Egy izlandi vulkán legutóbbi kitöréséből származó mérgező gázok hatalmas füstje terjed Európán keresztül – mutatják a műholdas adatok. A hatalmas kén-dioxid-oszlop hatással lehet az ózonrétegre.
Hová jutnak a mérgező gázok?
Jelenleg mérgező gázok fellegvára vonul át Észak-Európán. A tudósok gyorsan megnyugtatták, hogy a fúvóka valószínűleg nem okoz komoly egészségügyi problémákat, de hatással lehet az Északi-sarkvidék feletti ózonlyukra.
Március 16-án a Reykjanes-félszigeten egy földalatti vulkán az elmúlt hónapokban negyedszer tört ki, megnyitva a jelenlegi kitörési ciklus legnagyobb hasadékát, és hatalmas lávafolyamot szabadított fel. A kiürített Grindavik városa szinte teljesen megmenekült. Kezdetben attól tartottak, hogy a lávafolyam elérheti a tengert, és olyan sósavfelhőt szabadíthat fel, amely mindenre veszélyes lehet a part közelében. A láva azonban nem érte el a partot.
A kitörés kén-dioxidot szabadított fel, egy színtelen, mérgező gázt, amely nagy koncentrációban nagyon veszélyes lehet. Március 17-én a vulkán másodpercenként mintegy 50 kg kén-dioxidot bocsátott ki. A magas gázszint miatt a közeli Svartsengi erőmű dolgozóit evakuálták a helyszínről, a helyi lakosokat pedig arra figyelmeztették, hogy maradjanak a házakban.
Március 18. óta a kén-dioxid-kibocsátás jelentősen csökkent, de a Copernicus légkörfigyelő szolgálat (CAMS) – az Európai Unió Copernicus programjának része, amely az időjárást és az éghajlatváltozás alakulását műholdas adatok segítségével figyeli – új adatai azt mutatják, hogy a kezdeti szivárgás 5 kilométer magas koncentrált füstfelhőt képezett, amely aztán átterjedt más északi országokba.
A füstfelhő már áthaladt az Egyesült Királyság felett, és most Skandinávia felé közeledik, ahol elkezd szétoszlani. Sajnos a füstfelhő Litvániát is eléri. Ez az animáció azt mutatja, hogyan mozog egy gázfelhő:
Az ózonveszély
A kén-dioxid reakcióba léphet a légköri ózonmolekulákkal, csökkentve ennek a védőanyagnak a mennyiségét az ózonrétegben, amely megvédi a Föld felszínét a Nap káros ultraibolya sugárzásától.
2023 októberében a tudósok részben a Tonga tenger alatti vulkán kitörésének tulajdonították az Antarktisz felett 2022-ben keletkezett, rekordközeli méretű ózonlyukat, amely nagy mennyiségű vízgőzt és kén-dioxidot bocsátott a légkörbe, ami gyengíthette az ózonréteget.
Izlandi vulkánok
Szakértők szerint a közelmúltbeli izlandi kitörések egy új, évszázadokon átívelő aktivitási időszak kezdetét jelenthetik a térségben. Ez a következő években az Északi-sarkvidékre pumpált kén-dioxid mennyiségének növekedéséhez vezethet, ami a jövőben nagyobb északi ózonlyukakhoz vezethet.
„Az izlandi vulkánkitörések légköri hatása egyelőre nem jelentős, de fontos, hogy továbbra is figyelemmel kísérjük a helyzetet” – mondta Lawrence Ruilas, a CAMS igazgatója közleményében.
