A csukló a felső végtag része, összeköti a kezet az alkarral és lehetővé teszi a kéz mozgását. A csukló proximális sorozatának csontjai az alkar csontjaival, a disztális sorozat csontjai pedig a kézközépcsontokkal kapcsolódnak össze. Sok apró komponensből áll, sérüléseknek és betegségeknek van kitéve. Milyen tényezők hajlamosítanak a csukló sérülésére? Megelőzhetők-e és mi a kezelés?
Csukló a felső végtag része és 8-ból áll. Sok apró idegből, csontból és inakból áll. Meglehetősen finom szerkezetet hoznak létre, ezért a csukló érzékeny a különféle sérülésekre.
Tartalom
Csukló – szerkezet
A csuklócsontok két sorban helyezkednek el. Minden sor négy csontból áll. Radiális oldalról ezek:
- pikkelysömör csont,
- őrült csont,
- triquetrális csont
- és az utóbbi tenyérfelszínén fekvő pisiform csont.
Radiális oldalról a további sorozat a következőkből áll:
- nagyobb trapéz csont,
- kisebb trapéz csont,
- fejes csont,
- hamate csont.
Ezek rövid csontok hat felülettel – kivéve a pisiform csontot. A disztális sorozat szélesebb, mint a proximális.
A következő felületeket különböztetjük meg:
- közelebb,
- disztális, radiális,
- singcsont,
- tenyér-
- és háti.
Ezeknek a csontoknak a proximális felületei a proximális sorozat három csontjával, a disztális felületek pedig a kézközépcsontokkal kapcsolódnak össze.
A nagyobb trapézcsonton és a scaphoidson kiemelkedések találhatók: a nagyobb trapézcsont gumója, illetve a hamate csont kampója.
A csuklócsontok sajátos szerkezete lehetővé teszi, hogy ízületi felületeken keresztül kapcsolódjanak a szomszédos csontokhoz, és számos szabálytalanság jelenti a szalagok és izmok rögzítésének és lefutásának helyét.
A csukló háti felülete enyhén domború, ami a kézfejen látható. A tenyérfelület viszont homorú, és a kéztő barázdáját alkotja, amely az ujjhajlító izmok inait tartalmazza.
Megkülönböztethetjük a csukló radiális eminenciáját, amelyet a scaphoid csont gumója és a nagyobb trapézcsont gumója alkot, valamint a csukló ulnaris eminenciáját, amely a pisiform csontból és a hamate csont kampójából áll.
Csukló – ízületek
A radiocarpalis ízület a kézhez kapcsolódik. Ez egy összetett, elliptikus, biaxiális ízület. Csak a sugárcsont kapcsolódik közvetlenül a csuklóhoz, míg az ulna csontot ízületi porckorong választja el a proximális csontsortól. Az ízületi fejet a proximális sorozat csontjai alkotják, kivéve a pisiform csontot.
A radiocarpalis ízületet számos szalag erősíti. Hajlító, nyújtó, addukciós és abdukciós mozgásokat végez.
A kézközép ízület köti össze mindkét csuklócsontot. Az ízületi fejet és az aljzatot a csukló szomszédos csontjainak ízületi felületei alkotják. Az ízületi rés szigma alakban fut a csukló radiális szélétől a ulnaris széléig.
A carpometacarpalis ízületeket a csukló második sorának csontjainak disztális ízületi felületei és a kézközépcsontok proximális ízületi felületei alkotják.
Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a csontok?
A csukló összes csontja erős szalagokkal kapcsolódik egymáshoz, az alkar csontjaihoz és a kézközépcsontokhoz. Egy ilyen erős kapcsolat egyetlen funkcionális egészet alkot. Ennek köszönhetően precíz mozdulatokat tudunk végezni.
Ezenkívül a csontokat összekötő ízületi kapszulákat a voláris és a háti intercarpalis szalagok erősítik. A csuklónak van egy radiális szalagja is, amely a tenyér oldalon a fejcsonttól a csukló környező csontjaiig és a kézközépcsontok tövéig terjed.
A csukló háti íves szalagja csak a csukló csontjai között fut a scaphoidától a triquetralisig, és nem tapad az alkar csontjaihoz.
Az alkar csontjait a kéz csontjaival összekötő szalagok a következők:
- háti és voláris radiocarpalis szalag,
- voláris ulnarcarpalis ínszalag
- valamint a csukló radiális és ulnaris kollaterális szalagjai.
Hogyan hajlítsuk és egyenesítsük ki a csuklót?
A legerősebb csuklóhajlító a flexor carpi ulnaris izom. Hogyan lehet tesztelni ennek az izomnak a működését? Egyik kezével fogja meg az alkarját, a másik kezével pedig tartsa a tárgy felé néző kezét. Ezután a páciens megpróbálja meghajlítani az immobilizált csuklóját.
Ha a páciensnek nehézségei vannak ennek a feladatnak a végrehajtásában, gyaníthatjuk:
- az ulnaris ideg károsodása
- a középső ideg károsodása
- a könyökízület íngyulladása
A legerősebb csuklófeszítő a carpi ulnaris extensor izom. A vizsgálatot hasonló módon kell elvégezni, de a beteg kezét a vizsgáló felé kell irányítani. Hajlított könyökkel a páciens megpróbálja kiegyenesíteni a csuklóját.
A nehézségek a következőket sugallhatják:
- a C6-C8 ideggyökerek károsodása
- a humerus oldalsó epicondylusának gyulladása –
Csukló – betegség diagnózisa
Hasznos tesztek a fájdalom okának meghatározására:
Csukló – betegségek, sérülések, törések
A holdcsont diszlokációja és a perilunate diszlokációk és törések
A csuklósérülések felosztása:
- a holdcsont elmozdulása
- a lunatus és a scaphoid csontok elmozdulása
- a holdcsont és a törött scaphoid csont proximális felének elmozdulása
A tünetek nem mindig jellemzőek a ficamokra. Fájdalom jelentkezhet, de nem figyelhető meg a csukló deformációja. Meg kell vizsgálni, hogy a középső ideg megfelelően működik-e.
A kezelés magában foglalja a törés vagy diszlokáció rögzítését. Ebben az esetben a vontatást az ujjak tengelye mentén hajtják végre, majd az elmozdult csontokat a megfelelő helyzetbe helyezik. Elmozdulás esetén a gipszkötés 4 hétig tart, míg töréssel járó elmozdulás esetén ez az idő 8-12 hétig meghosszabbodik. Ha a diszlokáció óta eltelt 24 óra, előfordulhat, hogy nem sebészi módszerekkel történő csökkentés nem lehetséges.
A műtéti kezelés indikációi közé tartoznak a régi, nem csökkenthető diszlokációk, törések (transscapularis diszlokációk) és visszatérő diszlokációk. Jó prognosztikai tényező a helyes hozzáállás.
Néha azonban előfordul, hogy a holdcsont vaszkuláris nekrózisa következik be. Ennek okai lehetnek: a holdcsont elmozdulása, de helyi rezgések is, például pneumatikus kalapácsot használóknál. A kezelés része az elhalt csont eltávolítása és a szilikon protézis beültetése.
A scaphoid csont törése
Ez a leggyakoribb csuklótörés. A fő tünet az. Felerősödik a csukló mozgatásakor, tárgyak megfogásánál és az anatómiai tubákdoboz megnyomásánál – ez a hely a kéz oldalra billentésekor és a hüvelykujj kiegyenesedésekor látható. Ezenkívül duzzanat és hematóma is előfordulhat.
A scaphoid törés általában egy egyenes és könyök felé elrabolt karra esés következtében következik be. Kezdetben előfordulhat, hogy a törési rés nem látszik, így könnyen elmulasztható. A törési rés akár egy hónap múlva is megjelenhet. A tartós fájdalom arra készteti a beteget, hogy térjen vissza az orvosi rendelőbe.
A törések diagnosztizálásában a gyerekeknél azért jelentkeznek eltérések, mert a scaphoid csont esetenként két csontosodási magból fejlődik ki, majd mindkét kézről összehasonlító fotót kell készíteni. Emlékeztetni kell arra, hogy a radiológiai diagnózis 4 éves korig nehézkes a scaphoid csont porcos szerkezete miatt.
A nem műtéti kezelés során a csuklót 6-24 hétig rögzítik a hüvelykujj metacarpophalangealis ízületét lefedő gipszben a könyökhajlattól a kézközépcsontok fejéig.
A törés gyógyulása és az immobilizáció eltávolítása utáni rehabilitáció lehetővé teszi a csukló teljes funkcionalitásának visszanyerését.
A szövődmények a következők:
- késleltetett egyesülés, pszeudartrózis kialakulása,
- a proximális fragmentum nekrózisa,
- degeneratív változások a radioscahoid ízületben,
- vagy a középső ideg károsodása.
Azonban a scaphoid törések több mint 90%-a szövődmények nélkül gyógyul. A kezelés módja a törés helyétől, az elmozdulás jelenlététől és egyéb károsodásoktól függ. Az eljárás indikációi közé tartozik a töredékek oldalirányú és rotációs elmozdulása, a törési rés ferde lefutása vagy a csontok elhúzódó egyesülése.
A holdcsont nekrózisa
A Kienbock-kór egy ritka állapot, amelyben a holdcsont az érrendszer hiánya és a fokozott stressz miatt nekrotikussá válik. Leggyakrabban 20 és 45 év közötti embereknél fordul elő.
Gyermekeknél és időseknél is megfigyeltek eseteket. Gyakrabban érinti a férfiakat, és egyoldalúan fordul elő. Általában korábbi traumával vagy ciklikus mikrosérülésekkel jár. A legtöbb embernél két artéria látja el a holdcsontot, de néha csak egy van, ami nagyobb kockázatot jelent a .
A betegség lefolyása négy szakaszra oszlik (Lichtmann szerint):
- ÉS akut fázisban a változások röntgenen nem láthatók, de a folyamat láthatóvá válik
- II A röntgen a csontsűrűség növekedését mutatja, de alakja megmarad, klinikailag fájdalom és általában duzzanat jelentkezik a csuklón
- III a röntgen a holdcsont összeomlását mutatja, a fejcsont a csukló proximális sorozata felé mozog
- ÉS. a scaphoid a helyén marad
- B scaphoid csont flexióban (rotációs subluxáció)
- IV A röntgen a radiocarpalis ízület másodlagos degeneratív betegségét mutatja
A teszt lehetővé teszi a betegség felismerését az első fázisban.
Friss elváltozásokat immobilizálással, szedéssel és . Ellenkező esetben műtéti kezelésre van szükség, amely csontgraftokból, csonteltávolításból és endoprotézis alkalmazásából áll.
Olvass tovább:
Csuklófájdalom – mit kell tenni?
Ha fájdalmat érez a kezében vagy a csuklójában:
- nem szabad túlterhelni a fájdalmas ízületeket
- Ha fájdalmat érez, szedhet nem szteroid gyulladáscsökkentőt ill
- fájdalomra vagy annak helyére alkalmazható
- orvoshoz kell fordulnia, ha a fájdalom továbbra is fennáll vagy fokozódik, ha az érzékelés zavart vagy legyengült, ha duzzanat vagy merevség van az ízületekben
Olvassa el még:
