Biztonsági politika | A világ válságban van, és a biztonsági politikusok azon tanakodnak, hogy mit tegyenek a hét hátralévő részében
NATO miniszterek és a biztonságpolitika tágabb krémje ezen a héten szarván ragadja a világ válságait.
Közeledik az orosz agressziós háború második évfordulója, továbbra is bizonytalan az USA Ukrajnának nyújtott támogatásának folytatása. A háború Izrael és a Hamász között is folytatódik, és igyekeznek fegyverszünetet kötni Kairóban.
Ez a biztonságpolitika szuperhétje.
A NATO-tagországok védelmi miniszterei csütörtökön találkoznak először Brüsszelben. Közvetlenül ezt követően, péntektől vasárnapig Münchenben gyűlik össze a kül- és biztonságpolitika krémje az éves biztonsági konferencián. Finnország leendő elnöke írta Alexander Stubb a tervek szerint részt vesz ezen a találkozón, még mindig professzori minőségben.
Mire számíthatsz a következő napokban?
A NATO megpróbálja megfékezni a Trump által keltett bizonytalanságot
A NATO védelmi minisztereinek csütörtöki ülésén egyebek mellett a vilniusi csúcson elfogadott új védelmi tervek végrehajtásáról is szó lesz. A tervek csapatokkal és védelmi beruházásokkal foglalkoznak, köztük a lőszergyártás növelésével.
A találkozó folyosói megbeszélésein és a média előtt valószínűleg továbbra is az lesz a központi szerep, aki ismét az Egyesült Államok elnöki posztjára vágyik. Donald Trumpé beszédeket.
– kérdezte ismét Trump hétvégén A NATO ötödik cikke utal arra, hogy az Egyesült Államok nem feltétlenül támogatná azokat a támadás alatt álló szövetségeseket, akik nem fektetnek be a védelmükbe a bruttó hazai termékhez viszonyított két százalékos NATO-célt.
Trump kijelentései természetesen idegessé teszik a szakszervezetet.
Már csak azért sem, mert Trump Oroszországot is arra biztatta, hogy támadja meg azokat az országokat, amelyek nem fizetik a megállapodás szerinti részt.
Lehet találgatni, hogy Trump mérsékeltebben lépne fel elnökként, mint amilyennek látszik a kampány során. Azonban nem csak erről van szó.
A probléma az, hogy maga a beszéd, miszerint a NATO legnagyobb katonai hatalma nem feltétlenül lenne elkötelezett szövetségesei védelmében, erodálja az ötödik cikk szerinti elrettentést a NATO magjában.
„Nem szabad teret hagynunk a félreértéseknek vagy félreértéseknek Moszkvában készenlétünkkel és elkötelezettségünkkel, szövetségeseink védelmére irányuló eltökéltségünkkel kapcsolatban” – mondta a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg – hangzott el a szerdai ülés előtti sajtótájékoztatón.
NATO még a találkozó előtt igyekezett uralni a Trumpról szóló további vitát.
Stoltenberg bejelentette, hogy 31 NATO-országból 18 eléri a katonai szövetség idei védelmi kiadásainak két százalékát.
Ez hét országgal több, mint a korábban közzétett statisztikákban.
Többek között Németország, amelyet Trump elnöksége alatt különösen kritizált, most éppen a NATO-határhoz ér. Például Frankfurter Allgemeine közölte szerdán a Dpa hírügynökség adatai, amelyek szerint Németország védelmi kiadásai a nemzeti össztermékhez viszonyítva 2,01 százalékosak lennének. A határt utoljára 1992-ben lépték át.
A folyamat a NATO-országok mintegy harmada továbbra sem érné el a célt a Stoltenberg által közölt információk fényében.
Brüsszelben a tehermegosztásról és általánosabban arról is szó esett, hogy Európa hogyan vállal felelősséget a védelméért.
A megbeszélések olyan időszakban zajlanak, amikor több ország állampolgárait arra ébresztik, hogy a következő években még a háború sem zárható ki.
Például a német védelmi miniszter Boris Pistorius nemrégiben sürgették, hogy készüljenek fel annak lehetőségére, hogy Oroszország kevesebb mint egy évtizeden belül megtámadhat egy NATO-országot. Hasonló kijelentéseket máshol is lehetett hallani.
Európában kevesen nem értenek egyet Trump alapvető állításával, vagyis azzal, hogy Európának többet kell befektetnie a védelmébe. A NATO-országok befektetései most fontos időpontban érkeznek, hiszen közeledik a washingtoni NATO-csúcs.
A NATO 75. évfordulóját ünneplő ülésre júliusban, a republikánus pártkonvenció előtti kényes pillanatban kerül sor.
Stubb a rivaldafénybe lép Münchenben
NATO találkozó miután pénteken kezdődik az éves müncheni biztonsági konferencia.
Legalábbis Ukrajna és a közel-keleti helyzet támogatása valószínűleg erős téma. A konferencia pontos programja szerdán még nem volt ismert.
A konferencia alatt megjelent hagyományosban a jelentésben a világ állapotát a komor „vesztessz-veszít” kifejezés írja le. Vagyis olyan helyzetként, amikor a fenyegetés mindenki vesztesége.
A jelentés üzenete az, hogy a megnövekedett geopolitikai feszültségek és a bizonytalan gazdasági idők közepette sok kormány már nem a globális együttműködés előnyeire összpontosít, hanem egyre inkább aggódik amiatt, hogy kevesebb hasznot fognak húzni, mint mások.
Ez egy veszteséges ciklushoz vezethet, amely veszélyezteti az együttműködést és a nemzetközi rendszert, amely hibái ellenére továbbra is hozzájárulhat a „torta növesztéséhez” mindenki javára.
finnek a konferencián azonban a figyelem elsősorban Stubbra irányul, akit most választottak elnöknek.
A konferenciára professzorként hívták meg. Stubb hétfői sajtótájékoztatóján azt akarta aláhúzni, hogy nem jelenik meg elnökként, mert még nincs.
Mindenesetre kiválasztása óta ez lesz az első látható nemzetközi fellépése. Finnországban azt figyeljük, hogy Stubb milyen figyelmet kap, és milyen üzenetet közvetít Finnország szerepéről a kulcsfontosságú biztonsági kérdésekben.
Stubb programjáról pontos információ nem volt ismert a cikk írásakor. A találkozón Finnország külügyminisztere is részt vesz Elina Valtonen (kok) és a honvédelmi miniszter Antti Häkkänen (szakács).