Az Izrael-Hamász/ICJ tárgyalásokat kezd a palesztin területek Izrael általi megszállásának jogi következményeiről
Az ENSZ legfelsőbb bírósága hétfő óta szervez tárgyalásokat a palesztin területek izraeli megszállásának jogi következményeiről 1967 óta, példátlan számú, 52 országot hívtak be tanúskodásra – tájékoztat az AFP és az Agerpres.
A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ).Fotó: Hollandse Hoogte / Shutterstock Editorial / Profimedia
Az Egyesült Államok, Oroszország, sőt Kína is beszédet mond a bíráknak egy hetes ülésen a hágai Békepalotában, a Nemzetközi Bíróság (ICJ) székhelyén.
2022. december 31-én az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amelyben nem kötelező erejű „tanácsadó véleményt” kért az ICJ-től az „Izrael politikájából és gyakorlatából adódó jogi következményekről a megszállt palesztin területeken, beleértve Kelet-Jeruzsálemet”. A határozatot 87 igen, 26 nem és 53 tartózkodás mellett fogadták el, a nyugati államok megosztottak a kérdésben, az arab országok pedig egyhangúan igennel szavaztak.
Ezek a meghallgatások teljesen elkülönülnek Dél-Afrika közelmúltbeli megközelítéseitől az ENSZ legfőbb bírói testületéhez. Pretoria azzal érvelt az ICJ-n, hogy Izraelnek a Gázai övezetben végzett műveletei a népirtás megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezmény megsértését jelentik. Január 26-án a Bíróság elrendelte Izraelt, hogy akadályozzon meg minden lehetséges népirtást, de nem kért tűzszünetet. Pénteken elutasította Dél-Afrika második kérését, hogy új intézkedéseket rendeljenek el, miután Izrael bejelentette, hogy katonai offenzívát indít Rafah ellen, ahol az ország 2,4 millió lakosának több mint fele keresett menedéket a Gázai övezetbe.
A Közgyűlés felkérte az ICJ-t, hogy fontolja meg a „jogi következményeket” annak, amit az állásfoglalás szerint „Izrael folytatólagosan megsérti a palesztin nép önrendelkezési jogát”. A palesztin területek 1967 óta tartó „hosszan tartó megszállására” utal. Vizsgálnia kell azokat az intézkedéseket is, amelyek „Jeruzsálem szent városa demográfiai összetételének, jellegének és státusának megváltoztatására irányulnak”.
1967 júniusában Izrael megvívta a hatnapos háborút, elfoglalva Jordániától Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet, Szíriától a Golán-fennsíkot, Egyiptomtól a Gázai övezetet és a Sínai-félszigetet. Izrael ezután megkezdte a 70 ezer négyzetkilométernyi megszállt arab területek megszállását, ezt a megszállást az ENSZ később illegálisnak nyilvánította.
Az ICJ-t arra is felkérik, hogy vizsgálja meg az ENSZ-határozat szerint „a diszkriminatív törvények és intézkedések Izrael általi elfogadásának” következményeit. Ki kell fejtenie véleményét arról, hogy Izrael lépései hogyan befolyásolják a megszállás jogi státuszát, és milyen következményekkel járnak az ENSZ-re és más országokra nézve.
A Bíróság „sürgősségi” döntést fog hozni ebben az ügyben, valószínűleg az év végéig.
Az államok közötti vitákra vonatkozó határozatai kötelező erejűek, bár az ICJ-nek kevés eszköze van ezek végrehajtására.
Ebben az esetben azonban az általa kiadott vélemény nem kötelező érvényű. A Bíróság szerint „a kérelmező szerv, ügynökség vagy szervezet továbbra is szabadon válaszolhat a véleményre a rendelkezésére álló bármely eszközzel, vagy sem”. De a gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb tanácsadó véleményt figyelembe veszik.
Az ICJ már kiadott tanácsadói véleményeket olyan kérdésekben, mint Koszovó Szerbiától való függetlenségének 2008-as kikiáltásának jogszerűsége vagy Namíbia Dél-Afrika általi megszállása az apartheid rezsim alatt. 2004-ben véleményt is kiadott, amely szerint az Izrael által a megszállt palesztin területeken emelt fal bizonyos részei illegálisak, és le kell bontani.
Izrael nem vesz részt a meghallgatásokon.
