Az európai infláció 2,6%-ra mérséklődik az energiaárak esésével és az élelmiszerinfláció lassulásával

FRANKFURT, Németország — Az európai gazdaságot pusztító infláció februárban ismét enyhült, 2,6%-ra esett, mivel a magas kamatok, az olaj- és gázárak mérséklődése, valamint a lassú növekedés visszafogta a bolti áremelkedést.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közölte, hogy az eurót használó 20 ország februári adata 2,8 százalékot tesz ki januárhoz képest.

Az infláció mára jóval a 2022 októberében elért 10,6%-os csúcs alatt van, amelyet azután ért el, hogy Oroszország megszakította a legtöbb földgázellátást, és az energiaárakat átlépte.

De az infláció 2%-ra való visszatérése, az Európai Központi Bank által kitűzött cél, időbe telik. Az élelmiszer-infláció 5,6%-ról 4%-ra mérséklődött, némi könnyítést kínálva a szerény jövedelmű embereknek, akik fizetésükből többet költenek szükségletekre, mint a jómódúak. További tényező az energiaárak, amelyek 3,7%-kal estek

Az infláció csökkenésének egyik legfontosabb jele az úgynevezett maginfláció volt, amely nem tartalmazza az élelmiszer- és üzemanyagárak ingadozását. Az Európai Központi Bank a gazdaság mögöttes inflációs nyomás mérőszámaként figyelt számadat 3,1%-ra csökkent a 3,3%-ról, és 2022 márciusa óta a legalacsonyabb.

Az árak megugrottak, miután Oroszország megszakította az Európába irányuló földgázszállítások nagy részét, ami miatt az energiaárak tető alá kerültek, és mivel a világjárvány utáni fellendülés az alkatrész- és nyersanyagellátás akadozásához vezetett. A gondok enyhültek, de a vásárlóerő elvesztése lelassította a gazdaságot, és sok munkavállalónak még nem sikerült felzárkóznia az új bérmegállapodások révén.

Az inflációs ráta csökkenése közelebb viszi az Európai Központi Bankot a gazdaság szempontjából legjobbnak tartott 2%-os inflációs cél eléréséhez. Az eurózóna jegybankja gyorsan kamatemelte, hogy kiszorítsa az inflációt a gazdaságból, és az irányadó rátát rekordmagasságra, 4%-ra emelte szeptemberben.

A magasabb kamatlábak az infláció ellen küzdenek azáltal, hogy megdrágítják a dolgok hitelre történő vásárlását, csökkentik az áruk iránti keresletet és felfelé nehezednek az árakra. A magasabb hitelköltségek azonban visszafoghatják a növekedést, és ez Európában hiánycikk. Az eurózóna a tavalyi év utolsó három hónapjában nulla növekedést mutatott, az azt megelőző negyedév 0,1%-os zsugorodása után.

A növekedéssel és a mérsékelt inflációval kapcsolatos aggodalmak arra helyezték a hangsúlyt, hogy az EKB mikor kezdheti el a kamatcsökkentést. A bank kamatdöntő kormányzótanácsa csütörtökön ülésezik, de várhatóan még nem változtat a kamatokon.

A Tanács és az EKB elnöke, Christine Lagarde valószínűleg megvárja a bérekre és árakra vonatkozó további adatokat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az infláció kordában van, mielőtt júniusban csökkentené a kamatlábakat – mondta Carsten Brzeski, az ING Bank makrogazdasági részlegének globális vezetője.