Biden biztosítékot kér az országoktól a fegyverek háborúban történő használatára vonatkozóan

A csütörtökön közzétett nemzetbiztonsági memorandum szerint a Biden-kormány megköveteli azoktól az országoktól, amelyek fegyvereket kapnak az Egyesült Államoktól, hogy adjanak „hiteles és megbízható” írásos biztosítékot a külügyminisztériumnak arra vonatkozóan, hogy a háborús törvényeknek megfelelően fogják használni ezeket a fegyvereket.

A végrehajtó intézkedés globálisan vonatkozik arra a több mint 100 országra, amelyek jelenleg amerikai fegyvereket és segélyeket kapnak, és új követelményt vezet be, hogy éves jelentést kell küldeni a Kongresszusnak.

A lépés azért történt, mert a Biden-adminisztráció a vezető demokrata törvényhozók nyomásával szembesül, hogy korlátozzák a polgári áldozatok számát a Gázai övezetben, miközben Izrael a Hamász elleni háború negyedik hónapját vívja. Az Egyesült Államok évente több milliárd dollárnyi katonai segítséget nyújt Izraelnek, amiről egyes haladók, például Bernie Sanders független szenátor azt állítják, hogy az Egyesült Államok bűnrészessé teszi polgári haláleseteket.

Az IDF nem hozta nyilvánosságra, hogy becslése szerint hány civilt ölt meg, de a Hamász gázai tisztviselői szerint a halálos áldozatok száma megközelíti a 28 ezret. A Hamász statisztikái azonban nem tesznek különbséget civilek és harcosok halálozása között. Az IDF azt állítja, hogy 9000 harcost ölt meg, de nem hozta nyilvánosságra a civil áldozatok becsült számát. A CBS News producere, Marwan alGhoul első kézből számolt be olyan kórházakról, amelyek tele vannak a harcokban megsérült nőkkel és gyerekekkel.

Egy magas rangú adminisztrációs tisztviselő azt mondta a CBS Newsnak, hogy az új memorandumot nem adják ki, mert a Fehér Ház úgy véli, hogy egy ország jelenleg megsérti ezeket a normákat.

„Ez egy lehetőség arra, hogy átláthatóvá tegyük az amerikai közvéleményt (arról), hogy melyek azok a szabványok, amelyeket az országoknak be kell tartaniuk, és hogyan járunk el, hogy biztosítékot szerezzünk ezek betartására” – mondta a tisztviselő.

A feljegyzés írásos kötelezettségvállalást ír elő azon több mint 100 ország részéről, amelyek 180 napon belül megkapják az Egyesült Államok fegyvereit. Az aktív konfliktusban lévők, köztük Izrael és Ukrajna, 45 napon belül válaszolnia kell. Ha az elnök nem kapja meg ezeket a biztosítékokat, az Egyesült Államok megszakíthatja a segítségnyújtást.

Ezenkívül előírja az állam- és védelmi minisztereknek, hogy a következő 90 napon belül jelentést készítsenek a Kongresszusnak a más országoknak nyújtott fegyverekről vagy segítségről. Az első jelentés tartalmazza a 2023. január 1. óta nyújtott minden segítséget.

Az adminisztráció szóvivője a CBS News-nak elmondta, hogy a feljegyzés részben a Kongresszus tagjaival folytatott beszélgetésekből született, akik kérdéseket tettek fel a meglévő szabványokkal és a szabványok betartatásával kapcsolatban. Tizenkilenc demokrata szenátor sürgette a Kongresszusban tárgyalt nemzetbiztonsági kiegészítő törvényjavaslat módosítását, amely előírja az Egyesült Államok kiegészítő segélyeinek felhasználását az amerikai nemzetközi jognak való megfelelés érdekében.

„Az amerikai biztonsági segítséget mindig nemzetünk érdekeivel és értékeinkkel összhangban kell felhasználni, beleértve a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását” – mondta csütörtöki nyilatkozatában Chris Van Hollen marylandi demokrata szenátor. „De ez mostanáig érzelmeken, nem pedig lényegen alapult.” Van Hollen azon törvényhozók csoportjának tagja, amelyek a Fehér Házat szorgalmazzák az Izraelnek küldött fegyverek és segélyek nagyobb elszámoltathatóságáért.

A hatályos jogszabályok, amelyek a Leahy törvény megakadályozza az Egyesült Államokat abban, hogy fegyvereket vagy pénzeszközöket biztosítson katonai segítségnyújtáshoz csoportoknak, ha hiteles információk állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a csoportok megsértették az emberi jogokat. Pat Leahy volt szenátor, vermonti demokrata azonban azt mondta, hogy a korábbi kormányzatok lemondtak a törvény alkalmazásáról az izraeli védelmi erőkre.

„Mit tesznek most a Leahy-törvény alkalmazása érdekében? Nem tudom” – mondta Leahy egy vermonti híroldalnak. News & Citizen, novemberben. „Tudom, hogy a korábbi kormányzatok túlságosan aggódtak ahhoz, hogy ezt megtegyék. Ennek az izraeli védelmi erőkre is vonatkoznia kell, hacsak az adminisztráció, ahogyan sokan tették, lemond róla.”

A törvényhozók szerint a csütörtöki memorandum megerősíti a végrehajtási mechanizmusokat.

„Ez lesz az első alkalom, hogy megköveteljük az amerikai katonai segítségben részesülőktől, hogy írásos biztosítékot és ígéretet adjanak arra vonatkozóan, hogy betartják a nemzetközi humanitárius jogot” – mondta Van Hollen.

A Biden-kormány határozottan támogatta Izrael jogát, hogy megvédje magát a Hamász ellen, miután a fegyveres csoport 1200 izraelit megölt, és nagyjából 240 embert túszul ejtett egy véres merényletben. meglepetésszerű tombolás tavaly október 7.

Mivel azonban a konfliktus humanitárius körülményei romlottak, a Biden-adminisztráció tisztviselői sürgették az izraeli kormányt, hogy korlátozza katonai műveleteinek a gázai polgári lakosságra gyakorolt ​​hatását.

Antony Blinken külügyminiszter a közel-keleti ötödik, több megállásos söprés végén Tel-Avivból szerdán felszólalt a gázai lakosság fokozottabb védelme érdekében.

„Az izraelieket a legszörnyűbb módon dehumanizálták október 7-én. A túszokat azóta minden nap dehumanizálják” – mondta Blinken. „De ez nem lehet engedély mások dehumanizálására.”

Pénteken Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy utasította hadseregét, hogy terjesszen elő terveket Rafah polgári evakuálásaahol több mint egymillió palesztin civil keresett menedéket a Hamász-zászlóaljak megsemmisítését célzó várható offenzíva előtt.

A Fehér Ház és a Külügyminisztérium tisztviselői arra figyelmeztettek, hogy a Rafah elleni támadás az ott menedéket nyújtó civilek védelmére vonatkozó terv nélkül „katasztrófa” lenne. Blinken hasonló üzenetet közvetített közvetlenül Netanjahunak a jeruzsálemi találkozójukon a héten.

Biden elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján hivatkozott Izrael gázai akcióira „átfújtnak”.

A múlt hónapban Van Hollen, visszatérve rafahi látogatásáról, mondta Margaret Brennan, a „Face the Nation” moderátora szerint az elnöknek és külügyminiszternek „két dologhoz volt igaza, amikor ragaszkodott hozzá: a polgári áldozatok elfogadhatatlan szintjének csökkentéséhez, és sokkal több együttműködéshez a humanitárius segítségnyújtás terén”.

„Ilyet még nem láttunk” – mondta.