és gondoskodjon arról, hogy „apartheidet azonnal leállítsák”.
A meghallgatások elkülönülnek a Dél-Afrika által indított ICJ-ügytől, amely Izraelt gázai népirtás elkövetésével vádolja. A bíróság még nem döntött ebben a kérdésben, de január 26-án arra kérte Izraelt, hogy akadályozza meg az esetleges népirtás cselekményét. Nem említette a tűzszünetet.
A meghallgatásokra az Izraelre nehezedő növekvő nemzetközi jogi nyomás közepette került sor a gázai háború miatt, amelyet a Hamász október 7-i, példátlan támadása váltott ki.
Hogyan zajlik az a folyamat, amelyben a Hágai Bíróság ítélkezik Izrael palesztin területeken tett intézkedéseiről?
2022. december 31-én az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amelyben nem kötelező érvényű „tanácsadó véleményt” kért az ICJ-től „az Izrael politikájából és gyakorlatából adódó jogi következményekről a megszállt palesztin területeken, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is”.
Izrael nem vesz részt a meghallgatásokon, de 2023. július 24-i írásbeli beadványában kérte a Bíróságot, hogy utasítsa el a vélemény iránti kérelmet. A meghallgatás hétfőn kezdődött palesztin tisztviselők háromórás vallomásával, akik azzal vádolták az izraeli megszállókat a „gyarmatosítás és apartheid” rendszere.
Rijád al-Maliki palesztin külügyminiszter arra kérte a bírákat, hogy követeljék a megszállás „azonnali, teljes és feltétel nélküli” megszüntetését. Az ICJ elbírálja az államok közötti vitákat, és határozatai kötelező erejűek, bár nem sok eszköze van ezek végrehajtására.
Ebben az esetben azonban az ICJ véleménye nem kötelező érvényű. De a legtöbb tanácsadó véleményt valójában hatások követik. 1967 júniusában Izrael megvívta a hatnapos háborút, elfoglalva Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet Jordánia, a Golán-fennsíkot Szíria, a Gázai övezetet és a Sínai-félszigetet Egyiptom kárára.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azonban éppen a héten azt mondta, hogy Izrael soha nem fogja feladni a katonai ellenőrzést a palesztin területek felett, legyen szó Ciszjordániáról vagy a Gázai övezetről. Az izraeli hadsereget és a telepeseket 2004-ben vonták ki Gázából Ariel Saron volt izraeli miniszterelnök javaslatára.
