Bűnügyek | Ügyész: Kohuhytiö hazugságokkal szerzett több millió kölcsönt, börtönbüntetést követel az Uros alapítóira
Ügyész követeli az Uros technológiai cég alapítói Jyrki Hallikainen és Tommi Uharnak feltétel nélküli szabadságvesztés súlyos segélyezési csalás miatt. A per kedden kezdődött az oului kerületi bíróságon.
Az ügy összesen több mint hatmillió euró értékű termékfejlesztési hitelekről és támogatásokról szól, amelyeket az azóta csődbe ment Uros a 2010-es években kapott a Tekestől, vagyis a mai Business Finlandtól (BF). Az ügyész szerint Hallikainen és Uhari a pénz megszerzése érdekében információkat tartottak vissza a Tekestől, és hamis adatokat adtak meg.
Az ügyész szerint a vádlottak eltitkolták a Tekes elől egyebek mellett azt a megállapodást, amely szerint az Uros luxemburgi leányvállalata szerződéses termékfejlesztőjeként járt el, és amelyben a finanszírozott projektekből származó összes szellemi tulajdonjogot eladták a leányvállalatnak.
Ráadásul az ügyész szerint a vádlottak „nyilvánvalóan félrevezető” képet adtak a Tekesnek az Uros projektjeivel kapcsolatos bevételi elvárásokról és társadalmi hatásokról.
Az ügyész szerint a Tekes-kérelmekben Uros várható bevétele 2015-ben 300 millió euró, 2016-ban pedig már 500 millió euró volt. A pályázatokban az is szerepelt, hogy az Uros 2016-ban 400 főt foglalkoztatna.
A valóságban Uros üzlete lényegében leányvállalatok számlázásából állt, és úgy árazott, hogy az Uros 2012–2016-os árbevétele alig haladta meg a 3,3 millió eurót, 2016-ban pedig 27 alkalmazottat foglalkoztatott – írja az ügyész.
gyanítottam a bűncselekmény idején, 2011–2015 között Uhari volt a cég vezérigazgatója, Hallikainen pedig az igazgatóság elnöke. Uhari 2018-ban hagyta el az Urost, Hallikainen volt az Uros fő tulajdonosa.
Mindketten tagadják, hogy információkat rejtettek volna el, amikor több millió euró értékű fejlesztési hitelt igényeltek a cégnek.
A járásbírósághoz intézett írásbeli válaszában Hallikainen úgy véli, hogy a durva segélyezési csalás vádemelésének joga lejárt.
Hallikainen szerint a Tekes azt is tudta, hogy az Uros technológiáját nemzetközileg engedélyezik. Hallikainen elmondása szerint a Tekes elé terjesztett üzleti tervek azt mutatták, hogy a versenyképes és globális licencelés sikere érdekében a Benelux-országokban működő leányvállalatnak kell felelnie. Elmondja, hogy 2011-ben a pénzügyi tárgyalásokon is elmondta, hogy a szellemi tulajdonjogok egy luxemburgi leányvállalat tulajdonában vannak.
Hallikainen és Uhari is azon a véleményen van, hogy a szellemi tulajdonjogok csoporton belüli átruházása nem sértette a Tekes finanszírozási feltételeit.
„(Szellemi tulajdonjogok) vagy azok tulajdonjoga nem merült fel a vádemelés során a BF-fel folytatott tárgyalások vagy levelezés egyetlen pontján sem, amelyben a Hallikainen részt vett. A BF részéről mindig hangsúlyozták, hogy az a fontos, hogy a Nokiától elbocsátott mérnökök hogyan találnak munkát Ouluban” – áll Hallikainen válaszában.
Uhar szerint a Tekes az évek során soha nem kért Urostól további információkat a szabadalmakkal vagy azok engedélyezésével kapcsolatban.
„A BF cselekménye a nyomozás során céltudatos, sőt félrevezető volt, amikor például vizsgálati kérelmében egyáltalán nem tárgyalta a Tekes finanszírozási feltételeinek az ügyben feltétlenül központi jelentőségű pontját a szabadalmak átruházása — Nyilvánvaló, hogy a BF csak azért döntött a vizsgálati kérelem mellett, mert Uros negatív nyilvánosságot kapott, ebben az esetben még a BF saját tevékenysége is kritikusan értékelhető” – írja Uhari.
Férfi Hallikainen szerint a jövedelemelvárások vagy foglalkoztatási hatások az addig felhalmozott tapasztalatok és know-how alapján készült előrejelzések.
„Továbbá az üzleti növekedést lassította, hogy a BF lényegesen kevesebb támogatást biztosított az Uros oy-nak, mint amennyit az Uros oy igényelt” – áll a válaszban.
A Hallikainen vitatja a BF kártérítési igényét is. Elmondása szerint az összes befolyt támogatást Uros vállalkozására fordították.
„A vádemelés ideje alatt a Hallikainen nem emelt fizetést vagy osztalékot az Uros Group-tól, de 2021 végéig több mint 30 millió euróval finanszírozta azt. Hallikin jelenleg egyáltalán nem rendelkezik bevétellel.”
Uhari rámutat, egyáltalán nem kivételes, hogy a Tekestől támogatást kapott cég nem éri el pénzügyi céljait.
„Természetesen nem lehet bűncselekmény, hogy a cég nem éri el azt az eredményt, amit megcélzott” – áll a válaszában.
Az Oulu Kerületi Bíróságon a tárgyalás kedden egy előkészítő üléssel kezdődött, amelyen a vádlottak nem voltak kötelesek részt venni. A főtárgyalás a tervek szerint áprilisban kezdődik. A segélyekkel való durva csalásért minimum négy hónap, legfeljebb négy év szabadságvesztés büntethető.
Férfi 2022 elején csődbe ment. A járásbíróság a csődhatározatában úgy ítélte meg, hogy a társaság nem a csődtörvényben foglaltak szerint átmenetileg fizetésképtelen. A bíróság szerint akkor Urosnak legalább 13,5 millió eurós tartozása volt, és csak körülbelül 14 000 euró készpénz.
Az STT 2021 őszén azt nyilatkozta, hogy az Uros által jelentett nagy nyereség mögött valószínűleg nincs megfelelő valódi üzlet. Ekkor az STT arról is beszámolt, hogy az Uros csaknem tíz év alatt a Business Finland kölcsönei kamatának egy részét fizette ki.
Az Uros csődje szerint a luxemburgi leányvállalatokat ezt követően arra használták, hogy az Uros vagyonát a hitelezők elől elmozdítsák.
2020 decemberében az Uros eladta a leányvállalatokat a csoport anyavállalatának, az Uros Ag-nak, összesen mintegy 25 000 euró vételárért. A csődtörvény szerint az ügyletek jelentősen alulárazottak, mivel a leányvállalatok mérlegében összesen több mint 320 millió eurónyi vagyon volt az ügyletek időpontjában.
A vételárakat szintén soha nem fizették ki, hanem az Uros könyvelésében az értékesített leányvállalatokkal szembeni követelések között szerepelt.
Tavaly októberben az Oulu Kerületi Bíróság elrendelte az üzleti tranzakciók törlését. A járásbíróság egyoldalú ítélettel döntött az ügyben, mert az ügyben az Uros Ag képviselőjének tekintett Jyrki Hallikainen nem válaszolt határidőben a csődtömeg követelésére.
