A rugalmas munkavégzés segíti a szív egészségét a brit kiadvány szerint , amely a Harvard és a Penn State egyetemek tanulmányát ismerteti.
Egészséges életmód. Fotó: Adevărul archívum
Amerikai kutatók szerint a munka és a magánélet jobb egyensúlya különösen a 45 év felettiek számára előnyös.
A rugalmas munkavégzés csökkentheti a szívroham vagy a stroke kockázatát – állapították meg amerikai szakértők.
A munka és a magánélet egyensúlya a jobb egészség mércéje
A munka és a magánélet jobb egyensúlya olyannyira jót tesz az egészségnek, hogy egyes rugalmasan dolgozó munkavállalók szívének egészsége a 10 évvel korábbival egyenértékű, állítják a szakértők.
A tanulmány arra is utal, hogy a stresszes környezetben végzett munka növeli a szívroham vagy a stroke kockázatát, amelyek együttesen évente mintegy 160 000 halálesetet okoznak a , vagyis naponta mintegy 460 halálesetet.
A Harvard és a Penn State egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a csökkentés mennyire „munka-család konfliktus” és azt találták, hogy a vizsgált alanyok élete jelentősen javult, és ennek előnyei közé tartozott a szív- és érrendszeri esemény elszenvedésének csökkent kockázata is.
Ezt úgy találták, hogy a munkavállalók két szegmensét vizsgálták – a 45 év felettieket és azokat, akiknél már magasabb volt a szívroham vagy a stroke kockázata, ami szorosan összefügg az egészségtelen szokásokkal, mint például
A családi és munkahelyi környezet felelős az életminőségért
A családi környezet fontos az egészség szempontjából. Fotó: Adevărul archívum
„Amikor a stresszes munkahelyi körülményeket és a munka-család konfliktusokat enyhítették, a veszélyeztetettebb munkavállalók körében a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenését figyeltük meg, anélkül, hogy ez negatív hatással lett volna a termelékenységükre”, mondta Lisa Berkman, a Harvard TH Chan School of Public Health közpolitikai és epidemiológiai professzora, a kutatás társvezető szerzője.
„Ezek az eredmények különösen az alacsony és közepes bérű munkavállalókra lehetnek hatással, akik hagyományosan kevésbé tudják befolyásolni időbeosztásukat és munkahelyi igényeiket, és akik nagyobb egészségügyi egyenlőtlenségeknek vannak kitéve”tette hozzá.
A projekthez az akadémikusok egy kétirányú munkahelyi beavatkozási programot alkalmaztak, amelyet a munka és a magánélet egyensúlyának javítására terveztek. A vezetőket „a munkatársak személyes és családi életét a munkateljesítmény mellett támogató stratégiákról” képezték ki. A vezetőket és a munkatársakat pedig arra képezték ki, hogy „új módszereket találjanak arra, hogy a munkavállalók jobban kontrollálhassák időbeosztásukat és feladataikat”.
A kutatásban két különböző profilú nagyvállalatot vizsgáltak meg
Ezt a megközelítést egy informatikai céggel tesztelték, amelynek 555, jellemzően mérsékelt bért kereső, mindkét nemhez tartozó dolgozója volt, valamint egy ápolóipari céggel, amelynek 973, többségében női, alacsony bérű dolgozója volt.
Az egy évig tartó kutatási projekt elején és végén az 1528 alkalmazottat ellenőrizték az egészségi állapotukat, például a szisztolés vérnyomást, a testtömegindexet, a dohányzási állapotot és a koleszterinszintet. A kutatók ezen információk alapján kiszámították minden egyes személy kardiometabolikus kockázati pontszámát (CRS) – a szív- és érrendszeri betegség, például szívroham kialakulásának kockázatát a következő 10 évben.
A munkahelyi beavatkozás „összességében nem volt jelentős hatással a munkavállalók CRS-ére”. Azonban azoknál, akiknél a kezdetekkor magasabb volt a kockázat, még így is csökkentette a szívroham vagy a stroke kockázatát.
„Azoknál az informatikai vállalat és a hosszú távú ellátást nyújtó vállalat alkalmazottainál a CRS csökkenése 5,5, illetve 10,3 évnyi életkori változással egyenértékű volt.
„Az életkor is szerepet játszott. A 45 évnél idősebb munkavállalók, akiknek magasabb volt a kiindulási SRC-jük, nagyobb valószínűséggel tapasztaltak csökkenést, mint fiatalabb társaik”állapította meg a Harvard.
A társvezető szerző, Orpheus Buxton, a Penn State viselkedési egészségügyi professzora szerint eredményeiknek arra kellene ösztönözniük a munkáltatókat, hogy több munka-magánélet egyensúlyt kínáljanak alkalmazottaiknak.
„A beavatkozást úgy terveztük, hogy idővel megváltoztassuk a munkahelyi kultúrát, azzal a szándékkal, hogy csökkentsük a munkavállalók munka és magánélet közötti konfliktust, és végső soron javítsuk az egészségi állapotukat” – mondta. „Most már tudjuk, hogy az ilyen változtatások javíthatják a munkavállalók egészségi állapotát, és szélesebb körben kellene bevezetni őket”.”tette hozzá.
A Brit Szív Alapítvány szerint az Egyesült Királyságban mintegy 7,6 millió embernek van szív- vagy keringési problémája, ami a potenciálisan halálos kimenetelű összeomlás nagyobb kockázatának teszi ki őket.
