Az „Internacionalisták” című könyv – Biden külpolitikájának és Németországgal való kapcsolatának belső története
Amikor Joe Biden elfoglalta az Egyesült Államok elnöki posztját, egy csúcscsapatot hozott magával, az Egyesült Államok modernkori történelmének talán legtapasztaltabb politikai szakértői csoportját. „Az volt a küldetésük, hogy helyrehozzák Amerika megrongálódott hírnevét külföldön, és eldöntsék globális jövőjének irányát” – írja a Penguin Random House. „Internacionalisták” című könyv bemutatójaírta Alexander Ward.
Joe BidenFotó: EyePress News / Shutterstock Editorial / Profimedia Images
„A kihívások és a kockázatok nem is lehettek volna nagyobbak. Világszerte az ellenfelek megszilárdították hatalmukat, a szövetségesek eltávolodtak egymástól, háborúk törtek ki és az éghajlatváltozás felgyorsult, miközben Oroszország megzavarta a demokráciákat, Kína pedig az USA-t, mint a világ domináns hatalmát igyekezett leváltani. A második világháború óta most először fenyegetett az Egyesült Államok annak a veszélye, hogy kiesik páratlan pozíciójából. Ha Biden és csapata kudarcot vall, az valószínűleg egy amerikai korszak végét és egy megtört és autokratikus világrend felemelkedését jelenti.”
A könyvről és a szerzőről
A könyvben Internacionalisták / Küzdelem Amerika külpolitikájának helyreállításáért Trump utánAlexander Ward nemzetbiztonsági riporter a világválság idején egy koherens és hatékony politikák megvalósításáért folytatott küzdelem színfalai mögé vonul be.
Az afganisztáni kudarc és Oroszország Ukrajna elleni inváziója után Biden csapata komoly kihívással néz szembe. Sikerei és kudarcai nemcsak Biden elnökségét, hanem Amerika globális jövőjének irányát is meghatározzák.
„Szigorú beszámolókon és bennfenteseken keresztül Ward bemutatja a Biden-doktrína első kendőzetlen történetét, Kabul elestétől Kijev felemelkedéséig” – írja a Penguin Random House.
Alexander Ward Washington DC-ben él, a POLITICO nemzetbiztonsági riportere és a National Security Daily műsorvezetője. Ward korábban a Fehér Ház nemzetbiztonsági riportere volt a Voxnál. Az Atlantic Council Brent Scowcroft Nemzetközi Biztonsági Központjának társigazgatója volt, ahol katonai kérdésekkel és az Egyesült Államok külpolitikájával foglalkozott. Ward a #NatSec2016 hírlevelet is írta, ahol a 2016-os elnökválasztásról és a jelöltek nemzetbiztonsági nézeteiről írt.
A titkos találkozó
A G20-ak 2021 októberében Rómában tartandó találkozójának szélén Joe Biden amerikai elnök, Antony Blinken külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó négy európai politikust hívott meg egy kis helyre. Jelen volt Boris Johnson brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel megbízott kancellár, valamint kijelölt utódja, Olaf Scholz. A kissé rejtélyes beszélgetés tárgya Oroszország Ukrajna lerohanási terveiről szólt.
Az amerikaiak figyelmeztetése nagyon sürgős volt, következtetéseiket alátámasztó információkkal. Hamarosan, talán már januárban Vlagyimir Putyin elnök inváziót rendel el az Egyesült Államokból, figyelmeztetett volna. Az európai reakció változatos lett volna. Míg Macron állítólag azt kérdezte, hogy van-e még mód Putyint eltántorítani terveitől, a németek megkérdőjelezték a fenyegetés előfeltételét.
„Merkel és Scholz szkeptikusak voltak, hogy Oroszország valóban ezt tenné-e. Különösen Merkel” – írja Alex Ward újságíró nemrég megjelent „The Internacionalisták” című könyvében. A volt német kancellár rosszul ítélte meg a helyzetet, úgy vélte, Putyin csak azért fenyegetőzik, hátha kap valamit. Állítólag úgy vélte, hogy az orosz elnök „nem őrült”, Scholz pedig – írja Ward – egyetértett Merkel álláspontjával. A valóságban 2022. február 24-én kezdődött az orosz támadás Ukrajna ellen.
Harmónia és Északi Áramlat 2
A német-amerikai kapcsolatok most jobbak, mint régen voltak. Biden és Scholz úgy tűnik, remekül kijönnek egymással, és minden nyilvános alkalommal hangsúlyozzák hasonlóságaikat és kapcsolataikat. De ez nem jelenti azt, hogy ne lennének időnként feszültségek Washington és Berlin között.
Különösen az ukrajnai háború kapcsán ismétlődő összecsapások voltak a partnerek között. Ward szerint míg Biden és Scholz politikai barátságukat ünnepli, a Fehér Házban időnként megnőtt a frusztráció az általa tétovázó német partnerek miatt.
A transzatlanti kapcsolatok rögös pontja az orosz Északi Áramlat 2 vezeték volt, amelynek a Biden-adminisztráció leállítását szorgalmazta, de a szövetségi kormány megtagadta a lépés nyilvánosságra hozatalát.
Alexander Ward szerző szerint ez lehetetlen volt – amint azt Berlin állítólag Sullivan Ward amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak mondta –, mert „tovább bonyolítaná az új kancellár amúgy is feszült kapcsolatait az útvonal energiáját építő német cégekkel, és veszélyeztetné gyenge politikai pozícióját”.
Az a tény, hogy Scholz rendületlenül megtagadta az Északi Áramlat 2 nyilvános feladását, „kétségbeesésbe ejtette” a Fehér Házat. Washington végül tájékoztatta Berlint, hogy Biden bejelenti a vezeték végét, ha Scholz nem teszi meg. Az elnök és a kancellár közös sajtótájékoztatóján az East Roomban 2022. február 7-én Biden ezt tette. Ha orosz tankok vagy katonák lépik át az ukrajnai határt, „akkor nem lesz többé Északi Áramlat 2”.
Scholz még a tisztázás után is kerülte az energiaprojekt végének nyilvános bejelentését. Belföldön a szövetségi kormány szerint „nincs egyértelmű” a német és az amerikai álláspont között. Az orosz invázió után azonban Scholz halottnak nyilvánította az Északi Áramlat 2 gázvezetéket.
Súrlódások a tankok témájában
Egy évvel később megjelent az elégedetlenség következő oka: 2023 januárjában Ukrajna szorgalmazta a német Leopard 2 harckocsik szállítását – ezt a kérést Washingtonban támogatták. De a németek nem akartak szállítani. Berlin azt mondta az amerikaiaknak, hogy egy ilyen lépés túl provokatív lenne – és veszélyes lenne a kancellár politikai túlélésére.
„Pártjának pacifista szárnya, a szociáldemokraták szinte biztosan fellázadna ellene (Scholz)” – mondták Ward szerint a Fehér Ház illetékesei. Ezért a német kancellária beleegyezett abba az ötletbe, hogy Leopard 2 tankokat szállítsanak, csak akkor, ha az amerikaiak Abrams tankokat küldenek Kijevbe. Scholz az ezzel kapcsolatos tervet a davosi Világgazdasági Fórum margójára mutatta be amerikai képviselőknek.
A kezdeményezést nem hagyták jóvá. Még Chris Coons szenátor, Biden közeli barátja és Scholz ellenfele sem értett egyet. De a kancellárt nem tántorította el tervétől. – Abrams tankok voltak a Leopard számára. Nem volt mozgástér” – írja Ward. Berlin csak akkor helyezkedett át újra, amikor Blinken külügyminiszter felvetette a jövőbeli Abrams-szállítások ígéretét, és megígérte, hogy leszállítja a Leopard tankokat.
Biden megkönnyebbült, hogy sikerült megoldást találni – annak ellenére, hogy a védelmi minisztériumban továbbra is fenntartások voltak az Abrams harckocsik szállításával kapcsolatban, elsősorban logisztikai okokból.
„Bár megértette a Pentagon kifogásait, fontosabb volt számára a transzatlanti egység megőrzése egy olyan időszakban, amikor ez súlyos próbák alatt állt” – áll a könyvben. „A katonai logisztika másodlagos gondot jelentett az elnök számára a fontos szövetségesekkel való szoros kapcsolatok fenntartásával szemben.”